banner_jtYG1g7R_1_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

Márton Árpád: a közkegyelem rendben van, de a Btk-t nem így kellene módosítani

A közkegyelemről szóló rendelet Márton Árpád szerint „szakmailag nagyjából rendben van”. Az RMDSZ jogász-képviselője azonban kifogásolja a büntető törvénykönyv és a büntető eljárás tervezett módosítait – jelentette ki a Maszolnak.

Racionálisnak és büntetéspolitikailag is helyénvalónak tartja Mártán Árpád jogász-képviselő a közkegyelemről szóló, szerdán közvitára bocsátott tervezetet, és azt sem kifogásolja, hogy a jogszabályt sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni a kormány. „Nem láttam olyasmit a tervezetben, ami szakmailag ne lenne rendben” – nyilatkozta csütörtökön a Maszolnak az RMDSZ politikusa.

Márton Árpád kérdésünkre elmondta: szerint nem igaz az a feltételezés, hogy a közkegyelmi tervezetet már szerdai ülésén el akarta fogadni a kormány, de az államfő ezt megakadályozta. Ez a gyanú arra alapult, hogy – szövegezése szerint – a rendelet a január 18-ig, vagyis a szerdai dátumig elkövetett bűncselekményekre terjed ki. A politikus emlékeztetett: a tervezetben egy másik határidő is szerepel, éspedig az, hogy a jogszabály február 18-án lép hatályba.

„A január 18-i dátumozás racionális lépés volt, hiszen a rendelet csak azokra a bűncselekményekre vonatkozhat, amelyet a nyilvánosságra hozatalának pillanatáig követtek el. Ellenkező esetben a hatályba lépéséig, jelen esetben február 18-ig, a jogszabály rendelkezéseinek tudatában, bárki nyugodt szívvel elkövethet kisebb bűncselekményeket” – magyarázta a képviselő.

Márton Árpád kiemelte: a rendelet a bűncselekmények alig egynegyedére vonatkozik, és csak az öt évnél rövidebb börtönbüntetésekre érvényes. Szerinte „nyilvánvalóan félretájékoztatás”, hogy a korrupt politikusok büntetőjogi felelősségének megszüntetése a célja.

A képviselő nem talál kivetnivalót abban, hogy a hatvan év feletti elítéltek büntetését a rendelet megfelezi, függetlenül a bűncselekménytől (így pedig akár pedofilok, nemi erőszak elkövetői is szabadulnak). Azzal érvelt, hogy a Btk. szerint a 60 év fölöttiek büntetését jelenleg is harmadolják. „Könnyű kiszámolni, hogy még a legsúlyosabb bűncselekmények esetében is legfeljebb három évvel csökkenhet a minimálisan letöltendő büntetés” – részletezte.

Mint korábban írtuk, Bukarestben tüntetők ezrei, más nagyvárosokban pedig tüntetők százai vonultak utcára szerda este a kormány közkegyelmi tervezete és a büntető törvénykönyv tervezett módosítása ellen tiltakozva. A bukaresti bejelentetlen, interneten szerveződött demonstráció résztvevői "A tolvajoknak a börtönben, nem a kormányban a helyük", "El a kezekkel a Btk.-tól" feliratú táblákat emeltek a magasba. A két tervezet tartalmát szerdán kifogásolta a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bírói Tanács, a legfelsőbb bíróság elnöke és a korrupcióellenes ügyészség is. Az igazságügyi minisztérium azután bocsátotta közvitára jogszabályokat, hogy Klaus Johannis államfő részt vett azon a kormányülésen, amelynek – feltételezések szerint – a napirendjén is szerepelt.

Márton Árpád szerint a rendelet – helyesen – emberiességi szempontokat is figyelembe vesz. „Szerintem nincs mit sokat ragozni azon, hogy a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőknek, a terhes nőknek vagy az öt évnél kisebb kiskorúak eltartóinak megfelezik a büntetését” – fogalmazott a képviselő.

A tervezet bírálóinak egyik kifogása szerint a kormány a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozik, ennek ellenére a rendelet a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt személyekre is kiterjed. Az RMDSZ-es politikus ebben sem lát problémát. Emlékeztetett, hogy rendszerint a súlyos bűncselekmények elkövetőit ítélik el letöltendő börtönbüntetésre. „Nem racionális az, hogy az is mentesüljön a büntetés alól, akik kevésbé súlyos bűncselekményt követett el, akárcsak a letöltendő börtönre ítéltek?” – tette fel a kérdést.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a rendelet hatálya elé eső elítéltek nem kerülnek ki automatikusan a börtönből. A szabadlábra helyezést az a bíróság mondja ki, amelyhez a büntetés-végrehajtás felügyelete tartozik. Ezt a bírósági döntést az ügyész megtámadhatja. „Tehát nehezen fordulhat elő, hogy olyan személyek kerülnek szabadlábra, akik nem teljesítik a törvényes feltételeket” – tette hozzá.

Többek között Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök, a képviselőház elnöke és Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök, a kormánykoalícióban részt vevő szabadelvű ALDE társelnöke is haszonélvezői lennének a kormány által előkészített büntetőjogi intézkedéseknek – írj több román lap. Részleteket itt olvashat.

„Jogfilozófiailag is megállja a helyét”

Márton Árpád szerint a rendelet jogfilozófiailag is megállja a helyét. Emlékeztetett: a 19 századi jogfilozófia az volt a törvénykezésben, hogy a bűnözők bűnhődjenek. Az újabb jogfilozófia szerint azonban a bűncselekmény elkövetőit integrálni kell a társadalomba.

„A közkegyelmi rendelet egyik célja a börtönök tehermentesítése, de a másik cél sokkal fontosabb: az, hogy a kisebb bűncselekmények elkövetői (például az ittas vezetésért elítélt, de balesetet nem okozó személyek) ne embertelenedjenek el a jelenlegi büntetésvégre-hajtási intézetek embertelen körülményei között. Ezeknek az embereknek az integrációja sikeres lehet” – részletezte a politikus.

Márton Árpád azzal is érvelt a tervezet mellett, hogy legutoljára 1990-ben volt közkegyelem Romániában. „Ismerve a jelenlegi börtönviszonyokat, és tekintettel a korszerű jogfilozófiai elvekre, szerintem ez a rendelet rendben van” – összegzett a politikus.

„A Btk-t módosítani kell, de nem így”

A büntető törvénykönyvet és a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyvet módosító rendelettervezetről azonban nagyon rossz véleménye Márton Árpádnak. Szerinte ugyanis nem küszöböli ki azokat a szerinte alkotmányellenes előírásokat, amelyeket – éppen az alkotmánybíróság korábbi döntéseihez történő igazítás szándékával – tavaly a Cioloș-kormánya 18-as számú sürgősségi rendeletébe foglalt.

Ez a 2016-os jogszabály például törölte az ügyészeknek azt a kötelezettségét, hogy tájékoztassák az előzetes letartóztatásba helyezett személyeket a kényszerintézkedés okairól. „Tavaly senki nem tiltakozott, nem vonult utcára, mert valakit letartóztathatnak úgy, hogy el sem mondják neki, hogy miért került rács mögé” – mondta a politikus. Felidézte: ez a rendelet tavaly a szenátuson átment, sőt a képviselőházi emberjogi bizottság is pozitívan véleményezte.

Márton Árpád szerint Grindeanu-kormány tervezete is „hemzseg” az alkotmányellenes előírásoktól. Ezért sokkal jobbnak tartaná, ha nem fogadnák el sürgősségi rendeletben. Ehelyett szerinte a tavalyi, 18-as számú rendelet előírásait kellene a parlamentnek az alkotmánybíróság döntéseihez igazítania. „A Grindeanu-kormány tervezete szerint például az érdekösszeférhetetlenség érvényes bármilyen jogi személy alkalmazottaira. Ilyen alapon még családi vállalkozások sem létezhetnének, mert családtagokat nem lehet alkalmazni” – részletezte.

A politikus elmondta, a Grindeanu-kormány tervezetének több pontjával amúgy sem ért egyet. Kérdésünkre példaként hozta fel azt az előírást, miszerint csak a 200 ezer lejnél nagyobb kárt okozó visszaélés minősülne bűncselekménynek, a kiszabható legnagyobb büntetést pedig az eddigi hétről három évre csökkentené.

banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?