A Ponta-kormány programja: álom vagy valóság?
Véglegesítette kormányzási programját Victor Ponta második kabinetje. A 130 oldalas dokumentum négy esztendőre, a 2013-2016. közötti időszakra határozza meg Románia főbb fejlesztési irányelveit.
A kormányprogramban nincs szó a Victor Pontáék által megígért négy százalékos nyugdíjemelésről. A munkaügyi miniszter, Mariana Cămpeanu szerint azonban a nyugdíjasoknak nincs miért aggódniuk: a négy százalékos nyugdíjnövelés meglesz – a hibáért maga a miniszter vállalta a felelősséget. Mint mondta: „szöveghibáról" van szó, ő maga ugyanis nem látta a programot végső formájában.
Lengyel minta
A költségvetést illetően a program a 2013-ban kezdődő négy évre átlagosan 3 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő. A strukturális költségvetési hiányt 2014-ben a bruttó nemzeti össztermék 0,7 százalékára csökkentik, és igyekeznek ezen a szinten tartani a kormányzási mandátum hátralevő részében is. Leszorítják a bruttó nemzeti össztermék alapján számított adósságokat is, ezeket igyekeznek a maastrichti szerződésben előirányzott 60 százalékon tartani.
Lengyel minta alapján stratégiát dolgoznak ki a közadósságok megfelelő szinten történő tartása érdekében. mindezt törvény szabályozza majd, lehetővé téve a beavatkozást a bizonyos szintet elérő adósság esetében. A kormány „megteszi a szükséges lépéseket" annak érdekében, hogy 2014-től kezdve, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, több évre szóló költségvetést fogadhassanak el.
Áfacsökkentés, progresszív béradó
Jóllehet Victor Ponta miniszterelnök arról beszélt, hogy az ország nem kíván újabb hitelt felvenni a Nemzetközi Valutaalaptól, a kormányprogram értelmében azonban Románia folytatja szerződései a Nemzetközi Valutaalappal, az Európai Unióval és a Világbankkal, és mindent megtesz azok tiszteletben tartásáért.
Pénzügyi téren a mezőgazdasági termékek hozzáadott értékadója 24 és 9 százalék között mozog, a hozzáadott értékadó átlagosan minden más termék esetében 19 százalékos lesz. Az egységes adókulcs továbbra is 16 százalékos marad, a kormány mandátuma során azonban, a bérek függvényében, bevezetik a 8, a 12, a 16 százalékos adót is. A társadalombiztosítási járulékot a munkaadók esetében 5 százalékra csökkentik. A műszaki, kutatási és tudományos fejlesztésre fordított összegek az első 5 év során adómentesek lesznek.
Az ipar a kereskedelem és a versenyképesség esetében véget vetnek annak a gyakorlatnak, hogy politikai kliensekből mintegy 500 főt nevezzenek a kereskedelmi társaságok, az állami ügynökségek, társaságok vezetőtanácsaiba, továbbá fokozatosan csökkenteni fogják az állam szerepét mindenekelőtt a bányászatban és az ásványi anyagok kitermelésében.
Az igazságszolgáltatás vonatkozásában 2013-től alkalmazni fogják a Polgári Törvénykönyvet, 2014-től pedig az új Büntető Törvénykönyvet, megerősítik a népügyvéd szerepkörét és depolitizálják az alkotmánybíróságot.
Fontos terület: a mezőgazdaság
A mezőgazdaság tekintetében a kormányprogram az öntözéses kultúrák kiterjesztését ígéri. Ennek érdekében létrehozzák a „primér öntözési rendszert", azaz megvalósítják a Szeret-Bărăgan csatornát. Ugyanakkor csökkentik a hozzáadott értékadót a főbb élelmiszeripari alaptermékek esetében – igaz, erre akkor kerül majd sor, ha sikerül mindehhez megteremteni a „szükséges pénzügyi kereteket". Bevezetik a mezőgazdasági hitelalapot valamint a kölcsönös segítségnyújtást, megfelelő „hitelkeretet" hoznak létre a mezőgazdasági termőterületek felvásárlásához.
A mezőgazdasággal és a falufejlesztéssel függ össze az európai alapok jobb lehívásával foglalkozó fejezetrész több pontja is. Így például Bukarest azon lesz, hogy minél nagyobb összeget biztosítson a brüsszeli pénzalapokból a mezőgazdaság számára a 2014-2020 közötti időszakra. Ugyancsak kidolgozzák és megtárgyalják a 2014-2020 között megvalósítandó Országos Falufejlesztési programot, igyekeznek megállapítani az ágazat valós szükségleteit, az európai pénzeket pedig kizárólag a kiemelt programok megvalósítására fordítják majd.
A kormány azon lesz, hogy uniós szinten megnöveljék a közvetlen kifizetések összegét, aminek köszönhetően Románia részben behozhatja lemaradását a szomszédos uniós tagállamokkal szemben, mindez pedig lehetővé teszi a román farmerek versenyképességének növekedését.
A kormányprogram ígérete szerint legkésőbb 2015. végére az európai uniós pénzek lehívásának üteme eléri majd az 50-80 százalékot.
A víz- és erdőgazdálkodás területén szabályozzák az ország hidrográfiai medencéit. Ezzel elejét veszik az árvizeknek, valamint a szárazság súlyos következményeinek. Mindennek érdekében javítani fogják az előrejelzések minőségét, jelentősen csökkentik az illetékes hatóságok reakcióidejét.
Az energetika területén a kormány igyekszik csökkenteni a „sérülékeny fogyasztók" terheit. Ennek érdekében pótilletéket rónak ki a gáztermelő cégekre, az energetikai piac liberalizálása nyomán támadt jövedelmeik alapján. Egyebek között újabb lignit- és uránkitermelőhelyeket adnak át, megvalósítják a Nabucco földgázvezetéket, a Konstanca-Trieszt kőolajvezetéket.
Az infrastruktúrafejlesztési beruházások között két olyan, a hegyeket átszelő autópálya építése élvez elsőbbséget (Brassó - Comarnic és Nagyszeben - Ramnicu Valcea), amely Erdélyt köti össze az ország déli részével. A kormány tervei között szerepel a dél-erdélyi (Arad-Déva-Nagyszeben) és az észak-erdélyi (Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó) autópálya befejezése, az Erdélyt Moldvával összekötő Marosvásárhely-Jászvásár (Iasi) autópálya építésének elindítása.
Az EU elnökségére készülve
A honvédelem tekintetében Románia folytatja részvételét a nemzetközi katonai akciókban, így módon eleget téve a NATO és az ENSZ előtti kötelezettségvállalásainak. A kormány eleget tesz az Egyesült Államokkal megkötött partnerszerződésben foglaltaknak is, ideértve az amerikai és a NATO rakétapajzs bizonyos elemeinek telepítését az ország területén. A kormányprogram értelmében az ország igyekszik majd erősíteni légierejét is.
A külpolitikában Bukarest igyekszik érvényesíteni Románia érdekeit az Európai Uniós 2014-2020-ra szóló pénzügyi terveinek függvényében, elsősorban a közös agrárpolitika és a kohéziós politika vonatkozásában. A kormány tervei szerint lezárult a romániai igazságszolgáltatás brüsszeli megfigyelése, ami előfeltétele Románia schengeni felvételének is. Az Egyesült Államokkal kialakult stratégiai viszony az ország transzatlanti politikájának legfőbb pillérét, Románia legjelentősebb globális méretű partnerkapcsolatát jelenti.
A külpolitikai elképzelések kiterjednek egészen 2019-ig, amikor is Románia átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Ekkor új székházat kap a Román Külügyminisztérium, a bukaresti Szabad Sajtó terének körzetében.