Álomszéli űrutazó még tíz percig

Úgy meredsz a fehéredő ablakra, mintha a gyönyörbe sápadt volna bele, hogy láthatja felkelni a napot, pedig északra néz, még lenyugodni sem látja. De látja az álmaidat, ahogyan beleásítod jóízűt nyújtózva a reggelbe.

Most még emlékszel minden képkockára, de tudod: ha teljesen kinyitod a szemed és kipattansz az ágyból, elindulsz a mosdó vagy a kávéfőző felé, minden lépéssel messzébb űzöd az éjszaka filmjét. Így hát nem sietsz. El fogsz késni, de kit érdekel: még tíz perc, csak még tíz perc. Mélyet lélegzel álmod illatából, és hagyod magad belekábulni egy rejtett világ hömpölygő színeibe. A tarka homályból ismerősök bicikliznek elő, integetsz nekik, megérkeztél – ide, ahol az igazán fontos dolgok történnek.

Elfeleded, hogy a valóságként címkézett életeben most azt hiszik, csak alszol, s te is haragudni fogsz magadra, ha felébredsz, mert megint rohannod kell, fogmosás közben fésülködnöd, sálbogozás közben zárnod az ajtót, reggelizni meg végképp nem lesz időd.

Most azonban, a boldog tudatlanság szerelmes rabjaként, tudattalanod képeire vársz izgatottan. Találkozód van. Mindazokkal, akiket megbántottál tegnap, vagy csak nem tudtad azt mondani, amit hallaniuk kellett, nem találtad a szavakat, nem lelted a bátorságodat – most eléjük állhattál megint, és olyan könnyű volt elérni őket, megérinteni a szívüket.

Találkozód van. Mindazokkal, akiket távolról szeretsz, mert közelről nem tudod, hogyan kell. Itt próbálgathatod, átélheted azt is, milyen lesz nélkülük, mikor már esélytelen összhangot keresni, jól megijedhetsz.

Találkozód van. Mindazokkal, akikkel vágysz egy térben lenni. Ölébe bújhatsz a nagymamádnak, újrahallgathatod elnémult történeteit, megnevettetheted gyerekcsínyeiddel. Bolondozhatsz a barátaiddal, kergetőzhetsz a szerelmeddel.

S ha olykor inkább taszít az álom, megriaszt, amit látsz, akkor is van okod örülni: ha kegyetlenek is, de mindig őszinték a képek. Megmutatják milyen vagy, milyennek kéne lenned, mitől félsz, mit kéne legyőzz.

Találkozód van. Önmagaddal találkozol, azzal, akit szeretsz és azzal, akitől menekülsz. Mindkettő arról beszél, mitől lenne boldog – mitől lennél boldog.

Kimaradt?