Mondják, „ha rajlik a muslica februárban, lesz még zimankó márciusban”. Ennél is közismertebb hiedelem a barnamedvéhez kapcsolódik: ha a téli álmából ezen a napon felébredő medve barlangjából előbújva meglátja árnyékát, azaz süt a nap, akkor visszabújik, mert még hosszú, kemény tél áll előttünk. Ha azonban odakint csikorgó hideggel szembesül, érzi, vagy talán tudja, hogy hamarosan tavaszodni kezd. A néphiedelem így fogalmaz: "Gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy süssön a nap".

Február másodika egyébként Karolina napja, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. A római katolikus hit szerint Szűz Mária tisztulásának és Jézus templomi bemutatásának ünnepe. A szentelt gyertya az egyik legrégibb jelképe Krisztusnak. A népszokás szerint, keresztelésig az újszülött mellett világított a gyertya, hogy a „pogánykát” a gonosz, rossz szellemek ki ne cseréljék. Amikor a fiatal anya először ment templomba, szintén gyertyát vitt a kezében.

Balázs  napján, február 3-án Balázsáldást, balázsolást tartanak a katolikus templomban a torokbetegségek ellen, ilyenkor tartják a balázsjárást, ami adománygyűjtő, iskolába toborzó szokás.