Az utóbbi hetekben számos romániai politikus, üzletember került rácsok mögé, akár jogerős ítélet alapján, akár előzetes letartóztatási paranccsal. Korábbi kényelmes életük után nehezen viselik el a börtönviszonyokat, amelyeket – amint eddigi nyilatkozataikból kiderül –borzalmasnak tartanak.

Hajszárító sincs

Elena Udrea képviselő például a második letartóztatásáról döntő képviselőházi ülésen egy hetes vizsgálati fogságbeli „börtöntapasztalatairól” nyilatkozva éppen a tarthatatlan börtönviszonyokat ecsetelve igyekezett meglágyítani kollégái szívét. Elmondta, hogy a rendőrségi fogdában alapos motozásnak vetették alá, melltartóját is elvették.

Ezt követően egy kilenc négyzetméteres, málladozó falú cellába került, amelyben két-két emeletes ágy volt. Melegvízhez csak reggel és este jutottak hozzá, a török vécének ajtaja sem volt, lefolyóját műanyagpalackkal torlaszolták el a patkányok miatt. Az ablakok rosszul zártak, mindvégig huzat volt, így az ember könnyen meghűlhetett vagy akár tüdőgyulladást kaphatott. Ráadásul pedig nem volt hajszárító sem. Kollégái mindennek ellenére megszavazták újbóli letartóztatását.

Cătălin Voicu szenátor az ügyészek által elrendelt lehallgatások jegyzőkönyvei szerint már letartóztatása előtt rémképeket festett kétes hírű cinkosai előtt a börtönviszonyokról. „Nem is tudjátok, mi vár ott az emberre. Mínusz két fok, fekete vasajtók, rácsok, lakatok, nincsenek szellőztető berendezések, cigányok, banditák, akik megerőszakolnak, megölnek. Tiszta középkor… Az előzetes letartóztatás során összekerülsz mindenféle tyúktolvajjal, banditával” – mondta egyik beszélgetőtársának.

Cătălin Voicu végül a rahovai börtönben töltötte előzetes letartóztatását, ahol – panasza szerint – az elviselhetetlen körülmények között még védelméről is gondoskodnia kellett, amihez tiszta fejre volt szüksége, asztalra, amely mellett leírhatja gondolatait. Mindebből természetesen semmi sem volt meg a börtönben, a nyomasztó problémák mellett pedig ott voltak a családi gondok, a kisgyermekek, az öreg és beteg hozzátartozók – vallott minderről, miután az újabb ítélet értelmében szabadlábon védekezhetett. Aztán 2013 áprilisában hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, és jelenleg is börtönben van – ha igaz, nagyjából hasonló körülmények között.

Aki megszokta, és nem panaszkodik

Sorin Ovidiu Vântu üzletember már megszokta a börtönviszonyokat. Már rendszerváltás előtt rács mögé került feketézés miatt, most már harmadszorra ítélték letöltendő szabadságvesztésre. Így tehát már nem is panaszkodott, egyedül a csapvíz minőségét kifogásolja. Azt ugyanis a lárvák miatt csak gézen átszűrve lehet használni. Panasz helyett nem kis cinizmussal ajánlotta politikus kollégáinak, hogy áldozzanak a börtönökre, mert így a jövőjükbe fektetnek be. „Remélem, mindet megtesztek azért, hogy nagy és boldog családnak érezzük magunkat a börtönben” – üzente Vântu az egyelőre még szabadlábon lévő vádlottaknak.

A tíz év letöltendő börtönbüntetésre ítél Dan Voiculescu hat hónap után sem panaszkodott helyzetére, amellyel úgy tűnt, hogy még elégedett is. Amint blogján beszámolt róla, esténként megnézi saját tévéi, az Antena 1 és az Antena 3 műsorait, meghallgatja a Radio Romantic adásait. A fogság kapcsán csupán annyit ír, hogy a „mozgásszabadságban való korlátozás csupán azok számára kellemetlen, akik nem tudnak büszkén és méltóságteljesen élni”.

„Az igazi büntetést nem a bezártság jelenti”

Kétszeres börtöntapasztalatai alapján Adrian Năstase volt miniszterelnök is így vallott a jilavai börtönben megtapasztaltakról 2012-ben: „Akik idekerülnek – és ezt nem kívánom senkinek – emeltes ágyakban alszanak, hetenként két alkalommal két-két órán át kapnak melegvizet, meg kell szokniuk az állandó kénszagot, a lerakódásokat a vízvezetéken. Meg kell tanulniuk kanállal enni bármilyen – elsősorban krumplira és káposztára alapozott – ételt, továbbá azt, hogy nem kell félniük a húsz centinél kisebb patkányoktól. Nyári kánikulában jó lesz, ha minél kevesebbet lélegeznek, mivel a közelben lévő szeméttelep bűze iszonyú. És nem kell idegeskedniük a muslicák és szúnyogok hada miatt”.

Bogdan Popovici üzletembert hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Első tapasztalatairól így számolt be blogjában: „Elképesztő nyomor, kegyetlen hideg, poloskák, penész, rovarok és bűz – ez a kötelező ‘újjánevelési program’. Az igazi büntetést nem is a bezártság jelenti, hanem a nyomor, a szemét, a hideg, a rozsda”.