Eddig nem volt olyan kérdés, amit az RMDSZ-től eltérően ítélt volna meg, és nem látja akadálya annak, hogy az MPP elképzeléseinek érvényt tudjon szerezni a frakcióban. Biró Zsoltot, a Magyar Polgári Párt egy hete újraválasztott elnökét aktuálpolitikai kérdésekről is faggattuk.

Nem volt ellenfele az MPP tisztújító kongresszusán. Ennek az ön számára mi az üzenete?

Ez elsősorban az MPP-tagságnak és a küldötteknek a véleményét tükrözi. A kongresszusra készülve az elnökjelöléssel kapcsolatban ez a vélemény kristályosodott ki az elnökségen belül, hogy továbbra is bizalmat szavaznak nekem.

Az MPP egyik képviselője a kettő közül, újonc a törvényhozói testületben. Az első hetek tapasztalatai alapján: milyen a parlamenti munka, más-e, mint amire számított?

A tevékenységünk érdemi része csak ezután fog kezdődni. Az eddigi időszakot meghatározta a belpolitikai válság. De én eléggé ismertem kívülről a törvényhozói munkát, hiszen szorosan követtem a parlament tevékenységét, tehát nagy meglepetések nem értek, és gondolom, ezután sem érnek.

Mennyire tudja érvényesíteni az MPP politikai elképzeléseit az RMDSZ-frakcióban?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az együttműködés jó, és azt remélem, hogy ez a továbbiakban is így marad. Azt gondolom, nem lesz akadálya annak, hogy az MPP által képviselt programot meg tudjuk megvalósítani. Eleve közös választási programmal indultunk, van számos olyan kérdés, ami egyértelműen közös ügy, például a szimbólumhasználat, vagy a kultúrával és oktatással kapcsolatos kérdések – vagyis teljes mértékben egybevágnak az elképzelések. Az általunk előterjesztett törvénytervezeteket az RMDSZ-es kollégák is fel tudják vállalni.

Volt-e olyan kérdés, amelyet az RMDSZ-es kollégáitól eltérően ítélt meg?

Az eddigi rövid idő alatt nem, de hát látható, hogy a kormánybeiktatást követően válsággal szembesültünk. A költségvetés volt az első szakítópróbája ennek az együttműködésnek, ebben a kérdésben is sikerült azonos nézeteket érvényesíteni. Ez fontos, hiszen a magyar frakció ellenzékben van, vagy ha nem is ellenzékben, de a kormánypártok a mi szavazataink nélkül el tudták volna fogadni a büdzsét. Ennek ellenére sikerült néhány fontos fejlesztési tervet bevinni a költségvetésbe, A marosvásárhelyi repülőtér felújításához például sikerült pénzt szerezni a költségvetésből, de ugyanígy a nagyváradi, nagybányai repülőterekhez is.

Korábban azt szorgalmazta, hogy az RMDSZ mielőbb nyújtsa be a parlamentbe az autonómiatervezetet. Hogyan látja ezt most?

Most is ugyanúgy látom. Az autonómia kérdéséhez tévesen közelítünk, hiszen elvesztődünk a részletekben, és azon folyik a vita, hogy melyik tervezet a nyerő, melyik a jó. A legfontosabb, hogy azokat a közös pontokat megtaláljuk, amit mindenki fontosnak tart, ami mindenki elképzelésében autonómiát jelent. Ilyen szempontból üdvösnek tartom azt a közvetítői munkát, amit a magyar kormány végez, a Szili Katalin által vezetett munkacsoport, amely elvégezte az autonómiatervezetek összehasonlítását, és világosan látszik, hogy tartalmi téren nincsenek nézeteltérések. Azt kell képviselni, amiben a legnagyobb társadalmi egyetértés van. Ha ezeket sikerül tisztázni, jelentős lépést teszünk az autonómia felé. És igen, fenntartom, hogy be kell terjeszteni, akkor is, ha egyes sajtótermékekben úgy jelent meg, hogy Bíró Zsolt szerint nem aktuális ez a kérdés. Nem tesszük zárójelbe az autonómiát, de nem a különböző autonómiatervezetek közötti versenyfutásnak kell az első helyen állnia. Fontosnak tartom, hogy ez a tervezet bent legyen a parlamentben, és ne naponta egy-egy új tervezetet nyújtsunk be, mert akkor naponta vissza fognak utasítani.

Meglehetősen viharos belpolitikai helyzetben választották újra az MPP elnökének. Mi a párt álláspontja a Btk.-t módosító sürgősségi rendeletről?

Többször elmondtuk: elítéljük azt, hogy Romániában divattá vált sürgősségi rendeletekkel módosítani a büntetőtörvénykönyvet. Ezt elítéljük, elutasítjuk, és örvendünk, hogy visszavonták. A törvényhozás helye a parlamentben van, parlamenti vitát kell folytatni.

A kormány eljárása bizalmi válságot teremtett, erről beszélt a parlamentben az államfő is. Az igazságügyi miniszter lemondott. Elégséges volt ez a lépés a kormány részéről a bizalmi válság feloldásához?

Ha az utcai megmozdulások szemszögéből nézzük, láthatjuk, hogy az intenzitás napról napra csökken, néhány nap múlva látható lesz, hogy elegendő volt-e az igazságügyi miniszter lemondása.

A kormánykoalíció vezetői az államfő mellett Soros Györgyöt, a multinacionális vállalatokat támadják a tüntetések miatt. Igazuk van?

Az államelnöknek nem volt mit keresnie a tüntetők között a téren. Ez egy olyan lépés, amiben az elnök kilép abból a szerepéből, ami a politikai pártok fölé helyezi őt, amitől ő az egész nemzetnek az elnöke. Világosan elkötelezte magát egy politikai oldal mellett, ami nem egy szerencsés lépés.

Egy magyarországi rádiónak azt nyilatkozta: „Romániában a szociáldemokrata párt az, amely bizonyos tekintetben kiáll az internacionalista cégek előrenyomulásával szemben. Tehát amit Magyarországon a jobboldali pártok vállalnak fel, azt a Szociáldemokrata Párt képviseli jelenleg Romániában.” Ezzel a kijelentésével a PSD-t dicsérte vagy a Fideszt bírálta?

Ezzel sem a PSD-t nem dicsértem, sem a Fidesznek nem üzentem, ez egy puszta ténymegállapítás. Közel-Kelet Európában van egy vita a klasszikus értékek mentén, jobboldali pártok például baloldali értékeket vallva jelennek meg a választásokon. Vannak olyan kérdések, amiket Magyarországon egyértelműen a kormányzó Fidsz-KDNP képvisel, de ott van a példa a család szentségének a védelmére, olyan klasszikus értékek, amelyek a klasszikus keresztény jobboldali pártok vállalnak fel, amit nálunk a PSD képvisel. Abban az interjúban elmondtam azt is, hogy az MPP egyértelműen a jobboldalon kötelezte el magát, ahogy az erdélyi választópolgárok döntő többsége is erre szavazott.

A magyar választók egy része olyan jelzést adott, hogy az RMDSZ-nek fel kellett volna bontani a kormánypártokkal kötött együttműködési megállapodását. Hogyan vélekedik erről?

Ez a megállapodás sajátosan magyar kérdésekre vonatkozik, illetve olyan infrastrukturális fejlesztésekre, amelyek az erdélyi magyarlakta vidékeket érinti. Az együttműködési szerződés felbontásának kérdése akkor lesz napirenden, amikor ezeket a kérdéseket fogjuk tárgyalni a törvényhozásban. Ha működik a dolog, akkor nem látom értelmét felbontani ezt a megállapodást, hiszen kisebbségben levő, hat és fél százalékos parlamenti képviselet a többséggel szemben esélytelen bármilyen kezdeményezést átvinni. Ha pedig a szerződésben vállaltakat nem tartja be a kormánypárt, akkor igen, azonnali hatállyal fel kell bontani a megállapodást. De ezt nem kapcsolnám össze ezzel a mostani, a Btk.-módosítással kirobbant válsággal.