Mit tennének a Hargita megyei végzős fiatalok az érettségi után, illetve hol látják magukat tíz év múlva – erről készített felmérést a Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség.

Az eredményeket csütörtökön a csíkszeredai megyeházán tartott sajtótájékoztatón ismertette Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Barabás Csaba, a fejlesztési ügynökség igazgatója és Rátz István megyei tanácsos, Hargita Megye Tanácsa ifjúsági és sportbizottságának elnöke. A felmérés eredményeit Barabás Csaba osztotta meg. 

2507 diák válaszolt a kérdőívre, minden végzős a megyéből. Az adatok feldolgozásánál a megyét négy térségre – Csík, Udvarhely, Gyergyó, Maroshévíz – osztották. A diákok 63,6 százaléka szeretne továbbtanulni, a legtöbben Maroshévíz környékéről. A megkérdezettek több mint fele, 55,6 százaléka szeretne vállalkozást indítani, legtöbbjük szintén Maroshévíz környékéről. 66,4 százalékuk először továbbtanulna és utána vállalkozna, 33,6 százalékuk pedig saját vállalkozást indítana továbbtanulás nélkül. 

Forrás: Facebook

Azt is megkérdezték, hogy mit szeretnének rögtön az iskola befejezése után: 4,1 százalékuk munkanélküli segélyért folyamodna, 53,8 százalékuk folytatná a tanulmányait, 20,3 százalékukuk munkát vállalna Romániában, 28,2 százalékuk munkát vállalna külföldön. A lányok közül többen tanulnának tovább, a fiúk pedig nagyobb arányban vállalnának munkát. A külföldi munkavállalás tekintetében is nagyobb a fiúk aránya. 

A végzősök egyharmada már kapott külföldi munkaajánlatot. A megkérdezettek 30 százalékának családtagja, 50 százalékának rokona, 51 százalékának barátja dolgozik külföldön dolgozik, csupán 9,7 szézalékuk válaszolta azt, hogy senkije sincs külföldön. 

Azt is megkérdezték, hogy kinek a tanácsára hallgatnak a pályaválasztást illetően: a diákok többsége a családra, 20 százaléka a barátokra, 8,5 szézaléka az ismerősökre. 

A fiatalok 2517 lejes átlagfizetést határoztak meg optimálisnak, a megkérdezett fiatalok közül leginkább a fiúk mondták azt, hogy nagyobb fizetést szeretnének. 54,5 szézalékuk tíz év múlva Hargita megyében látja magát, 20 százalékuk valahol az országban, 25 százalékuk külföldön: egynegyedük Magyarországon, a többi például Németországban, Angliában, az Egyesült Államokban. 

Hogy állunk a román nyelvvel? 

A román nyelvet a végzősök 6,9 százaléka egyáltalán nem beszéli, 31 százaléka kezdő, 36 százaléka haladó szinten, egynegyedük pedig jól beszéli. Többségben a fiúk mondták azt, hogy egyáltalán nem beszélnek románul, legnagyobb arányban Udvarhely térségében. A nyelvet jól beszélőknek nagyrésze lány, Maroshévíz térségében a megkérdezettek szinte 100 százalékban jól beszélnek románul. Angolul 9,9 százalékuk egyáltalán nem beszél, és csupán 8,9 százalékuk mondta azt, hogy jól beszél. A német nyelv iránt kevesebben érdeklődnek, a megkérdezetteknek csupán 1 százaléka válaszolta azt, hogy jól beszéli a nyelvet. A megkérdezettek 40 százaléka véli úgy, hogy az egyetemen nem lehet piacképes tudást szerezni, 60 százaléka gondolja azt, hogy Nyugaton könnyebb munkát találni.

Sokkal jobban oda kell figyelni a fiatalokra

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fiatalokra, jobban oda kell figyelni a tehetségek gondozására - hangsúlyozta Borboly Csaba. Ahhoz, hogy a fiatalok ne szoruljanak ki az oktatásból, a munkapiacról lehetőséget kell teremteni számukra - hangsúlyozta a megyeelnök. Hangsúlyozta, segíteni kell a fiatalokat, hogy indítsanak saját vállalkozást. 

Forrás: az intézmény hivatalos oldala

A felmérés kapcsán elmondta, a mostani eredmények jobbak a két évvel korábbiaknál, amikor egy uniós projekt keretében hasonló felmérést végeztek. Két évvel korábban a diákok több mint negyven százaléka Angliába, Németországba, Magyarországra készült. 

A megyeelnök továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tehetséggondozásra, azokra a gyerekekre, akik példát mutatnak, "mert ha nem, elmennek, és ott is maradnak, ahol odafigyeltek rájuk". Ebben a legnagyobb felelőssége a kormánynak van, de helyben is sokat lehet tenni - hívta fel a figyelmet Borboly Csaba. 

Rátz István elmondta, nem baj, ha a fiatalok világot akarnak látni, nyelvet tanulni, más kultúrákat megismerni, de azt kell elérni, hogy haza is térjenek, ne külföldön alapítsanak családot, már akkor egyre kevesebb az esélye a hazatérésüknek.