Brüsszelben szervezték meg augusztus végén az Európa Kiállítást, ahol több mint 12 ezer kutya versenyzett. A szatmárnémeti Antal Zsombor rövidszőrű német vizslája kategóriájának győzteseként elnyerte a bajnoki címet. A fiatal kutyatenyésztő nagyon büszke az öt és fél éves Szafírra, mert az ebet Európa legtöbb országában díjazták már, sőt Amerikát is meghódította. A 26 éves szatmári kutyatenyésztővel beszélgettünk az elért eredményeikről, a siker kulcsáról és arról, hogy milyen háttérmunka áll egy rendkívüli példány kinevelésében.

Milyen felkészülést, háttérmunkát igényel az Európa-bajnoki cím elnyerése?

Nemzetközi kiállításra olyan kutyával érdemes nevezni, amely már megüt egy bizonyos szintet. Szafír már évek óta ismert egyed a vizslák között. Jelenleg az egyik legsikeresebb kutyának számít minden téren. Ennek az eredménynek a kulcsa először is a neveltetésben rejlik. Fontos tényező az etetés, a megfelelő éghajlati környezet és a sok mozgás. Szafírnak olyan edzése és étkeztetése van, akár egy sportolónak. Az atléták sem laknak jól heti ötször étteremben, háromfogásos étellel. Szabályozni kell, hogy milyen minőségű és mennyiségű tápot ehet. Amikor izomzatra és munkára építünk, megpróbáljuk a legideálisabb testsúlyt elérni és azt megtartani. A vadászkutya-versenyekre és -vizsgákra nagyon komoly a felkészülés, hiszen ezek a megmérettetések a legnehezebbek. Szükségszerű a sok mozgás, úsztatás, a mezei és erdei munka, ezen kívül „bicikliztetem”, hogy a lépéshosszát növeljem. Erre azért van szükség, az apró lépések nagyobb erőkifejtést igényelnek, ezáltal hamarabb is fárad a kutya, másrészt anatómiailag is számít, hogy a lépéshossz ideális legyen.

Milyen kritériumoknak kell megfelelni egy európai világkiállításon?

Az Európa Kiállításon nincsenek feladatok, itt a szépséget, az anatómiai felépítést pontozzák. Minden kutyának van egy bizonyos standardja, ismert, hogy hogyan kell kinéznie egy ideális egyednek. Mi pedig megpróbáljuk a standardhoz legközelebb álló egyedeket kitenyészteni és kiállítani. Tökéletes kutya nincs, de törekszünk arra, hogy minél jobban megközelítsük a fajleírást. Ezeken a kiállításokon szakmailag felkészült bírók – az a legjobb, ha fajtaspecialisták – döntenek arról, hogy melyik kutya áll legközelebb az elvárt anatómiai kritériumokhoz. Az orrától a farka végéig mindent megmustrálnak az állaton. Sokat nyom a latban az aznapi forma, a kutya bemutatása, felvezetése és az is fontos, hogy az állat mögött álló ember megjelenése megfelelő-e, hiszen a sikerekhez az elegancia is nélkülözhetetlen tényező.

Az állatkereskedelem Romániában is virágzó üzletág. Mi különbözteti meg a tenyésztőt egy szaporítótól?

Ez a szakmában egy nagyon fontos kérdés volt mindig. Az igazi tenyésztő nem a mennyiséget tartja szem előtt, hanem a minőséget helyezi előtérbe. Sajnos Romániában is nagyon sok a szaporító, akik ebben látnak pénzkereseti lehetőséget, könnyebb életmódot kevesebb munkával. Ez egy nagy probléma. Mindenkit arra bíztatok, hogy ha nem szeretnének egy komolyabb, versenyeztetésre is alkalmas kutyát, akkor fogadjanak örökbe egy állatot valamelyik menhelyről, mert azokat is ugyan úgy lehet szeretni. Sőt ezek az ebek általában nagyon hálás társak tudnak lenni. Ha pedig valaki tényleg egy kimondott fajtára vágyik, az keressen egy igazi tenyésztőt. Azért jó tudni azt, hogy kitől vesszük a kutyát, mert így megismerhetjük az állat felmenőit, egészségügyi háttérét, anatómiáját és idegrendszerét. Ez utóbbi is rendkívül fontos. Ha egy szaporítótól veszünk egy kiskutyát, majd hazavisszük, felnő, és nem az lesz belőle, amire vágytunk. Esetleg felnő, és különböző betegségek miatt, az életünk és a kedvencünk élete is csak szenvedés lesz.

Az országban hogyan szabályozzák a törvények a szaporítók tevékenységét?

Tudtommal Romániában a tevékenységük nincs szabályozva, sőt vannak olyan pet shoppok is, ahol a kirakatban borsos áron kínálják az okmányok nélküli kutyákat. Óriási árak vannak. Internetes oldalakon rengeteg az olyan hirdetés, ahol a kutyákat ugyan adásvételi szerződéssel árulják, de semmit nem lehet tudni az állatról, a felmenőiről. Még beltenyészet is előfordulhat, mivel az áru mennyisége számít, ezért nagyon komoly problémák is felmerülhetnek az adott egyedeknél. De ha nem is beltenyészetről beszülünk, sajnos a szaporítók nem képesek megállapítani, hogy idegrendszerileg vagy anatómiailag tenyésztésre valók-e az ebek, és ez nem is érdekli őket. Sokszor tudnak a betegségeikről, mégis szaporítják tovább a fajt.

Vannak olyan kutyafajták, amelyeket a standardba nem illő tulajdonságaik révén próbálnak a szaporítók különlegesnek és egyedinek beállítani, mint egyes fajtáknál a kékszőrűség. Árulnak-e vizslákat hasonló csalásokkal?

Szerencsére a vizslák esetében nem léteznek ilyen trükkök. A vizsla egy nagyon elterjedt kutyafajta, amely házi kedvencnek ideális, mert nagyon jólelkű, szép küllemű, okos állat. Másrét a német vizsla világszerte a legelterjedtebb vadászkutya, a sokoldalúsága miatt. A német világszervezetnek, a fajtaklubnak sikerült nagyon jól megőriznie a fajta tulajdonságait. Ezzel szemben a magyar vizslaklubnak sajnos kicsúszott a kezéből a faj megőrzése, és egyre gyengébb lett az állomány. Sokszor azt tapasztalni, hogy a kiállítási kutyák már annyira el vannak túlozva, hogy nem is igazán típusosak. Ha típusosságukat elveszítik, az a legnagyobb baj, mert a magyar vizslának a híres tekintete a legszebb a világon.

Miként történik egy vadászkutya kinevelése, és melyek az állat legfontosabb feladatai?

Megkülönböztetjük a kotorékkutyákat, a vér után kereső kutyákat, amelyeket sokszor bevetnek emberek felkutatásában is. Vannak a vadjelző kutyák, illetve olyanok, amelyek vissza is hozzák a vadat. A német vizsla kotorékmunkán kívül mindenre alkalmas, és így is tenyésztették ki. Mert a német ember úgy gondolkozott: miért tartson vadászatra három-négy kutyafajtát, amikor kitenyészthet egy olyan kutyát, amely mindenre alkalmas lehet? A német vizsla keres a mezőn, megérzi és megmutatja a vadat, majd miután a kilövi a vadász, vissza is hozza a vadat. Sebzett vad keresésére is alkalmas, erdőben akár 24 óra elteltével is. A kutya ilyen jellegű képzése hosszú, fárasztó és bonyolult folyamat. Azt is szokás mondani, hogy az extraszezonban kiképezzük a kutyát, majd a vadászidényben elrontjuk. Majd a következő évben ismét rádolgozunk, addig, amíg stabillá nem válik az eb. A német vizsla egy erős jellemű és idegrendszerű állat, nem ajánlom minden egyes embernek, főleg érzékenyebbeknek nem, mert éreznie kell, ki a falkavezér. A legjobb egyedeket már kölyökkorukban kiválasztjuk vadászatra, elsősorban azokat, amelyekben már kis koruktól megvan a vadjelzési hajlam. Nézzük azt, hogy apportíroznak, hogy visszahozzák-e a vadat. Ezután következnek a fegyelmi feladatok, hogy minden helyzetben kontroll alatt lehessen tartani őket, hogy mindig szépen a vadász mellett legyen. Komoly képzést igényelnek, megtanítjuk nekik az elejtett vad megfelelő visszahozását, hogy az stabil legyen, ne „félfoggal” hozza vissza, ne ejtse el útközben, vagy a gazda előtt, mert ha a vad csak sebzett, újra elmenekülhet. A betanított feladatokból pedig vizsgázniuk is kell.

Melyek a jövőbeli terveitek Szafirral?

Ebben a hónapban a dr. Kleeman emlékvizsgára készülünk, amelyet kifejezetten rövidszőrű nemet vizsláknak szerveznek meg kétévente, és a világ minden pontjáról neveznek rá jobbnál-jobb példányokkal. Ide csakis kvalifikált kutyákkal lehet kijutni, ez az egyik legkiemelkedőbb cím, amelyet egy német vizsla elérhet, az Európa-bajnoki címmel kiegészülve pedig Szafír beírhatja magát fajtája történelmébe.