Bekerült a börtönbe a MASZOL munkatársa – utána kiengedték, és megírta

Úgy tartják, hogy a téli hónapok során sok hajléktalan azért szegi meg a törvényt Szatmár megyében, mert így a börtön falai mögött – ahol fűtött cella és napi három étkezés is vár rájuk – boldogan át tudják vészelni a fagyos napokat. Tény, hogy a Szatmár megyei büntetés-végrehajtási intézet az elítéltek valamennyi hétköznapi fizikai, szociális, vallási és kulturális szükségletét biztosítja. Erről a hétfőn tartott nyílt napon győződtünk meg a börtönben, amelyben három megyéből — Szatmár, Szilágy és Bihar — 527 férfi elítéltet tartanak fogva. Életfogytiglanos mindössze egy van közöttük.

Dante Pokla jellemezhette az 1896-ban épült Szatmár megyei börtönt a korai években. Az Osztrák-Magyar Monarchiában épült Szatmár Megyei Törvényszék épületének hátsó 150 férőhelyes nyúlványa 1921-ig szolgált törvényszéki fegyházként, amelyet ezt követően az Igazságügyi Minisztérium rendeletére központosítottak és alakítottak át börtönné és javítóintézeté, ahol férfiakat, nőket és gyerekeket tartottak fogva. (Kattintson a képekre a galéria megtekintéséhez.)

Az 1944 és 1959 közötti fennmaradt iratokból és tárgyi emlékekből kiderül, hogy ez volt a börtön történetének legsötétebb korszaka, ahol a kegyetlen bánásmód, a folyamatos ütlegelés és kínzás módszertana bevett szokás volt, nem számított sem az elítélt kora vagy neme – beszélt a szörnyű időkről Dorina Vaida sajtószóvivő, aki a nyílt nap alkalmából vezetette végig a sajtó munkatársait a börtönben.

A mindennapi megaláztatások, a hideg, fűtetlen cellák korszaka 1969-ben ért véget, amikor elfogadták a 23/1969-es törvényt. Ez előírja a napjaikban is alkalmazott büntetés-végrehajtási intézetek osztályozási rendszerét, a belső térben nyitott, fél nyitott és zárt börtönök működését. Bár elvileg az 1970-es évektől javítottak a nyomorúságos körülményeken, a cellákban csak 1978-tól lett elkülönített mosdó és vécé.  

Kápolna a politikai foglyok kínzókamrájából

A rendszerváltás utáni években ismét átszervezések történtek, az akkor már közel 1500 rabnak helyet adó túlzsúfolt börtön épületi struktúráját is megváltoztatták. Az intézmény jelenleg összesen 62 hat, illetve 14 ágyas cellával rendelkezik. Mindegyik szobában van televízió és rádió is. Internet-hozzáférésük a raboknak nincs, mivel ezt a jelenlegi törvények Romániában tiltják. Hiányosságnak számít, hogy nincs közös étkezde, így mindenki a cellájában eszik.

A fogvatartottakat különböző kritériumok alapján helyezik el a cellákban, felmérve egészségügyi állapotukat, életkorukat, iskolázottságukat. Számít az is, hogy dolgoznak-e, illetve dohányosok-e. Az intézmény több közösségi térrel is rendelkezik, ahol különféle rehabilitációs tevékenységeket végeznek szakemberek segítségével. A börtönben a legnépszerűbb foglalkozások közé tartozik a festészet és az origami. A rabok alkotásaiból egy kiállítás is nyílt az intézmény kápolnájában, amely egykor a politikai foglyok vallatószobájaként működött.

Felekezetüknek megfelelően rendszeres istentiszteleteken és miséken vehetnek részt a protestáns, a katolikus és ortodox elítéltek egyaránt. Használhatják az intézmény 12 ezer kötetből álló könyvtárát, színjátszó körre járhatnak, táncolni tanulhatnak. Ottjártunkkor az egyik táncpróbát is megtekinthettük. Éppen egy néptáncversenyre készültek, amelyet a szamosújvári börtönben szerveznek meg a következő időszakban. Nagyon szeretnének nyerni, mert akkor több „kreditet” kapnak majd, ami különböző juttatásokkal járhat.

Az elítéltek a börtön falain belül az elemi és az általános iskolát is elvégezhetik. Az iskoláztatási programot is a katonás házirendhez igazítják. Reggel 6-kor van az ébresztő, este 10-kor a takarodó. A jelenleg zajló labdarúgó-Európa-bajnokság időszaka kivétel, mert a jó magaviseletű rabok nézhetik a meccseket is.

Jutalmul a börtönt is elhagyhatják pár napra

A szatmári börtönben a 2015 és 2016 között összesen húsz fogvatartott végezte el az I-VIII. osztályt, erről az oktatási minisztérium által kibocsátott oklevelet is kapnak. A büntetés-végrehajtási intézet igazgatója, Poiană Petru Romeo felügyelő szerint ez nagyon fontos, hiszen semmiben sem szeretnék őket diszkriminálni. Az intézményben arra törekednek, hogy rehabilitálják a rabokat, visszaadják az önbecsülésüket és a büntetés letöltésével újra vissza tudjanak majd illeszkedni a társadalomba.

Ösztönözni szeretnék őket, hogy minél több tevékenységen vegyenek részt, hiszen ez segít abban, hogy ne marginalizálódjanak, ne szigetelődjenek el a társadalomtól. A motiválás céljából vezették be a kreditrendszert. Ha egy elítélt tevékenységeken vesz részt vagy dolgozik, kap egy bizonyos mennyiségű kreditet, amelyet fel tudnak használni, plusz látogatási időre, házastársi légyottra – amelyre általános esetben csak háromhavonta kerülhet sor, ezen vizitek maximális időtartama nem haladhatja meg a három órát –, de a nagyobb mennyiségű kredittel rendelkezők pár napra a fegyintézetet is elhagyhatják.

Alkoholon kívül minden kapható a rabok boltjában

A 527 rab közül 190-en dolgoznak börtönön belül és kívül, többségük egy mezőgazdasági vállalatnál, ahol álltatartással foglalkoznak. Emellett népszerű munkának számít a cipőkészítés, ezen lábbeliket pedig külföldön értékesítik, de ezen kívül az intézmény falain belül különféle szakmákat is elsajátíthatnak. Az elítéltek számára fontos, hogy munkát kapjanak, egyrészt a kreditek, másrészt a pénz miatt, amit a börtönboltban – ahol alkoholos italokon kívül minden kapható – bármire költhetnek.

A látogatási időt havonta összesen hat, egyenként 2 órás alkalom, amit az intézmény vezetőségével előre kell leegyeztetni. A látogatók havonta csak egyszer vihetnek csomagot, amely nem haladhatja meg a 10 kilogrammot – édességből csak 6 kiló  – maximum 20 liter folyadékot vihetnek be. Cigarettát nem lehet bevinni, de ez kapható a boltban.

6 ágyas cella Beengedik a sajtó munkatársait. Hálistennek utána szabadon távozhattak is 6 ágyas cella mosdója 14 ágyas cella vécéje A 14 ágyas cella zuhanyzója A börtön kápolnája. Korábban a helyiség kínzókamra volt A börtönboltban még fagyi is kapható. Szeszesital azonban nem Börtönbolt vitrinje. Nem tudjuk, hogy hol főzik meg a virslit A folyosókon köztelefon és infópont, amelyen az elitélt a szabadulásával kapcsolatos információkhoz jut A rabok által készített templom újrahasznosított papírból és fából A börtön 1896-ban épült A rabok alkotásai Ezt a cipőt az elítéltek készítették Dorina Vaid sajtószóvivő a rabok alkotásaiból kiadott gyűjteményt mutatja Ortodox naptár és a cella falán Rengeteg a rács Az elítéltek a sajtónak is megmutatták néptánctudásukat Az elítéltek a sajtónak is megmutatták néptánctudásukat Nyílik a cellaajtó Az elítéltek a sajtónak is megmutatták néptánctudásukat 6 ágyas cella – rádió és tévé is van 6 ágyas cella 14 ágyas cella Az elítéltek személyes tárgyai Gyereksarok a látogatók számára fenntartott teremben Az elítéltek a sajtónak is megmutatták néptánctudásukat Vasile Pop, Dorina Vaida, Poiana Petru Romeo, Vint Horatiu Vasile Pop börtönfelügyelő a 14 ágyas cellát mutatja Az elítélt az infópontnál egy személyes kártyácskával ellenőrizheti, hogy hánynapja van még a szabadulásig és azt is, hogy mennyi kreditet gyűjtött

Kapcsolódók

Kimaradt?