Butaság azt állítani, hogy a magyarok távolmaradásának köszönheti visszatérését az államfő – kommentálta a maszol.ro-nak Veres Valér a Szociál-Liberális Szövetség (USL) vezető politikusainak urnazárás utáni elmarasztaló kijelentéseit.

A szociológus kiszámolta: ha az erdélyi magyarok a román átlagnak megfelelő arányban mentek volna szavazni a vasárnapi referendumon, az legfennebb két százalékkal javított volna az országos részvételi arányon. „Ez sem lett volna elegendő Traian Băsescu leváltásához" – magyarázta a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) adjunktusa.

„Amúgy nem csak a tömbmagyar vidékeken, hanem egész Erdélyben az országos átlagnál jóval alacsonyabb volt a részvételi arány, mint az ország többi részében. Nem lehet ezt a kérdést csak a magyarokra kivetíteni" – jelentette ki.

Veres Valér szerint az sem állítható, hogy Orbán Viktor referendum előtti tusnádfürdői kijelentései szegték volna meg a magyarok szavazókedvét. Szerinte már csak azért sem, mert a magyar kormányfő üzenete túl későn (szombat délután) hangzott el ahhoz, hogy a sajtó révén sok választóhoz eljusson.

„Annak viszont már nagyobb szerepe volt a magyarok passzivitásában, hogy az RMDSZ nem mozgósította a választóit a referendumkampányban" – jegyezte meg a szociológus.

Orbán sem úszta meg

A Központi Választási Iroda hétfői közlése szerint a legkevesebben a magyarlakta területeken mentek el vasárnap szavazni: a részvételi becslések szerint Hargita megyében a választói névjegyzékben szereplők 11,6 százaléka, Kovászna megyében 20,6 százaléka, Szatmár megyében 28,2 százaléka, Maros megyében 34 százaléka járult az urnákhoz a népszavazáson.

A lanyha magyar választói kedvet Victor Ponta kormányfő és Crin Antonescu ideiglenes államfő is rosszallóan kommentálta. „A magyarok totálisan bojkottálták ezt a referendumot" – állapította meg keserűen hétfőn a miniszterelnök. Olajat önthetett a tűzre, hogy Traian Băsescu urnazárás után külön köszönetet mondott a magyaroknak azért, hogy távol maradtak az urnáktól.

Viktor Ponta vasárnap, amikor leadta a szavazatát, azt mondta: az alacsony székelyföldi részvételért a magyar kormányfő is okolható. Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn ugyanis kijelentette: "azt kívánom a románoknak is és az itt élő magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést".

Ponta szerint amint az a részvételi adatokból látható, Hargita és Kovászna megye lakosai Orbán Viktorra hallgatnak. "Mivel Romániában vagyunk, én azt akarom, hogy a románok maguk döntsék el saját sorsukat, és vonatkoztassanak el azoktól a romániai vagy külföldi személyektől, akik rosszat akarnak Romániának" – mondta Ponta. Hozzátette: Románia demokratikus ország marad akkor, ha az emberek szavazhatnak.

Haşotti: a lelkészekkel üzent az RMDSZ

Puiu Haşotti művelődési miniszter szerint az RMDSZ kétszínűen járt el a referendum kampányában: nem merte nyíltan felvállalni, hogy bojkottra szólítsa szavazóit, ezért az egyházak segítségét kérte üzenete eljuttatásához.

„Nagyon jól tudjuk, hogy az RMDSZ a lelkészek, az evangélikus és a protestáns egyházon keresztül juttatta el a bojkottra való felhívását a szavazóihoz. Az RMDSZ téved, ha azt hiszi, hogy ezt a kétszínű politizálást még sokáig tudja folytatni" – mondta a miniszter, aki azonban nem támasztotta alá bizonyítékokkal állításait.

Az RMDSZ elutasította a vádakat

Kelemen Hunor már vasárnap esti, urnazárás utáni sajtónyilatkozatában elutasította Victor Ponta és Crin Antonescu vádjait.

Hétfőn közreadott állásfogalásában az RMDSZ elnöke megállapította: éretlen politikusi magatartásra vall a magyar közösséget kikiáltani bűnbaknak a referendum sikertelensége miatt. „Éretlen ilyent nyilatkozni, ez annak a bizonyítéka, hogy nem tudják felvállalni politikai cselekedetük felellőségét. A számok is magukért beszélnek: közel 690 922 szavazat hiányzik ahhoz, hogy az érvényességi küszöb meglegyen, ennyi szavazatot a magyar közösség nem tudott volna biztosítani" – fogalmazott a politikus.

Szerinte azok a román politikusok, akik ilyen kijelentéseket tesznek, elgondolkodhatnak azon, hogy az elmúlt hónapokban a magyarok fele milyen konkrét ajánlattal fordultak, mit ajánlottak a magyar szavazóknak? „Szerintem ezt is a mérlegre kell tenni" – tette hozzá.

Kelemen Hunor úgy véli, az erdélyi magyarok szavazókedvét az is befolyásolta, hogy nem felejtették el, azt a kormányt, amelynek az RMDSZ is a része volt, és amelyet a magyar emberek egyébként minden gazdasági nehézség ellenére értékeltek, éppen azok a szocialisták és liberálisok buktatták meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem miatt, akik most a magyarok részvételét, szavazatát kérték.

A szövetségi elnök szerint az erdélyi magyarok azért is maradtak távol az urnáktól, mert a népszavazásnak számukra nem volt tétje. Nem volt magyar jelölt, olyan, aki a magyar érdeket képviselte volna. Ez is magyarázza azt, hogy alacsonyabb volt a részvétel, mint az önkormányzati, parlamenti, európai parlamenti vagy magyar jelöltet is felvonultató államelnöki választáson, amelyeken a magyar közösség mindig az RMDSZ álláspontját figyelembe véve szavazott.

{loadposition otp}Kelemen korábban elutasította azt a kijelentést is, miszerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök tanácsára maradtak volna otthon a romániai magyarok. Szerinte Orbán felszólításának nem volt hatása, mert más választások alkalmából sem hatottak az erdélyi magyar választókra a magyarországi politikusok nyilatkozatai.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere a rendkívül alacsony háromszéki szavazókedvet azzal magyarázta, hogy a romániai magyarok nem akartak részt venni a román politikusok „dupla vagy semmi" játékában, mert számukra nem volt tétje a referendumon való részvételnek.