Megint te. Megint csak te kísérsz haza. Nem bírok már rád se nézni. Nem érdekel, hogy egyszerre koppan csizmánk a járdán. Nem érdekel, hogy egy irányba tartunk. Nem érdekel, hogy te is odanézel, ha én hátrapillantok. Hátrapillantok, mert gondolatban más irányba szököm. Arra, amerre ő ment, akinek most helyetted kéne itt lenni.

Miért nincs itt? Miért csak te vagy itt? Te miért vagy itt folyton? Kiráz a hideg, amikor hozzám érsz. Az ő érintése kell nekem. Ő kell nekem. Te most nagyon nem kellesz. Nem tudok nevetni a vicceiden. Az ő vicceit akarom hallani. Nem érdekelnek az elméleteid, sem a titkaid. Ne oszd meg velem. Én rá vagyok kíváncsi. Nem érdekel, hogy beszélsz hozzám. Nem érdekel, hogy fontos, amit suttogsz. Hiába fűződ a szavakat. Beszélsz, beszélsz, beszélsz. De nem hallak. Nem hallak.

Nem beszélsz?

Nem.

Elhallgattál?

El.

Nem vagy itt?

De.

Kipp-kopp, kipp-kopp. Egyszerre koppan csizmánk a járdán. Egy ütemben mozogsz velem, követed a ritmusom. Nem nézel rám, nem kutatod az arcom, nem kérded, hogy mi van, mi bajom, miért nem figyelek. Csak lépkedsz mellettem némán. És vársz. Tudod, hogy ha kész leszek rá, majd elküldöm a dühömet a fenébe, lerázom magamról a keserűt, és rád emelem tekintetem, és beszélni fogok.

Közlöm, hogy jó nekem. Jó nekem, hogy Te itt vagy. Jó nekem, mert Te itt vagy. Mert Te mindig itt vagy. Mert Te hátrafordulsz velem, velem nézel a múltamba, a jövőnek remélt tegnapelőttbe. Te akkor is duruzsolod fülembe az igazságaid, amikor engem lekötnek a magam hazugságai. Akkor is megajándékozol a bizalmaddal, amikor én vállat vonok titkaid fölött. Jó nekem, mert te itt vagy. S téged nem érdekel, hogy haragszom rád, mert haragszom rá, mert haragszom magamra. Téged nem érdekel, hogy nem érdekelsz.

Téged csak az érdekel, hogy megvédj attól, aki nem kísért haza. Téged csak az érdekel, hogy ne kelljen egyedül bandukolnom a húszperceket. Téged csak az érdekel, hogy ne rúgjak magamba tehetetlen kínomban.

Téged csak az érdekel, hogy megtaláljam a csendet. S várod, hátha közös lesz. Hátha a hallgatásban találkozunk. Téged csak én érdekellek. Nem értem. De jó nekem, hogy létezel. Köszönöm, hogy hazakísértél.