Barna Gergő szociológus 14 órás adatokra alapuló becslései szerint magyar részvétel enyhén elmarad az országos részvételtől, de lemaradása kisebb, mint a korábbi parlamenti és önkormányzati választásokon.

Vasárnap 14 óráig a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 20,23 százaléka adta le voksát a parlamenti választásokon a Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint. Hargita megyében a szavazati joggal rendelkező lakosság 22,01, Kovászna megyében 18,12, Maros megyében 18,47, Bihar megyében 20,22, Szatmár megyében 16,55, Kolozs megyében 18,68, Szilágy megyében 19,85 százalék járult az urnákhoz 14 óráig - derül ki a BEC hivatalos honlapján közzétett adatokból.

A legmagasabb részvételt Teleorman megyében regisztrálták (a szavazásra jogosultak 24,65 százléka voksolt már), majd Olt (24,50), Dolj (22,81), Botoşani (22,75), Konstanca (22,59), Dâmboviţa (22,45 %) megye következik a sorban.  A legkevesebben Máramaros (15.15), Temes (16,16), és Szatmár megyében (16,55) éltek szavazati jogukkal 14 óráig.

A részvétel Erdélyben a legalacsonyabb: 18,3 százalék. Barna Gergő szociológus becslései szerint a magyar részvétel enyhén elmarad az országos részvételtől, 19,1 százalékra becsülhető, viszont csökkent a különbség a délelőtti adatokhoz képest.  A magyar részvétel lemaradása kisebb, mint a korábbi parlamenti és önkormányzati választásokon.

„Most már nagyon kicsi a lemaradás a román és magyar szavazatok között, ennek nyilván fontos szerepe lesz abban, hogy milyen lesz az esti végeredmény. Nagyon jól teljesít Hargita megye, relatív jó Kovászna megyének az eredménye is a korábbi választásokhoz képest, illetve Biharban van nagyon jó eredmény. Ahol a talán a legnagyobb a lemaradás a korábbi parlamenti választásokhoz képest, az Szatmár megye, valamilyen mértékbe Maros megyében is kisebb a mozgósítottság a négy vagy nyolc évvel ezelőttihez képest” – összegzett Barna Gergő.

A hét legnagyobb magyarsággal rendelkező megye részvételi adatai, az idei, illetve az elmúlt két parlamenti választáson: 

Horváth István: a papírforma borulhat

Az utóbbi felmérések azt mutatják, hogy jelentős azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek pártpreferenciával. A papírforma borulhat, és a trendek szerint kicsivel nagyobb a részvételi arány – értékelt Horváth István szociológus. Elemzésében úgy véli, hogy bizonyos demográfiai csoportok inkább mozgósulnak, összehasonlítva a négy évvel ezelőtti választásokhoz képest.

Arról, hogy az utóbbi hónapokban olyan jellegű megnyilvánulások történtek, amelyeket a magyar közösség fenyegetettségként élt meg – a marosvásárhelyi iskola esete, a csíksomlyói búcsú helyzete –, milyen irányban mozdítja el a magyar emberek választói kedvét, elmondta: ez két irányban hat. Egyrészt növelte a fenyegetettség az elkötelezettséget, egy másik rétege az erdélyi, romániai magyar közösségnek, amely azt várta volna el az érdekképviseleti magyar szervezettől, hogy valamifajta stabilitást jelentsen eddig, viszont azt kéri számon, hogy miért fordulnak elő ezek az esetek, miért nincs stabilitás.

„Ez az utóbbi réteg amúgy is hezitált, ami a választási kedvet illet, és megerősödött abban a véleményében, hogy nem érdemes elmenni szavazni” – tette hozzá. A fenyegetettségről összegzésként kiemelte: a mozgósultak bázisát kicsit növelte ez.