Először tüntettek a fogyatékkal élők Bukarestben
Jelentős eredmény nélkül zárult Bukarestben a fogyatékkal élő szervezetek által tartott mindezidáig első tiltakozó akció. Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter nem jelent meg a tüntetők előtt az általa vezetett intézménynél, így nem is vette át a tiltakozók petícióját.
A tüntetésen hozzávetőleg 300 fogyatékkal élő vagy őket kísérő személy vett részt, akik alamizsna helyett munkát kértek. Azt skandálták, hogy a tolerancia végét jelenti, ha a 60-as sürgősségi kormányrendeletet nem vonják vissza. A rendelet egyébként olyan mértékű nemtetszéssel jár, hogy az ország minden szegletéből érkező mozgássérültek és más fogyatékkal élők először tiltakoztak szervezetten Bukarestben.Egy ötfős bizottság engedélyt kért a minisztériumba való belépéshez, ahol Adrian Rândunică munkaügyi államtitkárnak nyújtották át petíciójukat, mivel Lia Olguţa Vasilescu miniszter nem tartózkodott az épületben. A tárgyalást pedig Gabriel Petrea, a társadalmi párbeszédért felelős miniszter mediálta. Az eset pikantériája, hogy az ötfős küldöttségből végül csak négyen tárgyalhattak a minisztérium képviselőivel, a kerekesszékkel érkező küldött ugyanis nem jutott be az előtérbe, mivel elromlott korlátlift.A szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek országos föderációja (FONSS) által összeállított petícióban többek között azt kérték, hogy a kormányrendelet szeptember elsejei érvénybe lépését halasszák el 2018 április elsejére. A szövegben kiemelik, hogy a döntés miatt ezentúl a védett műhelyeknek a nyílt piacon kell megállniuk a helyüket, ahol egyértelműen hátránnyal indulnak. A rendelet érvénybe lépéséig túl rövid idő áll a szervezetek rendelkezésére, hogy átszervezzék tevékenységüket, amely egyébként anyagi sokként éri őket. Vannak továbbá olyan személyek, akik egyéni vállalkozóként például masszázst, takarítást, archiválást vagy jeltolmácsolást végeznek, és már most kezdik elveszíteni klienseiket a rendelet hatására.
A félig-meddig zárt ajtókat döngető mozgássérültek a helyszínen döntötték el, hogy Klaus Johannis államelnökhöz fordulnak, hogy vállalja a mediátor szerepet a minisztériummal folytatott párbeszédben.
Amint arról korábban beszámoltunk, a kormány augusztus elején hozott 60-as sürgősségi kormányrendeletével megszüntették azt a lehetőséget, hogy a közintézmények és vállalkozók, amelyek legalább 50 embert foglalkoztatnak, és fogyatékkal élő alkalmazottaik száma nem teszi ki a 4 százalékot (50 alkalmazott esetében minimum 2 személy), védett műhelyben gyártott termékeket vagy szolgáltatásokat vásárolhassanak ahelyett, hogy az államkasszába fizessék be a fogyatékkel élő alkalmazottak minimálbérének bruttó 50 százalékát.
A Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének részéről hárman utaztak el Bukarestbe, hogy részt vegyenek a tiltakozó akcióban. Fikó Csabának, a szervezet tiszteletbeli elnökének elmondása szerint az új jogszabállyal a legnagyobb baj az, hogy a segélyeket stimulálja nem pedig a fogyatékosok munkába állását.
„Az állandó életvitelhez és a méltóság megőrzéséhez önmegvalósításból származó jövedelemre van szükség. Az új kormányrendeletnek olyan íze van, mint amikor elfogy a pénzem, és bármilyen eszközhöz folyamodok, hogy az kasszámba újra pénz kerüljön. Elhamarkodott döntés eredménye, amely nemcsak anyagilag, hanem morálisan is megviseli a fogyatékosokat, mert úgy érzik, hogy pont az a minisztérium árulta el, amelyeknek képviselnie kellene őket” – fejtette ki a tiszteletbeli elnök.A mozgássérültek szervezetének képviselői hangsúlyozzák, hogy nem az ellen szólaltak fel, hogy a vállalatok fogyatékkal élőket alkalmazzanak, hiszen fő célkitűzésünk mindig is az volt, hogy munkával integrálják az embereket. Mondják ezt úgy, hogy azt elismerik, javításra szorul az eddigi rendszer, de megszüntetni egy viszonylag jól működő dolgot, és nem adni helyette alternatívát, elkeserítő.
„Ez magával vonja a szociális szolgáltatások kényszerű csökkentését, mert a szervezet önfenntarthatósága nehézzé válik. Ennek az egésznek az a jó oldala, hogy nőtt a fogyatékosok munkában való elhelyezkedése. Viszont az a baj, hogy a pénzeknek – amelyek szociális hozzájárulás címen folynak be az államkasszába – onnan már nem lehet követni az útját. Ugyanakkor a cégekkel kötött szerződések által direkt módon támogatták a fogyatékkal élőket” – tette hozzá Incze Zsuzsánna, a szervezet szociális referense.