Bár a tanfelügyelőségek országszerte a szakoktatás fele szeretnék terelni a diákokat, a nyolcadikot végzettek továbbra is az elméleti líceumi osztályokban kívánnak továbbtanulni. A szakoktatást népszerűsítő akcióknak, szabadtéri iskolabörzének köszönhetően a diákok és szüleik körében érezhetően elkezdődött egy szemléletváltás. Szakemberek szerint várhatóan 3-4 év múlva sikerül megváltoztatni a szakoktatás megítélését.

A szakoktatás választását az is ösztönözheti, hogy jelenleg minden szakiskolába járó gyereknek havi 200 lejes ösztöndíj jár tizedik osztályig, de ezen oktatási forma fellendítésén az már nagyot lendítene, ha gyakorlatba ültetik azt a tervet, miszerint a szakiskolákba iratkozott vidéki diákoknak ingyen szállást és étkezést biztosítanak.

Háromszék: felkutatnák az iskolaelhagyó gyerekeket

Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő szerint azok a végzősök, akik jól megtanulnak egy szakmát, jobban boldogulnak, mint akik elméleti líceumot végeznek, és nem folytatják egyetemen a tanulmányaikat. Kovászna megyében a beiskolázási terv szerint 72 kilencedik osztály indul a következő tanévben. Próbálják a szakoktatás irányába terelni a diákokat, ezért az induló osztályok 56 százaléka szakmunkásképzői vagy szakközépiskolai osztály lesz, és 44 százaléka elméleti vagy művészeti osztály. Kiss Imre felhívta a diákok és szüleik figyelmét, hogy még péntekig lehet beiratkozni a kilencedik osztályokba.

A Kovászna megyei tanfelügyelőség az iskolai lemorzsolódás megfékezésével is erősítené a szakoktatást, hiszen jelenleg a 2070 nyolcadikos diákot tartanak nyilván, de közülük nem mindegyik jár iskolába, holott fontos lenne, hogy befejezzék tanulmányaikat, és legalább egy szakmát megtanuljanak. Kiss Imre szerint az elmúlt négy év alatt 235 háromszéki középiskolás diák hagyta abba a tanulmányait, beiratkoztak ugyan kilencedik osztályba, de nem találhatóak meg végzősök között.

A főtanfelügyelő egyik célkitűzése, hogy minél több gyereket tartsanak a rendszerben. Meglátása szerint az iskoláknak össze kell fogniuk az önkormányzatokkal, felkutatni a fiatalokat, akik abbahagyták a tanulmányaikat, és meggyőzni, hogy ha szakmát tanulnak, vagy befejezik legalább a kötelező tíz osztályt, nagyobb eséllyel boldogulnak az életben.

A Kovászna megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) igazgatója, Kelemen Tibor is arra mutatott rá, hogy a háromszéki munkaadók is már a jól képzett szakmunkásokat keresik, nem csak a szakképzetleneket. Próbáltak megoldást találni a duális szakképző rendszer beindítására, hiszen az iskolai gyakorlatot „élesben” kell megszervezni, tehát a diákok a gyárakban, műhelyekben kell megtanulniuk a szakmát, majd lehetőséget kell teremteni, hogy leszerződjenek annál a cégnél, ahol gyakorlatoznak. Háromszéken egyébként folyamatosan csökken a munkanélküliségi mutató, májusban 4,49 százalékos volt, 0,3 százalékponttal kisebb, mint egy hónappal korábban. 

Hargita megye: szükség van a szakképzett fiatalokra

A csíkszéki szakközépiskolák olyan szakokat indítanak ősztől, amelyek jövőt biztosítanak a diákok számára. Nemrég tudósítottunk arról is, hogy együttműködési egyezményt írt alá a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskolában a Hargita megyei szakoktatás fellendítése érdekében Borboly Csaba megyeelnök, Barabás Csaba, a Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója, Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere, Tankó István iskolaigazgató, Görbe Péter főtanfelügyelő, valamint Holló Csaba, a Csíki Vállalkozók Egyesületének képviselője. Az együttműködési egyezményben a felek egyetértettek abban, hogy a szakoktatás felkarolása biztosíthatja a megye gazdasági fellendülését, és a fiatalok itthon maradásának esélyeit is megnövelné.

A térség fejlesztése érdekében megtett erőfeszítések nyomán egyre nagyobb az érdeklődés a szakoktatás iránt, hiszen óriási szükség van a szakképzett fiatalokra a munkaerőpiacon. Egyre több család ismeri fel ugyanis a szakképzés adta lehetőségeket, és inkább a szakoktatásban látják gyermekeik jövőjének biztosítását.

Ősztől ezek közül a szakok közül választhatnak az érdeklődők: a Székely Károly Szakközépiskolában autószerelő, lakatos és karosszérialakatos, valamint villanyszerelő szakok indulnak. A csíkszeredai Venczel József Szakközépiskolában asztalos, pék-, sütőipari szakmunkás, illetve kertész szakok, a Kós Károly Építőipari Szakközépiskolában kőműves, ács–asztalos–parkettázó és víz-, gázszerelő osztályok indulnak.  A Kájoni János Szakközépiskolában fodrász és szakácsképzés indul, valamint a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskolában hegyvidéki farmer, továbbá pincér- és élelmezési eladó szakok indulnak. A csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskolába hegyvidéki farmer szakosztály beindítását tervezik.

Marosvásárhely: még nem ismerte fel a közösség, miért jó szakmát tanulni

Marosvásárhelyen, illetve Maros megye több településén is adott a lehetőség, hogy a nyolcadik elvégzése után a fiatalok szakiskolában folytassák tanulmányaikat, és olyan szakmát sajátítsanak el, amellyel megélhetésüket biztosíthatják a továbbiakban – ismertette a helyzetet Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes a Maszol érdeklődésére.

Szinte minden szakon létezik magyar nyelvű oktatás – mondta Illés Ildikó, aki felsorolta, hogy a szakosztályok profilját oly módon állították össze, hogy a diákok két szakmát is elsajátíthassanak. Például az építészetin az ács- és a kőművesz szakmát is kitanulhatják azok, akik elvégzik a három éves iskolát, a faiparin a faragászatot a bútorasztalossággal párosították, a fodrászat a kozmetikával, az autószerelés az autóbádogossággal, a textiliparin a szabáaszt- és varrás a bőrdíszművességgel. Az egyik gond mégis az Illés szerint, hogy a közösség még nem ismerte fel, miért fontos szakmát tanulni, miért jár jobban vele egy fiatal, mintha elvégezne valamilyen egyetemet, aminek aztán a diplomájával nem tud elhelyezkedni.

A népszerűsítés érdekében a Maros megyei tanfelügyelőség a szakiskolákkal közösen több, úgynevezett karavánt is szervezett, a városnapokon is bemutatkozó rendezvényeket tartott, ahol a pedagógusok mellett a szakemberek, szaktanárok, sőt, maguk a diákok beszéltek arról, mit tanulnak, mire használják a megszerzett szaktudást, hol boldogulhatnak majd vele. A tavaly ősszel tapasztalható volt némi változás, az elméleti líceumokból kijelentkeztek jónéhányan és átiratkoztak különböző szakiskolákba – magyarázta a főtanfelügyelőhelyettes, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a hároméves szakiskola elvégzése nem jelenti azt, hogy, akinek kedve van, nem tanulhat tovább. A három év után szaklíceumban folytatható a tanulás, érettségizni van lehetőség – hangsúlyozta Illés Ildikó.

Marosvásárhelyen kívül a megye különböző településein is indítottak szakiskolákat, így például Sáromberkén, Szászrégenben, Dicsőszentmártonban, Szovátán, Erdőszentgyörgyön is tanulhatnak magyar nyelven a magyar gyerekek. A legnépszerűbb szakmák az autószerelés, illetve a lányok számára a fodrászat. Ez utóbbit már szakközépsikolaként indítják az ősztől, hiszen oda olyanok iratkoznak többnyire, akik elméleti tantárgyakat is tanulnának, akik a majdani munkahelyeiken jobban meg akarnak felelni, az általános műveltség elsajátítására is törekednek.

Kolozsvár: a piaci igényeknek megfelelően indítanak új képzéseket

Kolozs megyében három lehetőség közül választhatnak a szakképzésre készülő diákok. Idén összesen öt magyar nyelvű osztályt indítanak a megyében, ha mind betelnek – az előző évek tapasztalatai szerint azonban nem valószínű, hogy problémák legyenek ezzel Török Zoltán, a magya nyelvű oktatásért felelős tanfelügyelő-helyettes szerint.

A válaszúti iskolaközpontnál mezőgazdasági osztály indul, a kolozsvári szállítási szakmunkkásképzőben és szakközépiskolában autószerelők, autóbádogosok tanulnak majd, a rendelkezésre álló 28 hely mindig feltelt, de ha csak húsz gyerek iratkozna be, akkor is elindul az osztály.

A Református Kollégiumon belül működő szakképzés bővebb kínálatot nyújt, hat különböző szakma indul három osztályban. Elektrotechnikát és elektronikát, villanyszerelést tanulnak, illetve szakácsokat, víz-gázszerelőket, fodrászokat és asztalosokat képeznek ki idén. Ezek az osztályok az előző két évben rendszerint felteltek – mondta el a tanfelügyelő-helyettes.

Arra a kérdésünkre, hogy igény, lehetőség van-e magyar nyelvű szakoktatás bővítésére a megyében, Török elmondta, minden évben felmérést végeznek arról, hogy milyen elképzeléseik vannak a nyolcadikos diákoknak és szüleiknek, és ez alapján születik döntés az induló szakokról, a piaci igényeket is figyelembe véve.

Összeállításunk szerzői: Antal Erika, Bocskor Lilla, Kovács Zsolt, Kustán Magyari Attila