Az elmúlt tizenkét évben tizenkét miniszter váltotta egymás a közlekedési tárca élén, a frissiben kinevezett Sorin Bușe a tizenharmadik. Ez részben magyarázza az autópálya-építés csigalassú ütemét, szinte mindegyik elvetette elődje elképzeléseit.

Az Észak-Erdélyen áthaladó sztráda építése 12 év óta húzódik, ez idő alatt éppen 12 minisztercsere történt a közlekedési tárcánál. Eközben alig épült meg a Brassó és Bors közötti, 415 kilométeres autópálya egynyolcada. A meglévő 52 kilométerre csaknem 7 milliárd lejt költött a román állam.

A tervek szerint egyébként a sztrádának 2013-ra készen kellett volna lennie, a költségek pedig – szintén az eredeti elképzelés szerint – nem haladhatták volna meg a 2,2-2,5 milliárd eurót, vagyis akkori árfolyamon, a 6,3 milliárd lejt. A 7 milliárd lejbe kerülő 118 kilométerből egyelőre mindössze az 54 kilométeres Aranyosgyéres-Gyalu sztrádaszakasz járható, a Berettyószéplak-Bors közötti résznek pedig mindössze a fele készült el.

Még nem tudni, mennyibe kerül

A sztrádaépítés 12 esztendeje alatt az állam évente jelentős összegeket ruházott be a sztrádaépítési munkálatokba. Az első három év során 322 és 706 millió lej között változtak a befektetett pénzek, 2008 és 2009 között évente 1 milliárd lejt fordítottak az észak-erdélyi autópályára, ezt követően viszont csökkenni kezdtek az összegek. 2012-ban az állam elismerte a korábbi építő céggel, az amerikai Bechtellel szembeni adósságát és 2013-ban, a szerződés felbontásakor, több mint 32 millió eurót fizetett ki a „kölcsönös követelések kiegyenlítésére”.

Később, 2015-ben a román állam további 701 millió lejt fizetett ki a Bechtel által félbehagyott sztrádaszakasz, a Berettyószéplak-Bors közötti autópálya finanszírozására, a tendert elnyerő Corsan Rt-Corvian Construction részvénytársaságból, a Consinit kft-ből, a Road Consulting&Design Solutinon kft-ből és a Via Design kft-ből álló konzorcium számára.

A kormány tervei szerint idén 574 millió lejt fordítanak az észak-erdélyi autópályára, konkrétan az 56,6 kilométeres Aranyosgyéres-Marosvásárhely szakaszra. Júniusban az Országutak és Autópályák Országos Társasága utasítást adott a Marosugra-Nyárádtő közötti munkálatok beindítására is.

Azt egyelőre senki nem tudná megmondani, mennyibe is kerül majd az észak-erdélyi autópálya teljes, 415 kilométeres szakasza. Az autópálya eddig nagyrészt síkságon haladt keresztül, most következnek a nehezebb, hegyvidéki szakaszok. Az tény, hogy az eddigi 118 kilométer esetében kilométerenként 52 millió lejt költöttek.

Évi 23,3 kilométer sztráda

Az utóbbi 12 év során a közlekedési tárca élén 12 miniszter váltotta egymást – a frissiben kinevezett Sorin Bușe a 13. tárcavezető. Ez nagyrészt magyarázatot ad a romániai infrastruktúra helyzetére is, hiszen az egymást követő miniszterek mindegyike más-más prioritást jelölt ki, elvetette elődei elképzeléseit.

Romániában összesen 733 kilométer autópálya létezik, ebből 126,6 kilométert még a kommunista időszak alatt építettek, a 109,6 kilométeres Bukarest-Piteşti, illetve a 17 kilométeres Feteşti-Cernavoda szakaszt. Így tehát 1989 után mindössze 607,34 kilométer sztráda épült, vagyis évente 23,3 kilométer. A nagysebességű vonatok számára korszerűsített vasúti pályák tekintetében még rosszabb a helyzet, ebből csupán 499 kilométer készült el.

A tizenkét miniszter

A demokrata párti Gheorghe Dobre 2004-2006 között állt a tárca élén. Jóllehet végzettsége szerint inkább a vasúthoz volt köze, mandátuma alatt elsősorban a közúti közlekedéssel foglalkozott. Első cselekedetei közé tartozott az, hogy felmondta az elődje, Miron Mitrea által egy nemzetközi konzorciummal, a Comarnic-Brassó autópálya építésére kötött szerződést, arra hivatkozva, hogy arra nem írtak ki versenytárgyalást. Ezt követően megpróbálta újratárgyalni a Bechtellel, szintén Mitrea által megkötött szerződést. Ezzel viszont csak azt érte el, hogy a Bechtel megemelte a szerződés értékét.

Gheorghe Dobrét szintén a Demokrata Párt tagja, Radu Berceanu követte, aki 2007-ig állt a tárca élén. Tevékenységéről e rövid idő alatt nem lehet sokat mondani, inkább a szövetséges párt, a Nemzeti Liberális Párt tagjaira tett csípős megjegyzései tették nevezetessé.

A liberális Ludovic Orban maga sem töltött sok időt a minisztériumban, mandátuma 2007-től 2008-ig tartott. Ez idő alatt viszont arra a következtetésre jutott, hogy a gyorsforgalmi utak olcsóbbak az autópályáknál, ezért több millió eurót költött megvalósíthatósági tervekre, amelyekből soha nem lett semmi.

Őt ismét Radu Berceanu követte, aki ezúttal mintegy két évet töltött a tárca élén, amelyet 2008 és 2010 között vezetett. Mostani minisztersége idején két fontos döntést hozott. Először is versenytárgyalást írt ki a Comarnic-Brassó autópályára. Ezt egy olyan nemzetközi konzorcium nyert meg, amely Miron Mitrea minisztersége idején és győztesnek bizonyult. Második jelentős döntése az Északi-pályaudvar és az Otopeni röptér közötti állandó vasúti összeköttetésre megvalósítására vonatkozott. Egyben nagyobb összeget ruházott be az észak-erdélyi autópálya megépítésére.

Berceanut a Demokrata Liberális Párt tagja, Anca Boagiu követte, aki 2010 és 2012 között volt – ekkor már másodszorra – közlekedési miniszter. Neki sikerült felmondania a Bechtellel kötött szerződést – ebben tulajdonképpen Traian Băsescué volt a főszerep. Következő döntésével csak káoszt okozott: a fapados légi járatokat az éppen felújított băneasai röptérről átirányította az otopeni-i repülőtérre.

A közlekedési tárca további két miniszterének csak igen rövid mandátuma volt: a demokrata liberális Alexandru Nazăre három, a nemzeti liberális Ovidiu Silaghi hét hónapig állt a tárca élén – tevékenységükről nem lehet sem jót, sem rosszat mondani.

A nemzeti liberális Relu Fenechiu maga is alig egy évig volt közlekedési miniszter. Ez alatt lemondatta a román vasúttársaság görög magánmenedzserét, Dimitrisz Szophokleuszt, sikerült viszont megakadályoznia a Bukarest-Konstanca vasúti fővonal vasúti struktúrájánál korábban mindennapossá vált lopásokat, illetve elűznie az Otopeni röptér elől a kalózkodó magántaxisokat.

Relu Fenechiut pártbeli kollégája, Ramona Mănescu követte, aki 2013 és 2014 között vezette a tárcát – miniszteri ténykedéséről semmi emlékezetest nem lehet elmondani.

A szociáldemokrata Dan Şova három hónapig állt a tárca élén, nevéhez azonban több botrány is fűződik. A legemlékezetesebb közülük az, hogy hívatlanul megjelent a Bukaresti Repülőterek Társaság részvényeseinek ülésén, ahol teljes mértékben lecserélte a vezetőséget.

A szociáldemokrata Ioan Rus 2014-2015 között volt miniszter. Jó döntése volt az, hogy lemondott a Románia számára túl drágának ígérkező Comarnic-Brassó autópálya koncessziójáról. Ez idő alatt maximálisan segítette pártelnökét, Victor Pontát. Így például úgy intézte, hogy éppen a választási évben adjanak át autópálya-szakaszt, amelyet azonban az előrehozott átadás miatt (is) elfuseráltak. „Jóindulatával” végül is rosszat tett Vctor Pontának, hiszen csakhamar kiderült: a sztráda járhatatlan, mi több, bizonyos részeit újra kell építeni.

Szintén a szociáldemokrata adták a következő minisztert Iulian Matache személyében, aki 2015-ben kezdte el és fejezte be mandátumát. Miniszteri tevékenységéről csak annyit kell tudni, hogy a Vrancea megyei tanácselnök, Marian Oprisan jóvoltából került a tisztségbe.

Helyét a technokrata Dan Costescu vette át, aki nemrégiben mondott le. Miniszterként igyekezett megreformálni az Országutak és Autópályák Országos Társaságát, felélesztette az elődei által leállított közúti és vasúti projekteket, elkezdte a Bukarestet az otopeni-i röptérrel összekötő vasútvonal főjavítását és zöld utat adott a repülőtérhez vezető metróépítésnek.