Jól fog aludni, ha elveszik a kitüntetését, sőt el is felejtette, hogy van neki – tudtuk meg Kelemen Hunortól az Edzőtáborban. Az RMDSZ elnöke pénteken a centenárium és a mély állam összefüggéseiről beszélt Zeteváralján.

Mi a közös Kelemen Hunorban és Tőkés Lászlóban, és mi a különbég közöttük? A közös, hogy mindkettejüknek el akarták venni a Románia Csillaga Érdemrendjét, a különbség, hogy Kelemennek nem vették el – vezette fel a szövetségi elnök előadását egy poénnal Oltean Csongor, MIÉRT elnök.

Kelemen Hunor a centenárium és a deep state, azaz mély állam összefüggéseiről beszélt – ez utóbbi minden államra jellemző, a kérdés az ellensúlyozása és az ellenőrzése. Az RMDSZ-elnök emlékeztetett a Szabadság napilapban megjelenő interjúra, amelyben a centenáriumról elmondta, a magyarságnak nincs ünnepelnivalója Ennek az oka, hogy 1918 óta folyamatosan asszimilációs törekvések jellemezték az államot, különösen a Ceauşescu-diktatúrában, amelyben mindent fel akartak számolni, ami nem román. Ezek a törekvések a zsidókat, németeket is érintették.

"Nincs tehát érvünk arra, hogy miért ünnepelnénk meg a pillanatot, amikor többségből kisebbségbe kerültünk, ezek a gondolatok mégis erős magyarellenességet váltottak ki az elmúlt hetekben" – jelentette ki. Túl az etnikai kérdéseken Kelemen Hunor arról is beszélt: az infrastruktúra sem épült ki száz év alatt, ma Balázsfalváig lassabban érünk el Bukarestből, mint egy évszázaddal ezelőtt.

„Én vagyok a soros nacionalista”

A szövetségi elnök rámutatott: a karaktergyilkossági kísérletekkel azokat a témákat is el akarják terelni, amelyekről nem szeretnének beszélni a centenárium során, most ő „a soros nacionalista”. Ebbe a diskurzusba a Román Tudományos Akadémia is bekapcsolódik, ráadásul azzal a konklúzióval, hogy kitessékelnék az országból – ami olyan radikális nacionalizmus, amelynek nem tudni, hol a vége. „Ha elveszik a kitüntetésem, nem fogok sírni, el is felejtettem, hogy van. Egyébként a román-magyar kapcsolatok elősegítéséért kaptam” – fogalmazott Kelemen.

Ki hozza meg a döntéseket?

A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés benyújtói az első perben nyertek, most Románia ismét kéri, hogy függesszék fel az aláírásgyűjtést, mert ez veszélyezteti a nemzetállamot és a multikulturalizmust – emlékeztetett a szövetségi elnök.

„Politikai döntés arról, hogy a Minority SafePacket meg kell állítani, soha nem volt” – jelentette ki. Felidézte: az első per során is csak azt a választ kapta, hogy ez az állam „konszolidált álláspontja”. Próbálták érzékelteti vele, hogy valaki más döntött erről, nem a politikai pártok. Sorin Grindeanu akkori kormányfő a második perbe lépésről is azt állítja, hogy nem ő a felelős, a külügyminiszter pedig nem ért egyet ezzel, a mostani miniszterelnök pedig „kergeti a papírokat, hogy kiderítse, ki döntött erről”.

Ennek értelmében tehát létezik egy struktúra, amelyik egy ilyen döntést meghozhat, ez pedig ráadásul nemcsak a kisebbségi magyarok, hanem az ötvenmilliós, kisebbségiként élő európai közösségek ellen lép fel. Egy másik példa a mély állam létezésére, hogy az államosított javak visszaszolgáltatásáról döntöttek, és ez az Európai Unióhoz csatlakozásig működött is, de mára fékezték ezt a folyamatot. Ez azt jelenti, hogy az egyházi vagyon körülbelül felét adták vissza mostanáig, de már évek óta nem szolgáltatnak vissza semmit – mondta Kelemen, kiemelve a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyét, amelyben korrupcióellenes pert indítottak a visszaszolgáltatásról döntőkkel szemben.

A hatalmi ágak szétválasztása, az állam működése problémás: látszólag a politikai osztály vezeti, de egy láthatatlan hatalom dönt a lényeges stratégiai kérdésekről – ezekért pedig nem vonható felelősségre. A politikai osztály felelőssége, hogy kezdjen ezzel valamit – az igazságszolgáltatásról szóló törvények, a titkosszolgálat működését biztosító törvények átalakításával – magyarázta. Kelemen szerint az nem probléma például, ha az államfő nevezi ki az ügyészeket, de akkor nyíltan kell vállalni, hogy ő az erőszakszervezetek feje Romániában.

Párbeszédre van szükség

"Ma uszítanak a magyarság ellen, vannak, akik nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti ezt a közösséget, miközben szeretnék, ha magunk is ünnepelnénk a centenáriumon. Nekünk előre kell tekinteni, és az őszinte párbeszédet kell kezdeményezni a román közösséggel. Ki kell mondani a dolgokat, amelyek előre fájnak, mondják ki ők is, hogy mi a problémájuk – azt gondolják sokan például, hogy el akarjuk szakítani Erdélyt –, de fontos, hogy mondják ki” – fogalmazott Kelemen.

A szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ  attól tart, hogy az asszimilációs törekvések továbbra is életben maradnak. "Ha meg tudnak erősíteni az ellenkezőjéről, akkor erősebb lesz a bizalom a két közösség között" – tette hozzá. Szavai szerint a jövőben arról beszél majd az RMDSZ, hogy mivel járult hozzá a magyarság Románia fejlődéséhez. Konferenciák is zajlanak majd, ahol tudományos igényességgel beszélnek a kérdésről. A román fiatalok felé is próbálnak megfogalmazni üzenetet arról, hogy kik a magyarok és mit akarnak – zárta előadását.