Kisebbségek vásárával és öt magyar megyei tanácselnök köszöntőjével kezdődött meg szerdán este a kolozsvári Napoca szállodában az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) 62. kongresszusa.

„Ma este azt szeretnénk, hogy jobban megismerjenek bennünket: honnan jövünk, kik vagyunk, miért gondoljuk azt, hogy a nemzeti és etnikai sokszínűség bármely ország számára egyedülálló erőforrás, páratlan érték, amelyet óvni, gazdagítani kell” – hangzott el Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnökének köszöntőbeszédében. „Hatalmas megtiszteltetés, öröm és büszkeség számukra, hogy a 32 európai ország 60 milliónyi őshonos nemzeti kisebbségeinek ernyőszervezete, a FUEN most először Erdélyben, a tegnap óta hivatalosan is többnyelvű Kolozsváron szervezi Kongresszusát” - kezdte beszédét a város volt alpolgármestere.

Olyan körülmények között is időszerű az esemény és a helyszínválasztás, hogy „manapság zavarodott világban élünk, minél jobban felgyorsul, kitágul a világ, annál nehezebb eligazodnunk a ránk zúduló információhalmazban. Keverednek a fogalmak, az őshonos kisebbségeké a bevándorló-közösségekével, a nemzetközi intézmények és szervezetek hatáskörei pedig lassan átláthatatlanok. Minket, erdélyi magyarokat is van, aki megkérdez, hogy miért nem jók, miért nem elégségesek nekünk azok a jogok, amelyek a Nyugat-Európában dolgozó több millió vendégmunkást megilletik, vagy másik oldalon, miért fontosabb ma az Európai Uniónak az uborka görbületét szabályozni, mint a kisebbségek státusát, jogait uniós szinten rendezni?”– fogalmazott.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a FUEN kongresszus megnyitóján tartott előadásában Székelyföldet a külföldi vendégek számára úgy mutatta be, mint az a hely, ahol a medvék otthon érzik magukat, ahol több borvízforrás is fellelhető, ahol a legtisztább a levegő, és végül hozzátette, ez az a hely, ahol az ember igazán szabadnak érezheti magát. Előadásában hangsúlyozta, hogy a székelyföldi emberek nem akarnak mást, mint azt, ami Európa-szerte működik: területi autonómiát. Azt, hogy a helyi emberek döntsenek az őket érintő kérdésekről, hogy identitásukat zavartalanul ápolhassák, őrizhessék, anélkül, hogy valaki akadályokat görgetne eléjük.

„Székelyföldön minden megtalálható, ami az ember egészségének megőrzéséhez szükséges” – hívta fel a jelenlévők figyelmét Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki kisfilmmel és fényképekkel illusztrált előadásában beszélt a székely vendégszeretetről, illetve arról, hogy egyszerű, egészséges, háztáji, ízletes bioételeket fogyaszthatnak a térségbe látogatók. A kisfilm a legelésző tehéntől a tejtermékeken keresztül a túróspuliszka-fesztiválig adott átfogó képet Székelyföld gasztronómiájáról. „Van egy mondás, mely szerint a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út. Mi a vendégek szívéhez próbálunk ily módon férkőzni, nemre való tekintet nélkül. Tőlünk senki éhesen vagy szomjasan nem távozhat” – magyarázta a Hargita megyei tanácselnök. Kitért a Régiók Bizottságában (RB) tett lépéseire az őshonos kisebbségek érdekében, amelyekről, mint mondta, az európai uniós testületben korábban nem volt szokás beszélni. Felkérte a jelenlévőket, hogy ez ügyben folytassanak párbeszédet.

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke az erdélyi turisztikáról tartott előadásában, az ország egyik legismertebb és kedveltebb turisztikai régiójának nevezte Székelyföldet. „Székelyföld turisztikai kínálata sokat fejlődött az elmúlt években, főként a gyógyturizmus területén, de a falusi turizmus és az aktív turizmus esetében is egyre több a jó szálláshely, és a szolgáltatások köre is fokozatosan bővül. A gyógyfürdők és gyógykezelési lehetőségek jelentik Székelyföld egyik legerősebb turisztikai vonzerejét, és büszkék vagyunk arra, hogy régiónkban több országos jelentőségű üdülőtelep is működik” – tette hozzá. Úgy fogalmazott, a turisztikai célpontok mellett Székelyföldön egyre több termelő gyárt jó minőségű hagyományos Székely Terméket is, amely szintén nagy büszkesége a régiónak.

Pásztor Sándor, Bihar Megye Tanácsának elnöke nemzetközi kapcsolatokról és a Partiumról beszélt. Így fogalmazott köszöntőjében: „Tiszta forrásból tiszta víz folyik. Mi, a kisebbségben élő erős közösség, a sorozatos viharokban helytállva, tudjuk, mit jelent őrizni ezt a forrást, anyanyelvünket és kultúránkat.” Szerinte a romániai magyaroknak mindennap igazolniuk kell talpraesettségüket és életrevalóságukat, hiszen tetteiket más mércével mérik. „Bihar megyében mi arra törekszünk, hogy a magyar közösség mindennapjait segítsük, hogy a többségi nemzettel együtt tudjuk alakítani jövőnket” – hangsúlyozta a Bihar megyei tanácselnök.

Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke a magyar-román-ukrán hármas határ kihívásairól beszélt. Elmondta, a Szatmár megyében élőknek lehetőség és nehézség is egyben az, hogy három különböző ország törvénykezése befolyásolja a közösség mindennapjait. „Az elmúlt hónapokban a szigorított határátkelés jelentős gondot okozott, de az, hogy Szatmár megye két országgal is határos, nagyon sok lehetőséget rejt magában: határon átívelő pályázatok, turizmus, külföldi befektetők. A hármas határ közelsége gazdasági, egészségügyi és kulturális szempontból is sok előnyt jelent, kollegáimmal jelenleg is azon dolgozunk, hogy a román-magyar pályázatok segítségével többek között a Szatmár Megyei Sürgősségi Korházat fejlesszük” – sorolta a megyei elnök, megemlítve, nemrég nagy sikerrel zajló állásbörzét tartottak Kolozsváron, hogy az itt tanuló Szatmár megyei fiataloknak bemutassák az otthoni munkalehetőségeket, így késztessék őket a hazatérésre.