„Európa sikere azon múlik, képes-e a régiók és az állampolgárok Európájává válni. Senkinek sincs nagyobb rálátása és alkalmassága ebben a kérdésben, mint annak a 60 millió embernek, aki az Európai Unió nemzeti kisebbségeihez tartozik. Csak akkor beszélhetünk Európa felnőtté válásáról, ha a nemzeti kisebbségekre önálló értékként tekintünk, és meg is védjük ezt az európai értéket” – fogalmazott Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke pénteken Eupenben.

Belgium német ajkú közösségének fővárosa adott otthont május 5-én az Európa Tanács Helyi és Regionális Választottak Kongresszusa által Autonómiák és sokszínűség egy fejlődő Európában 6 címmel szervezett konferenciának. A rendezvény házigazdái Karl Heinz Lambertzet német ajkú belgiumi szenátor, a Régiók Bizottságának első alelnöke, a Minority SafePack kezdeményező bizottság tagja és Oliver Paascht, a belgiumi német ajkú közösség miniszterelnöke voltak.

A számos európai tagállam regionális választottai, államtitkárai, magas rangú kisebbségügyi szakértői részvételével zajló konferencián Vincze Loránt a nemzeti kisebbségeknek az európai integrációs folyamatban megkerülhetetlen szerepét hangsúlyozva rámutatott: meg kell erősíteni a régiók politikai befolyását az európai többszintű rendszer döntéshozatali folyamatában. Véleménye szerint az Európai Unió Régiók Bizottságának szélesebb hatáskört kell adni, akárcsak az Európa Tanács Helyi és Regionális Választottak Kongresszusának.

„A legtöbb nemzeti kisebbség, regionális és kisebbségi nyelvi közösség szilárdan kötődik ahhoz a régióhoz, amelyben él. Sok esetben jól ismerik a szomszédos országok kultúráját, és több nyelven beszélnek. Kiváló a helyzetük ahhoz, hogy hídépítő szerepet töltsenek be a régiók és az Unió között” – fogalmazott a FUEN elnöke, hozzátéve ugyanakkor, hogy a kisebbségek által kínált gazdaságerősítési, társadalomfejlesztési és területkohéziós lehetőségeket azonban mindeddig túl ritkán hasznosították.

Vincze Loránt bemutatta a Minority SafePack kezdeményezés regionális politikai javaslatát. „A regionális alapokat oly módon kell megtervezni, hogy azok figyelembe vegyék a nemzeti kisebbségek helyzetét és a kulturális-nyelvi sokszínűség szerepét. A program szabályainak támogatnia kell az olyan kezdeményezéseket, amelyek ösztönzik a pluralizmust és segítik a nemzeti kisebbségeket. A regionális alapok közös ellátását oly módon kell módosítani, hogy a tematikus célkitűzések magukban foglalják a nemzeti kisebbségek védelmét, valamint a kulturális-nyelvi sokszínűség támogatását” – hangsúlyozta Vincze Loránt.

A konferencián jelen lévő Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, az Európa Tanács Önkormányzati Kongresszusának tagja hozzászólásában rámutatott: az Európa Tanács 47 tagállamában több típusú autonómia megtalálható.

„Amíg Székelyföldön gondot jelent a kétnyelvű pályázati űrlap, a helyi vagy megyei zászlók használata, addig itt Eupenben, Belgiumban a hetvenezres német közösség saját parlamenttel, kormánnyal rendelkezik, és semmilyen, az országot érintő döntést nem hoznak meg nélküle. A többség és kisebbség közötti kapcsolat minősége mindig a többség felelőssége, ilyen értelemben hosszú út áll Románia előtt. Többször elhangzik, hogy példaértékű a romániai kisebbségi modell, de ez akkor lehet igaz, ha az országban élő kisebbségek is így érzik” – fogalmazott a háromszéki önkormányzati tanács alelnöke.