KISEBBSÉGBEN: Horthy unokája muszlim

A mandiner.hu-n olvashattunk egy interjút Horthy István Sharifról, Horthy Miklós unokájáról. Megtudhattuk azt, hogy Horthy Miklós unokája naponta ötször imádkozik szőnyegen Allahhoz, Mekka felé fordulva. Mérnök. Évtizedeken át élt Indonéziában, az Egyesült Államokban, jelenleg állandó lakhelye London.  Budán is van egy villalakása. Bár három és fél éves korában hurcolták el Magyarországról, kiválóan beszél magyarul. Nem így a gyermekei és az unokái, ők most tanulnak magyarul.

Jobb később, mint soha …

Az interjú során Horthy István eloszlat számos igaztalan vádat, amivel nagyapját illették. Ezek közül az egyik Horthy Miklós vélt, és hamisan állított zsidóellenessége:

 Bethlen idejében komoly cenzushoz kötötték a választójogot, 1939-ben viszont kibővítették. Csakhogy a szélesebb demokráciával németbarátabb lett a parlament. A tömeg inkább támogatta Hitlert, mint az elit, amely korántsem volt németbarát. A baloldal sosem beszél erről, de édesapám antináci volt, ahogy a testvére, Nicky bácsi és édesanyám is – mind benne voltak a kiugrási irodában, amely a Várban működött és igyekezett az utolsó időben megoldást találni, amikor nagypapa nem tudta már az alkotmányos szerepét betölteni, hiszen nem volt már alkotmányos helyzet. Igyekezett ő maga különbékét kötni az oroszokkal, édesanyám és Nicky bácsi pedig a zsidó közösséggel tartotta a kapcsolatot. Ezáltal kapta meg a nagypapa július elején az Auschwitz-jelentést. Amikor azt elolvasta, néhány napon belül leváltotta a Hitler által kinevezett miniszterelnököt és rögtön leállította a deportálásokat. Ezzel a budapesti gettó nagy része megmenekült. Ha márciusban lemondott volna, a nyilasok már akkor átveszik a hatalmat, nem csak október közepén. Ilyesmire nem gondolnak, akik mindenáron azt akarják mutatni, hogy nagypapa nagyon rossz ember volt. Amikor a háború után Németországban voltunk, izraeli küldött érkezett hozzánk azért, hogy megköszönje, amit nagypapa a zsidóságért tett.”

Jó ezt tudni, mert Horthyt és a magyarokat zsidóellenességgel vádolják még ma is, holott csak egyes magyarok voltak zsidóellenesek, miként egyes románok, oroszok stb. Utólagos és igaztalan vádaskodás helyett jobb lenne, ha a tennivalóinkkal foglalkoznánk, hogy igazságosabb, kevésbé szennyeződött, élhetőbb legyen a világ. Persze ehhez dolgozni kell, hivatást találni… Ne folytassuk! Mert különben a közelmúltat reprodukáljuk, ami Magyarországon máris láthatóvá válik:

„A nagyapa, akit én ismertem, egészen más volt, mint akit a magyar nyilvánosság félreismer – a szélsőjobb és a baloldal egyaránt. A Jobbik ugyanazokat a hazugságokat hitte el, amelyeket a baloldal is. Hogy fasiszta diktátor volt. Csak ők ezért szeretik, míg a baloldal ezért gyűlöli. Ettől még hamis az egész kép.”

Horthy István 12 éves korában Angliába került - internátusba, Londonban. Nem lehetett valami leányálom. Amit ott tapasztalt, talán magyarázat lehet a Brexitre is:

Amikor 12 évesen Angliába került, ott előny vagy hátrány volt a Horthy név? – kérdezte Stumpf András, a Mandiner riportere.

Egyik sem. Egyetlen barátom sem tudta, hogy ki a nagyapa. Az angolok nem tanultak európai történelmet, csak a sajátjukat. Azt sem tudták, hogy hol van Magyarország. „Te valami cigány vagy.” Ilyeneket mondtak. /…/1956-ban aztán mindenki megtudta, hol van Magyarország.”

Horthy István kisgyermek korától kezdve állandóan idegen környezetben élt, magányos volt. Érthető tehát, hogy valami jobbra vágyott. Valami olyasmire, amiről itt mesél:

“Kilencéves voltam, Portugáliában éltünk. Egy nap mentem haza az iskolából, a pályaudvarról gyalogoltam hazafele egy nagy parkon keresztül, amikor egyszerre csak spirituális élményben volt részem. Egyik pillanatról a másikra mintha fekete-fehérből színesre váltott volna minden. Semmire sem gondoltam, csak erőt éreztem. Abban a pillanatban megláttam, hogy milyen gyönyörű körülöttem minden. A fák, az ég, a felhők. Ugyanakkor minden addigira emlékeztem. Arra is, hogy amikor nagyon kicsi voltam és a Várban éltem, így éreztem magam. Hogy veszíthettem el, hogy élhettem szürke világban, ha ilyenben is lehet? Ez a kérdés keringett a fejemben. Fél óráig ha tartott ez az állapot, de megváltoztatott. Rájöttem, hogy ez az élet veleje. Amint elmúlt, attól fogva azt kerestem, hogy találhatnám meg újra.”

Horthy István magányában a könyvektől kért tanácsot:

„Néhány évvel később aztán találtam egy könyvet Georg Ivanovits Gurdjieff tanításáról. Kaukázusi görög volt, aki rengeteget utazgatott a Közel-Keleten. Állítólag talált egy titkos szúfi társaságot is, ahonnan elszökött ugyan, de a tudást magával vitte. Szentpéterváron kezdett tanítani, az orosz előkelőség sok tagja a tanítványa lett, aztán Párizsba került. Arról beszélt, hogy az ember alszik. Hiába látjuk úgy, hogy ébren vagyunk, hogy vezetjük az életünket, valójában bolond gépek vagyunk. Az első lépés az, hogy megpróbáljunk öntudatosak lenni. Figyelni, mi történik bennünk. Úgy éreztem, ez az ember érti, amit én átéltem. Éveken át tanulmányoztam a tanítását, amikor internátusba kerültem. /…/ Londonban végül találtam egy csoportot. Csakhogy ők addigra már nem a Gurdjieff módszerét alkalmazták. Hanem a Szubudot. /…/ A Szubud nem hitvilág, hanem gyakorlat. Kapcsolat az egyetemes erővel. Belső mozgás, amely nem a saját akaratunkból jön. Aztán ez mélyül. Gyakorolni kell, közösségben, mondjuk hetente kétszer.  /…/ mi nem teszünk semmilyen erőfeszítést, csak kinyitjuk magunkat és hagyjuk, hogy ez az erő mozgasson minket.”

Fontos állomás ez az Iszlámhoz vezető úton. Aztán kiderült, hogy a magányos embernek vallásra is szüksége van.

Amikor a Szubudot megtaláltam, úgy éreztem sokáig, hogy vallás nekem nem kell. Amikor elkezdtem dolgozni, akkor azonban rájöttem, hogy a vallás is használ. A mindennapi életben nehéz volt az összeköttetést megtartani. 17 voltam, amikor a Szubudba beléptem és csak 1966-ban, 25 évesen lettem muszlim. Tehát elég régen. Ezt a kettőt máig nem engedtem el.

Miért pont az iszlám? – kérdezi a reporter.

A napi öt ima. Ötször visszahoz saját magamhoz.

Horthy Miklós unokája komolyan szőnyegen, Mekka felé fordulva imádkozik Allahhoz naponta ötször?

Igen. Ha programom van, akkor persze nem szőnyegen, de amúgy igen. Pont ez a kulcsa az iszlámnak a számomra. Meg a böjtölés. 

Mindkettő van a kereszténységben. Ima is, böjt is.

Nagyon szeretem a kereszténységet, de annyi okos ember taglalta már, hogy eltűnt belőle szinte minden, ami valódi. Teória, filozófia lett belőle, számomra nincs benne az az eredeti erő és kapcsolat, amelyet az iszlámban érzek. Az iszlám is ide fog jutni persze, épp most kezdődik ez a folyamat. “

Szóba kerül az Iszlám Állam is és a vallási alapon történő öldöklés, pusztítás, amitől hajdan a keresztények sem idegenkedtek. Horthy István ostobaságnak minősíti az Iszlám Állam ténykedését:

„Ha a Koránt olvasnák, tudhatnák, hogy embert ölni bűn.”

Szóba került a bevándorlás is, ami megosztja Európát. Vannak segíteni akarók, akik befogadnák a bevándorlókat, és vannak politikusok, akik tőkét facsarnak a lakosság ijesztgetéséből. Horthy István válaszával egyetérthetünk:

Elvben nem gondolom, hogy problémát jelentene a bevándorlás. A gond az, hogy ami most történik, az csak a kezdet. A jéghegy csúcsa. Ha ugyanis ezek az emberek azt látják, hogy minden nyitva van, további milliók jöhetnek. A probléma nem a vallás, hanem az, hogy borzasztó körülmények vannak a Közel-Keleten és Afrikában. Mélyebb szinten kell megnézni, hogyan élhetjük túl az elkövetkező száz évet. 10—11 milliárd ember lesz a bolygón. A mostani civilizációnk, az individualizmus, a verseny, a nacionalizmus ezt már nem fogja tudni kezelni. A legjobb az volna, ha ott lehetne jobb életet teremteni ezeknek az embereknek, ahol születtek. Ehhez azonban először békét kellene teremteni. 

„Lehet, hogy ön az első fecske és száz év múlva már mindenki muszlim Magyarországon?” – teszi fel Stumpf Andrása beszélgetés során az utolsó kérdést.

„ Lehet. Nem baj. A fontos az, hogy jó muszlimok legyenek. Ne olyanok, amilyenek az Iszlám Állam harcosai.” 

Horthy István Shariftól megtudhattunk néhány dolgot, amire jobban oda kellene figyelni, mint a politikai szónokok nyegleségeire. Az interjú teljes szövege itt található.

Kimaradt?