Ügyvédi segítséggel küzd  tovább Csíkszereda önkormányzata a városháza homlokzatára kitűzött székely zászló, valamint a városzászló eltávolíttatása ellen. Az ügycsomót megvizsgálva több joghézagot is találtak a jogerős ítéletben, ezért a visszautasított rendkívüli fellebbezés után is harcol a polgármesteri hivatal.

Májai László csíkszeredai ügyvéd vette át nem rég a két pert, amelyet a Dan Tanasă nevével fémjelzett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) indított a városvezetés ellen. A városatyák úgy ítélték meg, hogy ügyvédi segítséggel nagyobb sikerrel járhatnak. Májai László csütörtök délben személyesen ismertette a két ügy jelen állását a sajtóval.

„Mindjárt a végével kezdem: megérkezett a hivatalhoz két felszólítás, miszerint egy marosvásárhelyi végrehajtón keresztül el kell távolítani a székely zászlót a városháza homlokzatáról. A másik végzés szerint pedig a város zászlóját kell levenni. Utóbbinak a leírását is megadják, a székely zászlónál azonban nem adnak semmilyen meghatározást” – hívta fel a figyelmet a jogi képviselő.

Az ügyvéd ezután sorra kifejtette, hogy milyen támadható részei vannak a két ítéletnek. „Amikor átvettem az ügyet, akkor már megszületett a két végleges ítélet, ezért rendkívüli fellebbezést kellett megfogalmaznunk, ám azt is elveszítette az önkormányzat, mivel nem vették figyelembe azokat az érveket, amelyeket most, a két nappal ezelőtt leadott végrehajtási óvásban is megfogalmaztunk” – beszélt az előzményekről Májai László.

Több jogi hézagot is találtak  

A fellebbezésben azzal érveltek, hogy az ADEC államigazgatási eljárásként indította a pert, holott ez egyszerű polgári eljárás, hiszen egy konkrét tárgy eltávolítását kérik, ugyanis a polgári perrendtartás 904-es cikkelyére hivatkoznak. Amennyiben mégis államigazgatási perként határozzák meg, akkor a zászlók eltávolítását is államigazgatási eljárásban kell végrehajtani, ennek pedig külön törvényes keretei vannak.

„A másik probléma, amit felfedeztünk ebben a végrehajtási kérésben, hogy nem foglalták bele a megyei törvényszék rendelkező részét, mégpedig azt, hogy el kell távolítani a zászlókat. Ez nincs benne sem a végrehajtási kérésben és a felszólításban. Jelen pillanatban tehát a polgármester úr nem tudja, hogy mit kell végrehajtani. A felszólítás csak annyit ír, hogy fizesse ki a végrehajtás 6600 lejes költségét” – magyarázta a városvezetés jogi képviselője.

Steag vagy drapel?

A székely zászlónak nincs jogi besorolása, ugyanakkor a periratban a székely zászló (steag) eltváolítását kérik. „Azért lényeges, hogy steagnak nevezték meg a zászlót, mert román nyelven a steag és a drapel két külön fogalom, csak a drapel jelenti egy ország zászlaját. Mi ezt kifogásoltuk is az ítéletben. A székely zászló nem egy másik állam zászlaja, tehát a Romániában hatályos zászlótörvény nem vonatkozik rá. A másik lehetőségük az lenne, ha rasszista, xenofób vagy fasiszta jelképként tekintenének a székely zászlóra. Ha ebbe a kategóriába esik, akkor viszont nem a polgári és nem is az államigazgatási eljárás szabályai vonatkoznak rá, hanem ki kell hívni a rendőrséget, hogy ők eltávolítsák a lobogót” – magyarázta Májai László.

Alkotmányszegés esete is fennállhat

„Van-e olyan jogi eszköz ma Romániában, amellyel meg lehet óvni egy olyan intézkedést, amely mélyen alkotmányellenes” – tette fel a kérdést az ügyvéd. „Romániában divat, hogy csak az alkotmány első bekezdését ismerjük. Pedig az egyik leglényegesebb pontja az, hogy az alkotmányos demokráciában három hatalmi ág van: törvényhozói, végrehajtó és igazságszolgáltató” – fejtette ki az ügyvéd utalva itt arra, hogy a bíróság olyan dolog fölött döntött, amit nem foglaltak törvénybe.

Hiába nem más ország zászlója a székelyzászló, az ítélethozatalban hozzáadtak a törvényhez, vagyis a törvényhozó szerepét gyakorolták, tehát megszegték az alkotmányban foglaltakat. Májai László hozzátette, hogy ezek az ítéletek sajnos véglegesek, azonban a színház előtti téren található székely és városzászló eltávolításának megakadályozására van még lehetőség.

Füleki Zoltán alpolgármester azt mondta, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is elkészült a beadvány, amelyben ugyanazok az érvek sorakoznak, mint amelyeket az ügyvéd elmondott. Ráduly Róbert Kálmán polgármester hozzátette, hogy pünkösdkor azért bírságoltak meg 10 ezer lejjel egy csíkszeredai embert, mert egy tömbház tetejére tűzte ki a székely zászlót.

„A jegyzőkönyvben is így szerepel: drapelul Ţinutului Secuiesc. Nyilvánvaló, hogy Székelyföld zászlója nem egy közigazgatási egység lobogója, főleg nem ebben a megfogalmazásban” – szögezte le a polgármester utalva arra, hogy a hatóságok önkényesen cselekednek zászlóügyekben.