Háromszéken a bérezés nincs arányban az elvárt munkamennyiséggel. Habár Kovászna megyében „történelmi mélyponton van” a munkanélküliség, a cégek nem találnak már elegendő alkalmazható munkaerőt, de a fizetések mégsem emelkednek, mutatott rá Kelemen Tibor. A Munkaerő Elhelyezési Ügynökség (AJOFM) igazgatója keddi sajtótájékoztatóján kifejtette Kovászna megyében 1992 óta nem volt ennyire alacsony – 4,8 százalékos – a munkanélküliség.

A szakember szerint ez az állapot is tud gondot okozni, hiszen egyrészt a lehetséges befektetők nem találnak munkaerőt, másrészt a szakintézmények nem tudnak foglalkoztatás növelésére pályázni európai uniós pénzeket. Kelemen Tibor szerint Háromszéken hivatalos nyilvántartásban lévő állástalanok közül mindössze 568-an kapnak segélyt, a többi 3920 személy tartósan munkanélküli, akik nem is akarnak munkát vállalni attól tartva, hogy ha családjukban valaki munkát kap, megnő a család egy főre jutó bevétele és emiatt elveszítik a szociális segélyüket.

A Munkaerő Ügynökség vezetője szerint szigorítani kellene a szociális támogatások rendszerén, mivel az jelenlegi formájában nem ösztönzi a munkavállalást.

Kelemen Tibor sajtótájékoztatón kifejtette: a gazdasági szereplők körében zajlik egy játszma, vagyis a vállalkozók figyelik egymást és a szomszédos megyék cégeit, egyikük sem akar úttörő lenni a fizetésemelésben. A munkaügyi szakember nem tartja kizártnak, hogy a munkaerőhiány ellenére egyes vállalkozók körében létezik egy hallgatólagos megegyezés arról, hogy nem emelik a béreket. Kovászna megyében a munkaadók többsége minimálbért fizet, arra hivatkozva, hogy nem tudnak nagyobb béreket biztosítani, de vélhetően nem is akarnak. Hiába van munkaerőhiány, ha a szomszédos megyékben is alacsonyak a fizetések, így nem alakult ki bérverseny.

A háromszéki munkaügyi szakember szerint egyre több cég csak meghatározott időre alkalmaz munkaerőt, ezért nagy az alkalmazottak fluktuációja. Az újak egy ideig beérik az alacsonyabb bérrel, de ha nem kapnak emelést felmondanak. Sok alkalmazott panaszkodik a túlórára és a nagy munkamennyiségre, de szakszervezet és kollektív munkaszerződés hiányában nem tudják képviselni a munkavállalók érdekeit.