Maros megyében 225 külön a roma nemzetiségű diákoknak fenntartott hely várja a nyolc osztályt végzett, továbbtanulni akaró fiatalokat. A megye több középiskolájába eddig 108 roma diák élt az iratkozási lehetőséggel. A népszámlálási adatok szerint az országban a legtöbb roma Maros megyében él.

Pozitív diszkrimináció

Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes a maszol.ro-nak elmondta: tudomása szerint sok roma fiatal szeretne továbbtanulni, de ők kevés eséllyel indultak volna a korábbi megmérettetéseken.

A tanfelügyelőség a pozitív diszkrimináció adta lehetőséggel élve, külön helyeket biztosított számukra.

„A kilencedikes számára meghirdetett helyeket egy előzetes felmérés alapján szabták meg, figyelembe véve a megyében a nyolcadik osztályt végzettek számarányát" – részletezte a főtanfelügyelő-helyettes.

Illés Ildikó tapasztalata szerint a roma fiataloknak szükségük van a fenntartott helyekre, mert ez által esélyt kapnak a továbbtanulásra.

A gyerekeket anyanyelvük szerint, román, vagy magyar tannyelvű iskolába lehet beíratni.

A diákok az elméleti líceumok és szakközépiskolák között választhatnak.

„Maros megye valamennyi középiskolájában biztosítottunk helyet számukra, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban, az Unirea Kollégiumban és a többi neves intézményben is. A Bolyaiban például egy vajdaszentiványi ikerpár került" – ismertette a főtanfelügyelő-helyettes.

A továbbtanulás akadályai

Hogy mégis miért csak ennyien jelentkeztek, annak összetett magyarázata van.

Koreck Mária a roma közösségek társadalmi integrációjáért tevékenykedő Divers Alapítvány elnöke úgy véli: nagyon sokan nem látják értelmét a továbbtanulásnak, megelégszenek a nyolc osztállyal.

„Az is akadálya lehet az iskolába járásnak, hogy a gyerekek munkájára is szükség van a családban, sokan dolgoznak már ebben a korban, besegítenek a szülőknek, vagy felügyelik kisebb testvéreiket. Sokuknak nagyon nehéz gyerekkora van" – magyarázta Koreck Mária.

Hozzátette: a legtöbben az első négy osztályt végzik el, azt követően alig 40 százalékuk tanul tovább. A jelenség részben a szülők érdektelenségével magyarázható, de attól sem lehet eltekinteni, hogy a legtöbb iskolában irtóznak a roma gyerekektől.

„A Hidegvölgyben működik a Szivárvány iskola, ahová óvodások és egy-négy osztályos roma kisgyerekek járnak. Ötödiktől más iskolában kell folytatniuk a tanulást. De ez nem olyan egyszerű, mert ha a szülőkben és a gyerekekben meg is van a jó szándék, sok helyen elutasításba ütköznek" – magyarázta Koreck Mária. {loadposition otp}

Mint kifejtette: az iskolákban például arra hivatkoznak, hogy nem az adott lakókörzethez tartoznak vagy, hogy már nincs hely az osztályban.

Koreck szerint ezek kifogások, valójában attól tartanak, hogy a többi, nem roma gyereket a szülők kiveszik az iskolából és az osztályban csak a romák maradnak.

Nem futnak neki másodszor

„Ezen a helyzeten társadalmi összefogással, felvilágosítással, közös erőfeszítéssel lehetne változtatni. Szükség van a pedagógusok, az iskolaigazgatók és a szülők toleranciájára is" – állítja a Divers Alapítvány vezetője, aki szerint, ha egyszer-kétszer visszautasításban részesül a szülő vagy a gyerek, nem fognak újrapróbálkozni.

Azok az ötödikes tanulók, akiket osztályismétlésre buktattak, többségük nem fog többet iskolába járni, mert nem érzik a súlyát annak, hogy miért kell megismételni azt az osztályt, amelyet már egyszer kijártak.

Cél: versenyben a nem roma helyekért

„A nyolcadik osztályt sikeresen elvégző gyerekek számára nem egyértelmű a továbbtanulás jelentősége, pedig sokan itt tévednek a legnagyobbat, hiszen az érettségiig való eljutásra vagy szakma tanulására csak így adódik lehetőségük" - fogalmazott Koreck Mária.

Rámutatott: arra is van példa, hogy a gyerek jó előmenetelű és már nem akar a romáknak fenntartott helyen tanulni, inkább versenybe száll a nem roma diákokkal.

„Ez volna az igazi, de ez még nagyon ritka. Addig is türelmeseknek kell lennünk" – foglalta össze a Divers Alapítvány vezetője.