December 11-én arról döntünk, hogy az elkövetkező négy évben harcolhatunk-e a törvényhozás szintjén is nyelvi jogainkért, vagy feladjuk a küzdelmet, és engedjük, hogy elvegyék azokat? Erdély vagy Bukarest? Ez a tétje a parlamenti választásoknak! – nyomatékosított Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselőjelöltje pénteken Szamosújváron.

A Szövetség választási programjában megfogalmazta: az anyanyelv-használati küszöböt a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra kell csökkenteni, valamint be kellene vezetni egy alternatív, ötezer fős küszöböt is a magyar nyelvű ügyintézés elérése, a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezése érdekében.

A tíz százalékos küszöb nemcsak a kolozsvári magyar közösséget, hanem Nagybánya, Máramarossziget, Zilah, Nagyenyed, Szamosújvár, Segesvár és még sok más település magyar közösségét is érintené, míg a számszerűsített küszöb Temesvár, Arad és Brassó magyar lakosait segítené, ahol a magyar kisebbség aránya bár nem éri el a tíz százalékot, de ötezernél többre tehető a száma.

„Erdély és mi, erdélyi magyar emberek több tiszteletet érdemlünk, a Szövetség pedig azért harcol, hogy a magyar emberek élhessenek is a nekik kijáró jogokkal, mivel nem vagyunk másodrendű állampolgárok” – szögezte le Csoma Botond, aki olyan Erdélyt akar építeni, ahol nem fordulnak elő jogcsorbítások, és nem korlátozzák a közösséget anyanyelvének használatában. Szerinte ehhez – az erős önkormányzati képviselet mellett – erős parlamenti képviseletre van szükség.

Csoma Botond, aki 10 éve dolgozik a városi önkormányzatban tanácsosként és frakcióvezetőként, ugyanakkor úgy tartja: azokon a településeken, így Kolozsváron is, ahol több kultúra él szimbiózisban, megfér egymás mellett a többnyelvűség, ami egyáltalán nem jelent hátrányt a többségi nemzetre nézve. „Olyan várossá kell tehát tenni Kolozsvárt, ahol nemcsak üres frázisokat zengnek a multikulturalizmusról, hiszen itt él Erdély második legnagyobb magyar közössége. 50 ezer magyar ember nyelvi jogainak érvényesítése nem lehet több mint egy évtizedes jogvita kérdése. Egyértelmű, hogy törvénymódosításra van szükség” – tette hozzá a Kolozs megyei parlamenti képviselőjelölt.

Bebizonyosodott, hogy a nyelvi jogok problémája helyi szinten nem fog megoldódni, hiába szabadult meg a város Funártól, egészen Bukarestig kell menni a megoldásért. „Ennek a választásnak az erdélyi magyar emberek jövője a tétje, a kolozsvári és Kolozs megyei magyarok jövője. December 11-én Erdélyt kell választanunk, jövőnket kell választanunk!” – összegzett.