Arad megye első lapidáriumát avatták fel ünnepélyesen október 23-án, vasárnap délután a kisperegi temetőben.

A kőtárban az egyeki református telepes ősök sírkövei kaptak helyet, amelyeket a temető már nem használt részében, a bozótban találtak meg. Egyelőre 23 sírkövet sikerült rendbetenni és kiállítani a gyülekezet- és templomépítő Szondy család sírboltjához vezető, újonnan kialakított sétány két oldalán.

A Tóbiás Tibor György református lelkipásztor ötlete alapján a helyi gyülekezet példás összefogásával, adományokból és önkéntes munkájával, a németperegi önkormányzat, az Arad Megyei Múzeumegyüttes és az RMDSZ Arad megyei szervezetének támogatásával létrehozott lapidáriumnál a református templomban tartott ünnepi istentisztelet után helyezték el az emlékezés virágait.

A kezdeményezésről a máramarosi származású tiszteletes elmondta, hogy szülőföldjén sok településnek a temetője büszkélkedik hasonlóval, ezért javasolta a presbitériumnak, hogy létesítsenek egy emlékhelyet, ahol a néhai elődök sírköveit felállíthatnák. „Megtaláltunk hatéves gyermek és aggastyán sírkövét, van, amelyiken házaspár neve szerepel, és olyan is, amelyik alatt anya és három gyermeke nyugodott. Az előkészületek során a ősök mindennapi élete, családok története és tragédiája elevenedett meg előttünk” – mesélte Tóbiás Tibor György.

Az ünnepség időpontjául azért választották a múlt hétvégét, mert 229 éve, 1787. október 21-én érkeztek Egyekről a hitük miatt elüldözött reformátusok a mai Kispereg területére, továbbá 194 éve, 1822. október 21-én helyezték el a jelenlegi peregi templom alapkövét.

Az ünnepi istentiszteleten Módi József, az Aradi Református Egyházmegye esperese hirdette az igét, aki felekezetre való tekintet nélkül más közösségek számára is követendő példának nevezte a kisperegi kezdeményezést. „Ezek a sírkövek tanúskodnak arról, hogy a múltban Istenre hallgató és Istenben bízó emberek jövőt tudtak nekünk maguk után hagyni. Ezen minden egyes, még magyarok által is lakott településen jó volna elgondolkodni, mert ha mi nem gondoskodunk a régi sírkövekről, amelyek jelzik, hogy hajdanán éltek magyarajkú emberek ezen a vidéken, mások számára ez nem lesz fontos sohasem” – mondta.

A kőtárnál Tóbiás Emőke pécskai és szemlaki, Vékony Zsolt szentleányfalvi, Csizmadia Ferenc nagybodófalvi lelkipásztor és Kalouszek Jároszláv németperegi lévita szólt a jelenlévőkhöz. A szintén Arad megyei Szentleányfalván volt egykor lelkész a kisperegi születésű Szondy Géza, a Temes megyei Nagybodófalvát pedig részben kisperegi református telepesek alapították a 19. században – innen a kapcsolat a másik két gyülekezettel.

A megyei RMDSZ-szervezet részéről Péró Tamás ügyvezető elnök és Király András szenátorjelölt, tanügyi államtitkár koszorúzott. „Ez a hely a kisperegiek és minden Arad megyei magyar számára legyen mementó, hogy azokra, akik előttünk éltek, kötelességünk emlékezni. Ha mi elfelejtjük őket, ha nem neveljük erre a fiataljainkat, akkor ki fog emlékezni arra, hogy mi történt 2000-ben, 2016-ban Kisperegen, Arad megyében, Erdélyben azért, hogy itt megaradjunk, az anyaországtól elszakadt magyarság fejlődhessen, leküzdje a nehézségeket és bízzon abban, hogy van jövő számára ezen a földön? Az 1956-os forradalom áldozatainak az emléke is azt sugallja, hogy mindig tovább tudunk lépni, és megvan a lehetőség egy jöbb, szebb világ építésére. Kívánom, hogy a hitünk legyen olyan, mint a kő” – fogalmazott Király András.