banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Unitárius egyház: megzsarolták Kovács István sepsiszentgyörgyi lelkészt

Kovács István unitárius lelkész feljelentette a bűnüldöző szerveknél Horváth Alpárt, a Székely Idő főszerkesztőjét, mert az újságíró megzsarolta és nyilvánosan rágalmazta – közölte szerdán az unitárius egyház sajtóirodája.

Az egyház közleménye szerint idén január 15-től kezdődően Horváth Alpár leveleket és telefonüzeneteket intézett egykori barátjához, Kovács Istvánhoz, amelyben a Szekuritátéval való együttműködéssel „és más alaptalan vádakkal” illette.

Az újságíró részletesen ecsetelte Kovács István pszichopata mivoltát, felrótta neki, hogy válásakor nem állt ki mellette volt felesége ellenében, számon kérte, hogy 15 évvel ezelőtt  nem vállalt kezességet egy általa felveendő banki kölcsönhöz, majd egy negyedszázaddal ezelőtti állítólagos tetemes „kölcsön” visszafizetését követelte kamatostól, mert ellenkező esetben folyóiratában megjelenteti az ún. terhelő bizonyítékait.

„Lelkiismeretem tiszta”

Kovács István levélben válaszolt Horváth Alpárnak az újságíró vádjaira. Ebben leszögezi: lelkiismerete tiszta, senkiről semmilyen jelentést nem írt, sem az elmúlt rendszerben az államvédelmi szerveknek, sem a rendszerváltás után. „Ha te mégis rendelkeznél valamilyen általad bizonyítéknak nevezett dokumentummal az egyértelműen hamisítvány” – írta a lelkész, aki a főszerkesztő anyagi követeléseit is alaptalannak tartja.

Az erősödő nyomásgyakorlásra Kovács István január 27-én ügyvéd általi felszólítást küldött a zaklatójának, kilátásba helyezve, hogy a zsarolás és rágalmazás folytatása esetén kénytelen lesz az állami bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervekhez fordulni. Ennek hatására Horváth Alpár a 2017. január 30-i telefonos üzenetében Kovács Istvánt az ő meggyilkolásának szándékával is megvádolta.

„21 órás ultimátum”

Az újságíró január 29. és február 8. között öt levéllel fordult az egyház főhatóságához és a szélesebb körű egyházi nyilvánossághoz. Az első három levelet a Székely Idő főszerkesztőjeként jegyezte, a továbbiakat pedig főszerkesztőként és a Székely Önrendelkezési Tanács ideiglenes ügyvivőjeként. Első levelében 21 órás (!) ultimátumot küldött az egyházvezetőségnek, amelynek a lényegét így fogalmazta meg:

„Hétfőn (január 30-án) este kilencig módjukban áll leállítani KOVÁCS ISTVÁN szennyesének nyilvánosságra hozását, ha megfelelő döntést hoznak. (…) Ha Önök látnak megoldást, azt egy fél nap alatt is megtalálhatják (pl. a Kovács Istvánnak a palásttól való megfosztása), s így az egyház becsületét is menthetik a hívek előtt. Ha nem találnak Önök sem megoldást, a „Kovács István viselt dolgai” vagy valami hasonló cím alatt a Székely Idő kedden-szerdán megjelenő lapszámában már olvashatják a „feuilleton” első részét – természetesen hiteles fénymásolat-ábrákkal dokumentáltan!”

A főszerkesztő a február 1-én küldött leveléhez mellékelt, majd az újságjában is közölt, 1984. november 15-i és december 7-i keltezésű jelentésekből kiderült, hogy azok egy olyan orosztanártól származnak, aki 1984 őszén Sepsiszentgyörgyön orosz nyelvű magánórákat tartott Bajna Erzsébet középiskolás diáklánynak. Abban az időszakban Kovács István teológiai hallgató volt Kolozsváron, nem tudott oroszul, tehát 1984 őszén nem adhatott oroszórákat Sepsiszentgyörgyön – emlékeztet az egyház közleménye.

Az orosztanár volt a besúgó

Ezt követően Kovács István február 1-én felhívta Horváth Alpárt, akit tájékoztatni akart arról, hogy névazonosságból fakadó félreértés áldozata lehet. A  félreértés abból adódhatott, hogy az általa elküldött két besúgói jelentés (Notă informativă) forrásának fedőneve szintén „Kovacs Istvan”. A lelkész csak a főszerkesztő feleségével tudott beszélni, az újságíróval nem.

Február 2-án Bajna Erzsébet (a jelentésekben szereplő egykori diáklány) egyértelműen megnevezte a jelentéstevő, „Kovacs Istvan” fedőnevű korabeli sepsiszentgyörgyi orosztanárát, majd levélben tájékoztatta Horváth Alpárt a volt besúgó orosztanár valódi kilétéről, aki nem azonos Kovács István lelkésszel. Az egyház közleménye szerint ez sem akadályozta meg a főszerkesztőt  abban, hogy a Székely Idő legutóbbi lapszámában megjelentesse írását Kovács István általa feltételezett besúgói mivoltáról és „más valótlan rágalmairól”. Az újságíró a fenyegetését azután váltotta valóra, miután Bajna Erzsébet már elküldte neki a névazonossággal kapcsolatos félreértést tudatosító levelét.

Kovács Istvánt már átvilágították

Az egyház közleménye felidézi, hogy a Magyar Unitárius Egyház a belső átvilágítási folyamat keretében – 2009-től kezdődően – kérvényezte a Szekuritáté Irattárait Vizsgáló Országos Tanácstól (románul: Consiliul Național pentru Studierea Arhivelor Securității) a hozzáférést a korábbi és jelenlegi közép- és felsőszintű tisztségviselők iratgyűjteményeihez.

Kovács István esetében az illetékes államigazgatási intézmény többször is nemleges nyilvántartási igazolást állított ki az esetleges iratgyűjteményeivel kapcsolatban (ügyiratszám: P935/10), vagyis azt igazolta, hogy nyilvántartásukban nem szerepel semmilyen iratgyűjtemény Kovács István nevén.

Az egyház vezetése idén február 2-én kérvényezte a Szekuritáté Irattárait Vizsgáló Országos Tanácstól, hogy – tisztázás céljából – fedjék fel a Horváth Alpár által megnevezett „Kovacs Istvan” és „Fănuș” ügynökök/besúgók valódi személyazonosságát.

Kerestük ebben az ügyben a Székely Idők főszerkesztőjét is, ám egyelőre nem tudtuk elérni.

Kapcsolódók

Kimaradt?