Veszélybe került a moldovai csángó gyerekek magyaroktatása hat helyszínen, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) által működtetett magyar házakban, mert a tanév kezdete, szeptember elseje óta egyetlen rezsiszámla sincs kifizetve.

„Fogytán a tűzifa, az áramot pedig akármikor levághatja a szolgáltató az elmaradások miatt” – vázolta a maszol.ro-nak Pogár László, az MCSMSZ elnöke.

Mint ismert, ebben a tanévben a 26 településre kiterjedő moldvai magyar oktatási programot már nem a csángószövetség, hanem a magyar kormány megbízásából a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) bonyolítja le. A problémák abból adódnak, hogy a két fél mindeddig nem tudott megegyezni abban, miképpen történjék az MCSMSZ tulajdonában lévő magyar házak működtetési költségeinek biztosítása.

A többi településen – az eddigi jelek szerint – nincsenek hasonló gondok, mert az RMPSZ által bevezetett rendszerben az oktatási programban résztvevő tanárok minden hónapban szerződés alapján, egységesen 700 lej költségtérítési juttatást kapnak, amelyből az oktatási helyszín és a lakás bérlését, illetve fenntartását – fűtés, villany, internet, kisebb javítások – önállóan fedezik.

Pogár László a maszol.ro-nak elmondta, azt szerették volna, hogy ezen a hat helyszínen ne közvetlenül a tanárok, hanem az MCSMSZ kapja meg a pedagógusonkénti 700 lejt. „Azt is javasoltuk, hogy ha a havi összeg nem elegendő a költségek fedezésére, a különbözetet a csángószövetség állja” – mondta az elnök.

Az elfogadhatatlan kitétel

Az RMPSZ ezt a javaslatot Pogár szerint hosszas huzavona után végül elfogadta. Az erről szóló megállapodást a múlt héten kellett volna aláírniuk a feleknek, ám ez nem történt meg. A pedagógusszövetség által javasolt szerződés ugyanis az MCSMSZ által elfogadhatatlannak tartott kitételt is tartalmazott. Az RMPSZ azt kérte, hogy a csángószövetség irányítsa át az összes anyagi támogatóját (magánszemélyeket, vállalkozókat) a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítványhoz (AMMOA), amely jelenleg az oktatási programot finanszírozza.

„Nem tudom, mégis, ezt hogy képzelték, a létünkre törnek” – fogalmazott Pogár. Az MCSMSZ elnöke szerint ha átirányítanák támogatóikat, ellehetetlenülne a szervezet további működése. „A csángószövetségnek az a célja, hogy megmaradjon, mint érdekképviselet, vannak terveink, amelyeket be szeretnénk fejezni” – jelentette ki.

Az Európai Unió támogatásával indított magyar oktatási programot a Bákó megyei Máriafalván a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. Pogár László az MTI-nek elmondta, az európai forrást egy pályázatíró cég segítségével nyerték el. Ennek köszönhetően két magyarországi tanár bevonásával egy olyan településen sikerült elindítaniuk a délutáni magyarórákat, amelyiken korábban nem oktatták a magyar nyelvet az iskoláskorú gyerekeknek. Az MCSMSZ elnöke elmondta, Máriafalván - az erdők közé zárt kis település elszigeteltsége miatt - a moldvai átlagosnál jobb állapotban őrződött meg a magyar nyelv, és a magyar identitástudat is. A bérelt magánházban tartott délutáni magyarórákat mintegy húsz 1-8. osztályos gyermek látogatja.

„A létünkre törnek”

Pogár arra a tervükre utalt, hogy a pedagógusszövetség által lebonyolított oktatási programtól függetlenül, saját erőből újabb moldovai településeken indítsák el a csángó gyerekek magyaroktatását. Egy helyszínen ez már sikerült is, a Bákó megyei Máriafalván (lásd keretes írásunkat).

Az MCSMSZ elnöke elmondta, amióta a magyar állam megvonta tőlük a bizalmat és konfliktusban állnak az RMPSZ-szel, az eddigi támogatók adakozókedve jelentősen megcsappant. Korábban tíz ember foglalkozott bákói irodájukban az adományok gyűjtésével, jelenleg már egy sem. „Megszűntek a befizetések a csángószövetséghez és a pedagógusszövetséghez egyaránt” – magyarázta.

A felek végül úgy álltak fel múlt héten az asztaltól, hogy januárban ülnek le újra tárgyalni. Pogár azonban azt mondta: nem tudja még, hogy lehetne feloldani ezt a patthelyzetet.

Burus: szükségünk van az adományokra is

Burus Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke szerint valóban patthelyzet állt elő azzal, hogy a csángószövetség nem írta alá a szerződést. Ám szerinte a teljes oktatási program kerülhet veszélybe, ha az MCSMSZ nem irányítja át támogatóit a budapesti alapítványhoz.

„Ahhoz, hogy ne csak a magyar házak fenntartását, hanem a többi helyszín működtetését biztosítani tudjuk, szükségünk van az adományokra is” – magyarázta. Tájékoztatása szerint a budapesti kormányzati támogatásból csak az összesen 45 alkalmazott (elsősorban pedagógusok) bérére futja. A költségek többi részét (például a rezsiszámlák kifizetését) az úgynevezett keresztszülői program révén befolyó pénzekből, illetve más adományokból fedeznék.

Ezek a pénzek azonban nem gyűlnek az AMMOA számláira, s Burus szerint erről a csángószövetség is tehet. „Honlapjukon úgy hirdetik, mintha az oktatási program továbbra is az ő programjuk lenne, és saját számlájukat adják meg a támogatóknak. A keresztszülői program számára az AMMOA számlát nyitott, ám az MCSMSZ nyitott egy párhuzamos számlát, ami megosztotta a keresztülőket” – magyarázta az RMPSZ elnöke.

„Kérjenek támogatást más célokra”

Burus elutasította azt a vádat, hogy a csángószövetség ellehetetlenítése volna a céljuk. Hangsúlyozta, hogy csak azokra az adományokra tartanak igényt, amelyek az oktatási programot támogatják. „Kérjenek adományokat más célokra, ne az oktatási programra. Én örülnék, ha a csángószövetség el tudná végezni azt a sok munkát, amit vállalt” – jelentette ki.

A pedagógusszövetség kétli, hogy az MCSMSZ saját oktatási programja életképes lesz. „Tudom, hogy Máriafalván létrehoztak egy új oktatási helyszínt. Nagyon helyes, ám azért be kellene mérni, hogy van-e erre hosszú távon fedezet? Hőstettként mindenesetre elő lehet állni a kezdeményezéssel” – mondta a Burus.

Arra a kérdésünkre, mi történik majd a magyar házakban felgyűlt számlákkal, az RMPSZ elnöke kijelentette: „amint aláírják a szerződést, mi azon nyomban utaljuk a pénzt”.