Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke úgy vélekedett, hogy egy jogállamban le kellene mondania azon intézmény vezetőjének, amellyel kapcsolatban az alkotmánybíróság megállapította, hogy áthágta az államhatalmak szétválasztásának elvét, azaz a demokrácia alapelvét.

Tăriceanu ezt azzal kapcsolatban jelentette ki, hogy az alkotmánybíróság hétfőn kimondta: a 13-as sürgősségi kormányrendelet kapcsán indított vizsgálattal alkotmányos természetű jogi konfliktust idézett elő az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a kormány és a legfőbb ügyészség között. „Minden jogállamban egy ilyen alkotmánybírósági döntés azon intézmény vezetőjének lemondását eredményezte volna, amely áthágta a demokrácia alapelvét, vagyis az államhatalmak szétválasztását. A lemondás megtagadása ismét annak bizonyítéka, amit én a hatalom korrupciójának neveznék. (...) Sajnos a DNA a kommunista állam elnyomó intézményeinek logikája szerint járt el, amelyek abból a meggyőződésből indultak ki, hogy minden hatalom a birtokukban van, és senki nem állhat útjukba. Az alkotmánybíróság döntése történelmi jelentőségű, és azt hiszem, meg fogja fékezni egyes demokráciaellenes intézmények offenzíváját, amelyek teljes hatalomátvételre törnek Romániában” – írta Tăriceanu a Facebook-oldalára. 

A felsőház elnöke szerint a változásnak az antidemokratikus intézmények „megtisztításával” kellene kezdődnie. 

Tăriceanu azt írja, az utóbbi időszakban olyan együttműködési megállapodásokra derült fény a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a DNA között, amelyek jóval túlmutatnak a törvényesség határain. „A mai Romániában nem tartják tiszteletben az állampolgárok jogait és szabadságát, a telefonokat engedély nélkül hallgatják le, ártatlan embereket üldöz az igazságszolgáltatás, aminek az lenne a dolga, hogy igazságot tegyen, és Románia eurók százmillióit veszíti el az Emberi Jogok Európai Bíróságán (CEDO). Ezeket a dolgokat meg kell változtatni, és én további lépéseket fogok megtenni ezen változások érdekében' - írta Călin Popescu-Tăriceanu.