Romániának új országprojektre van szüksége, amelyben meghatározza közép- és hosszú távú jövőképét az Európai Unióban – fogalmazódott meg az elnöki hivatalban kedden tartott találkozón, amelyen az államfő a kormányfővel, a jegybank kormányzójával és a parlamenti pártok vezetőivel konzultált a brit népszavazás után kialakult helyzetről.

A tanácskozáson részt vevő Kelemen Hunor szövetségi elnök a Maszolnak elmondta, Klaus Johannis egy munkacsoport megalakítását kezdeményezte a romániai társadalom közös célkitűzéseinek megfogalmazására. Az elnöki hivatal által koordinált testület a parlament, a kormány és nemzeti bank képviselőiből áll majd, akiknek munkáját szakemberek is segítik. A munkacsoport konszenzusra törekedne, és – tekintettel az őszi választási kampányra – várhatóan a jövő év elején fejezné be küldetését.

Kelemen Hunor elmondta, az RMDSZ is egyetért azzal, hogy Romániának az EU-csatlakozás után tíz évvel új országprojektre van szüksége. Szerinte a munkacsoport által kidolgozandó tervnek két összetevőből kellene állnia.

„Az egyiknek arról kell szólnia, hogyan látjuk Romániát a következő 5-10 évben, hol tartunk, hová szeretnénk eljutni, és közérthető módon meg kell fogalmaznunk, hogy mit ajánlunk az ország polgárainak. A másik arról szólna, hogy hogyan látja Románia az Európai Uniót a következő 5-10 év perspektívájában, és milyen kezdeményezései lesznek a következő néhány évben, a brit kilépésig tartó időszakban, amelyben az EU reformjához szükséges döntések megszületnek” – magyarázta a politikus.

Kelemen Hunor a tanácskozáson elhangzott hozzászólásában kifejtette: meg kell a választ keresni arra, hogy hogyan jutott el Nagy-Britannia a Brexithez, és mit várnak el az EU polgárai az Uniótól. A politikus megkerülhetetlennek tartja annak a kérdésnek a megválaszolását is, hogy Románia hogyan látja az EU-t: mint a tagállamok teljes szuverenitását megőrző politikai intézményrendszert, vagy olyan rendszert, amely átvesz bizonyos hatásköröket a tagállamoktól.

„Én meg vagyok győződve, hogy a Brexit oka az volt, hogy a döntéshozatalnak jelentős része messze került a polgároktól. Brüsszel olyan dolgokkal foglalkozott, amelyek a polgárokat nem érdekelték és zavarták, nem olyan kérdésekkel, amelyeket elvártak volna. Egyre nagyobb a szakadék a gazdagok és szegények között, szétfejlődnek a társadalmak, és nagyon sokan úgy érzik, hogy az európai uniós döntéshozók az óriáscégek, a multinacionális vállalatok érdekeit képviselik. Nincs egy érezhető gazdasági növekedés, inkább csak stagnálás van” – fogalmazott Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök szerint Románia számára nagyon fontos lenne, hogy ne olyan országként lépjen fel az Európai Unióban, amely mindig csak alkalmazkodik, nem kezdeményez, végrehajtja a feladatlistát, de a nagy kérdésekben nincs határozott álláspontja. A politikus a következő időszak kihívásának nevezte, hogy Románia tud-e belátható időn belül perspektívát adni az eurózónához való csatlakozásnak, és képes lesz-e ebben az időszakban schengeni csatlakozása ügyében sokkal határozottabban fellépni.

Szeptemberig semmi nem történik

Az elnöki hivatalban tartott találkozón a kormányfő szétosztott egy elemzést a Brexit Romániára gyakorolt hatásairól. Elhangzott, hogy a népszavazás eredményének nem volt számottevő hatása a román gazdaságra. „A referendum másnapján kicsit megingott ugyan a lej, de a jegybanki kormányzó szerint a helyzet nagyon gyorsan normalizálódott” – tájékoztatott Kelemen Hunor. Hozzátette, a Brexit hatása nem is lesz igazán érezhető, amíg az új brit kormányfő hivatalosan be nem jelenti Nagy-Britannia kilépési szándékát, és életbe lép az EU alapszerződésének 50-ik cikkelye.

Ez a bejelentés leghamarabb szeptember második felében történhet meg – idézte fel az RMDSZ elnöke a találkozón elhangzottakat. A következő két hónapban ugyanis nem lesz új miniszterelnök, valamikor szeptember elején alakul meg az új brit kormány. London arról biztosította a múlt heti EU-csúcson a tagállamok vezetőit, hogy a kilépés bejelentéséig teljes jogú tagként részt kívánnak venni az Európai Unióban. Az uniós kormány- és államfők abban is megegyeztek, hogy nem siettetik a briteket, és külön tárgyalásokat senki nem folytat velük – tájékoztatta Klaus Johannis a tanácskozás résztvevőit.

Bukarest az EU híve marad

Az államfő a brit népszavazás után tartott június 24-i első válságtanácskozás alkalmával leszögezte: Románia elkötelezett marad az európai projekt mellett. Úgy vélte, hogy az Európai Unió nagyon értékes projekt, amelyet újra kell gondolni, meg kell újítaniuk és Románia része akar lenni ennek az építkezésnek.

"A románok egyik legfontosabb nemzeti célkitűzése volt az európai uniós integráció, a csatlakozás után azonban már nem volt olyan eszme, amely egységbe kovácsolta volna a nemzetet. Ideje új országprojektet közösen kidolgozni: ilyen értelemben a Brexitnek nevezett válság lehetőségeket is tartogat Románia számára" - állapította meg korábban Johannis.