Az RMDSZ és általában a politikum a „fészbuk dzsenerésönnek” nem tud üzenni, nem tudja őket meggyőzően megszólítani – jelentette ki a maszol.ro-nak Kovács Péter főtitkár, akit a magyar érdekvédelmi szervezet idénre meghirdetett megújulásáról kérdeztünk.

A politikus elmondta: a 2013-ra ígért „befogadóbb RMDSZ” megteremtését elemzési folyamat előzi meg. Területenként kiértékelik a választások eredményeit és az eddigi munkát, és ha kell, akkor strukturálisan hozzányúlnak a helyi szervezethez, máshol tisztújítást írnak ki. A szövetség új alapokra helyezésére a májusi kongresszus ad majd lehetőséget, amikor alapszabályzatot és politikai programot módosítanak.

„Nem arról van szó, hogy az RMDSZ elveszítette a választásokat, mindent meg kell újítani, ami mostanáig volt. Meg kell vizsgálnunk, mi volt a jó és mi a rossz a szervezet életében, és ami nem úgy működött, ahogy kellene, azon változtatunk. Gondok valóban vannak, és ezekkel szembe kell néznünk, de az nem igaz, hogy rosszul szerepeltünk a választásokon, hiszen a kitűzött célt, az öt százalékos küszöb átlépését megvalósítottuk” – magyarázta a főtitkár.

Marosvásárhely csak a kezdet

A változtatások már az év elején elkezdődtek. Marosvásárhelyen radikális lépéssel felszámolták a városi szervezetet. Kovács szerint ezt nem figyelmeztetésnek szánták a választásokon rosszul szereplő többi szervezetnek: a lépés egy folyamat végeredménye volt, amely már tavaly elindult Marosvásárhelyen.

„Mára már a marosvásárhelyi RMDSZ-ben valamilyen tisztséget betöltő személyeken kívül mindenki egyetért azzal, hogy nem jó, ami a szervezettel történik. Nem csak az a gond, hogy sorra elveszítették az önkormányzati választásokat és most legutóbb Frunda György sem jutott mandátumhoz, hanem az, hogy hosszú évek óta elvesztették a választók bizalmát” – fogalmazott Kovács.

Tájékoztatása szerint február végéig az RMDSZ országos vezetői sorra ellátogatnak a megyei szervezetekhez azért, hogy közösen alakítsanak ki közös képet a helyi gondokról. A közös elemzés szerinte azért nagyon fontos, mert nem lehet egységes kritériumrendszert kidolgozni egy adott szervezett tevékenységének és választási eredményeinek a kiértékelésére. Ezt a folyamatot a május eleji RMDSZ-kongresszusig le kell zárni, hogy utána új alapokra lehessen építkezni.

A befogadás irányai

Az RMDSZ befogadókészsége növelésének Kovács szerint három iránya lesz. A nyitás egyfelől a politikához kritikusan viszonyuló protest-nemzedék felé történne. „Az RMDSZ és általában a politikum a „fészbuk dzsenerésönnek” nem tud üzenni, nem tudjuk őket meggyőzően megszólítani: fiúk, ha ti elégedetlenek vagytok – jogosan –, akkor gyertek be a szövetségbe, és mondjátok meg, mit kellene tenni” – ismerte el a politikus, aki korábban évekig a Magyar Ifjúsági Értekezletet vezette.

A befogadási szándék a civil szervezetek irányában is megmutatkozna. Kovács szerint a Kulturális Autonómia Tanácson belül a civil szervezetek tudását, tapasztalatát, munkakedvét be tudnák hozni az RMDSZ-be. „Nem úgy, hogy gyűlésekre járnak, szavaznak, lobbiznak, hanem azt szeretnénk behozni és társadalomszervezési tevékenységünk során kamatoztatni, amiben jók, amit meg szeretnének valósítani” – magyarázta.

A főtitkár elképzelése szerint a harmadik nyitási irány arról szól, miként fogja az RMDSZ kezelni az EMNP-vel és az MPP-vel való viszonyát. Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Polgári Párt még a választások előtti időszakban nyitott az RMDSZ felé, le tudtak ülni tárgyalni, és meg tudtak egyezni abban, hogy az MPP – látva, hogy nincs esélye bejutni a parlamentbe – ne indítson jelölteket a választásokon, és így ne rontsa az egyetlen esélyes szervezet választási szereplését.

Az EMNP azonban Kovács szerint egyértelműen háborúban áll az RMDSZ-szel. Hozzáállásuk a választások óta nem változott, sőt az első nyilatkozatuk urnazárás után az volt: „folytatjuk a harcot!”. „Nagyon nehéz ilyen körülmények között valamiféle együttműködést kialakítani, de meg fogjuk próbálni” – jelentette ki.

Kövér László „lázálmai”. Kovács Péter szerint két magyarázata is lehet annak, hogy az önkormányzati választásoktól eltérően a parlamenti választások előtt nem kampányoltak Erdélyben a budapesti kormánypárti politikusok. Az egyik magyarázat szerinte az, hogy „nem akartak beleszaladni még egy olyan pofonba”, mint az önkormányzati választásokon, amikor az EMNP leszerepelt. A másik megközelítés szerint a budapesti politikusok belátták: egy magyarországi pártnak nem az a feladata, hogy egyik vagy másik határon túli politikai szervezet szekerét húzza, hanem az, hogy mindent megtegyen a megfelelő súlyú határon túli magyar parlamenti képviselet biztosításáért. Kövér László magyar házelnöknek arra a vádjára, hogy szakadék van az RMDSZ és a szavazói között, Kovács kijelentette: annak ellenére, hogy Magyarországról pénzzel, tudással, logisztikával támogatták első körben az MPP-t, majd második körben az EMNP-t, még mindig az RMDSZ az egyedüli alternatíva az erdélyi magyarság politikai képviseletére. „Hogy ezen túlmenően milyen lázálmai vannak a házelnöknek, az az ő saját problémája” – tette hozzá.