Kiket veszélyeztet a romániai emberkereskedelem?

Március közepén robbant a hír, hogy az olasz mezőgazdaságban több ezer nő végez gyakorlatilag rabszolgamunkát, a többségük pedig román állampolgár. Ennek apropóján ismertette az emberkereskedelem hazai részleteit László Éva pszichológus a 7. Szociológus Napokon, Kolozsváron.

Mint korábban megírtuk, az olaszországi rabszolgamunkán tengődő emberek körében gyakori a nemi erőszak, a verés, a fenyegetések különféle formái. A bántalmazások mellé embertelen körülmények járnak: az egyik nő arról beszélt, hogy macskatáppal etették őket és nem engedték, hogy orvosi kezelést vegyenek igénybe. Éjszakánként pedig a gazda barátai jártak át a munkásszállóra, hogy kedvükre erőszakoljanak meg, akit csak akarnak. A törvények értelmében érvényes szerződés és nyolc óra munkáért napi 56 euró járna, ehhez képest az összeg harmadát is alig keresik meg.

László Éva elmondta, három évvel ezelőtt már kitört egy hasonló botrány Olaszországban, aztán elcsitult a vihar. Már a kilencvenes évektől közhelyszerűvé vált, hogy az emberkereskedelem tekintetében Románia erősen érintett ország, évekkel ezelőtt aztán hivatalosan is elismerték, hogy a jelenség az ország területén belül is létezik.

A statisztikai adatok szerint 2010 és 2012 között a hivatalosan elismert áldozatok száma 6000 fölött volt, ennek körülbelül felét itthon iktatták be mint áldozatot, a többségüket pedig Spanyolországban és Olaszországban.

Európa-szinten a legtöbb áldozatot a szexuális kihasználás terén szedi a jelenség, ezután következik a munkakihasználás és az egyéb formák A munkakihasználás területén első helyen található a mezőgazdaság, ezt követi az építkezés, majd a könnyűipar – hangzott el.

Egy kutatás során szakemberekkel, áldozatokkal és hozzátartozókkal beszélgettek, illetve bűnügyi dossziékat tanulmányoztak. A hozzáállások meglehetősen szélsőségesek voltak: egy munkaügyi szakember egyenesen kizárta a munkakihasználás jelenségének lehetőségét, a válaszadók nagy hányada pedig nagyon rejtett jelenségként, de növekvő tendenciaként beszélt az esetekről. Egy ügyész viszont a lakosság negyven százalékát nevezte meg veszélyeztetettént – és még megengedőnek tartotta ezt a véleményét.

Kik vannak veszélyben?

Az emberkereskedelem forró pontjait beazonosítva kiderült, Botoșani, Iași és Vaslui megye számít veszélyeztetett megyének, illetve Kovászna megye mint kihasználási helyszín – a nyári szezonban ugyanis a szegényebb környező megyékből vonzanak be munkaerőt. Kiderült, a toborzást gyakran ismerősök végzik, de vannak „véletlen toborzók”, akik maguk is áldozatként meggyőzték ismerőseiket a „nagyszerű munkalehetőségről”. Emellett ügynökségek, álláshirdetések is toboroznak, utóbbiak szokványos portálokon is akár. A szexuális kihasználás területén gyakran egy párkapcsolatból kerülnek át a kihasznált helyzetbe, mára lányok is „szakosodnak” arra, hogy behálózzanak férfiakat ebből a célból. Az áldozat maga is felveheti a kapcsolatot a toborzóval, azaz ő maga keresheti a lehetőségeket – hangzott el.

Az intézetben felnövők az átlagosnál gyakrabban kerülnek veszélybe, hiszen kevés az a rendszer, amelyik hosszú távra is segít nekik valamilyen induló tőkével, ráadásul folyamatosan váltaniuk kell az intézményeket, így nincsenek tartósan kialakult kapcsolataik. A mélyszegénységgel sújtott helyek szintén remek toborzóhelynek számítanak – az innen elkerülő áldozatok pedig még a kihasznált munka mellett is jobban élnek, mint otthon.

Kapcsolódók

Kimaradt?