Marosvásárhely és Baja közös tervei
Évzáró rendezvényén mérleget készített a 2012-es esztendőről a Baja – Marosvásárhely Baráti Társaság. Visszatekintőjében a civil szervezet főleg a megvalósításokat, a közös programokat emelte ki.
A két testvértelepülés, Marosvásárhely és Baja közös programjainak szervezője a hivatalosságok mellett a két baráti társaság, amelyek civil szervezetként nyertek jogi státust, és amelyek már több mint egy évtizede működnek. Az éves tevékenységekbe elsősorban a két város ünnepein való közös részvétel szerepel, így a Marosvásárhelyi Napok és a Bajai Halászléfőző Ünnep kimaradhatatlan mindkét város baráti társaságának eseménynaptárából.
Kirsch Attila, a Baja – Marosvásárhely Baráti Társaság elnöke elmondta, ugyanígy nem hiányozhat évente legalább egy közös kirándulás sem, amely a közeli vidékek, a magyar kultúrtörténet szempontjából jelentős helyek bemutatását tűzte ki céljául. Ezek mellett kisebb-nagyobb események, közös utak, megemlékezések, művelődési események is szóba jönnek, akár csak öt-hat résztvevővel a másik városból, akár egy autóbusznyi társaság jelenlétével.
A Baja – Marosvásárhely Baráti Társaság idén tavasszal bajai utat szervezett, hogy több marosvásárhelyi a dél-magyarországi kisvárosban tette le a magyar állampolgársági esküt. A Marosvásárhelyi Napokon kisebb bajai társaság képviselte a testvérvárost, illetve marosvásárhelyiek csoportja látogatott el a minden év júliusában megrendezett Halászléfőző Ünnepre.
Október 6-ra, az aradi vértanúkra való megemlékezés napjára sikerült megszervezni azt a kirándulást, ahol a görgényszentmirei kastélyt és várat, valamint a jódpataki református templomot látogatta meg a két baráti társaság. Kiss Zoltán marosvásárhelyi szervező a maszol.ro-nak elmondta, a kirándulások célpontját úgy választják ki, hogy az minél érdekesebb, vonzóbb legyen a magyar történelem és kultúra szempontjából, ahol a társaság tagjai közül kevesen jártak még. Ennek jegyében a korábbi években dél-erdélyi látnivalókat néztek meg, szórványnak számító településeket, illetve olyan templommaradványokat, kastélyromokat, ahol már egy magyar sem él.
A görgényszentmirei egykori királyi kastély Rudolf főhercegnek volt a vadászkasélya, ahonnan a környékbeli vadászterületeket látogatta, a görgényi vár alá épült, ami az erdélyi történelemben fontos szerepet töltött be. A kastélyban erdészeti szakközépiskola működött a közelmúltig, ma műemlékjellegénél fogva felújításra vár, ahogy az elhanyagolt dendrológiai parkja is. A várból alig néhány falmaradvány maradt mára.
A Ratosnya községhez tartozó Jódtelep református templomának kazettás mennyezetét bajai művészetis tanulók festették 1998-ban. A történetet Kovács Zita művészettörténész, a bajai múzeum igazgatója ismertette, elmesélve, hogy Kántor József, Baján élő, jódtelepi származású képzőművész javaslatára díszítették az előző évben restaurált templom mennyezetét a festett kazettákkal.
A 7 és 18 év közötti diákok 10 napot töltöttek Erdélyben, ahol előbb a kalotaszegi templomokat jártak végig, motívumokat gyűjtöttek, és azt követően fogtak hozzá a munkához, amely során amelyeket a munkájuk során egy-egy gyerek 2-3, vagy akár 5 kazettát is készített. Minden mű önálló alkotásként is megállja a helyét, ugyanakkor az egész egy közös kompozíciót alkot.
A 2013-as év tervei között egy nagyszabású projekt is szerepel: Nemes István kezdeményezésére a Marosvásárhely és Baja közötti 650 kilométeres útszakaszt kerékpáron teszi meg a marosvásárhelyiekből és bajaiakból összeálló csapat. Ennek anyagi fedezetére már pályázatot is nyújtott be a bajai baráti társaság támogatásra. Az út az elképzelés szerint hat napig tartana, augusztus 20-án indulna Bajáról, ahová előzőleg autóbusszal érkeznének a marosvásárhelyiek. Jövőre egy újabb dél-erdélyi utat, ezúttal egy dévai kirándulást tervez a társaság, illetve egy két-három naposat Nagybányára és környékére.