Anyagi és szolgáltatásbeli támogatást kapnak  a létminimum alatt élő családok és személyek – az erről szóló törvényt pénteken hirdette ki az államfő.

A felzárkóztatást segítő jogszabály nemcsak lakhatási és gyermeknevelési támogatást nyújt a családoknak, hanem egyénre szabott segítséget is biztosít. Ez a segítség a gyakorlatban például tanácsadást jelent, hogy az érintettek minél hamarabb munkát találjanak maguknak, ugyanakkor az állam átvállalhatja bizonyos esetekben az egészség- és a lakásbiztosítást is. 

A támogatás célja, hogy az egy főre eső jövedelem a családban elérje legalább a nettó 600 lejt. Az egyedülálló személyek esetében ez az összeg 800 lej. Nem számít jövedelemnek a fogyatékkal élőknek nyújtott támogatás, a gyermeknevelési pótlék (köznyelvben a gyermekpénz), a területalapú mezőgazdasági támogatás, az ösztöndíjak. 

Milyen plusz pénzekről van szó?

A törvény szerint igényelhető az úgynevezett felzárkoztatási támogatás, amely maximum 260 lej lehet havonta, az egyedülálló személyek esetében pedig 300 lej. 

Gyermeknevelésért is kérhető segítség. Egy gyermek után ez az összeg 107 lej, kettő után 214 lej, három után 321 lej, négy és több gyermek után pedig 428 lej. Az egyszülős családok esetén ezek az összegek nagyobbak: 120, 240, 360, illetve 480 lej. Amennyiben a gyermekek hiányoznak az iskolából, a gyermeknevelési támogatás összege csökken. Tizenöt igazolatlan hiányzás után az összeg felére csökken. Harminc igazolatlan hiányzás után a támogatást megvonják. 

A törvény lakhatási támogatást is előír. Ez azt jelenti, hogy segítséget kérhetnek a családok például a gáz- és villanyszámlák kiegyenlítésénél. A támogatásokat a polgármesteri hivataloknál lehet igényelni, miután elkészül az alkalmazási útmutató. A jogszabály itt böngészhető. 

A magyarok szegényebbek, mint a románok?

Megkeresésünkre Péter László szociológus elmondta, a magyar és a román lakosság körében nincs jelentős eltérés, ami a szegények arányát illeti. 

"Talán egy picivel egy időben a magyarok körében a szegények aránya nem volt olyan nagy, mint a többségi társadalom körében, hiszen a magyarok nagyobb arányban élnek városon, de valójában nincs szignifikáns eltérés a két népesség között. Az egy másik kérdés, hogy a romák túlteprezentáltak a szegények körében, de nem csak roma, aki szegény" - mondta a szociológus. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint Romániában a lakosság körülbelül 40 százaléka él szegénységben. 

A radikális különbség a többség és a roma társadalom között van, hiszen a romák durván 8,1-szer nagyobb eséllyel szegények Romániában, mint a nem romák - tette hozzá a szakember. Elmondta, bár rengeteg romaintegrációs-program működik az országban, ezek hatékonysága jóval alulmarad a vártnál, hiszen a legszegényebb romákhoz nem jutnak el a különböző segélyek. Hogy a projektek hatékonysága alacsony, Péter László szerint nagyban azzal magyarázható, hogy a társadalom kíméletlenül diszkriminálja a romákat, így azoknak nincs lehetőségük például elhelyezkedni a munkaerőpiacon.