A kvázi kapitalista Kínában  amely hivatalosan szocialista, állampártja pedig a Kínai Kommunista Párt, olyan értékeket tanítanak az iskolákban, amelyek nagyrészt elütnek a gyakorlattól.

A kínai ideológiai keveredés az átlagosnál is magasabb, ha figyelembe vesszük nemcsak a hétköznapi gazdasági és politikai gyakorlatokat, de azt is, hogy mi áll az alkotmányukban: ennek értelmében Kínában egyidőben érvényesül a marxizmus-leninizmus, a Mao-i gondolat és Teng Hsziao-ping reformer politikus elvei. A nép "demokratikus diktatúrája" érvényesül és egyfajta "szocialista piacgazdaság".

Mint az ismert, Kína a világ összeszerelőműhelyeként működik, és nemcsak a gyártásnak, de a fogyasztásnak is egyik fő centrumává vált – ellentétesen a szocialista eszmék lényegével. Jó példa erre a Forbes kínai gazdaságról szóló beszámolója is, amelyben a lap üdvözli, hogy már a kínaiak számára is fontos a divat, érdeklődnek az új kütyük iránt, nő a gazdaság, egyre elterjedtebb az online kereskedelem és így tovább.

Kínában ugyanakkor diktatúra él – és nem a "nép diktatúrája" –, többek között korlátozzák az internetet.

Az iskolákban ugyanakkor mostantól válnak a napi órarendek és aktivitások részévé azok az "alapvető szocialista értékek", amelyek nagyrészt szembemennek az ország gyakorlatával. Ezeket az értékeket 2012-ben, a párt 18. kongresszusán fogadták el.

A tizenkét érték a jólét, a demokrácia, az udvariasság, a harmónia, a szabadság, az egyenlőség, az igazságosság, a törvény uralma, a patriotizmus, az odaadás, az integritás és a barátság.

A jövőben ezekről már az óvodától kötelező módon tanulni fognak a gyerekek,