(Válasz a gyám teendőit ellátó dévai olvasónknak)

Évekkel ezelőtt felnőtt fiát egyedül nevelő, idő előtt megözvegyült apa azzal a kéréssel volt kénytelen a dévai törvényszékhez fordulni, hogy beteg, cselekvőképtelen gyermekét helyezzék gyámság alá, mert a fiú, betegségéből adódóan saját vagyonát nem tudja megfelelően kezelni, tettei, cselekedetei (például pénzkivételei) teljesen kiszámíthatatlanok, és saját magának jóvátehetetlen károkat okoznak.

A jogerős és visszavonhatatlan ítélet alapján a gyámhatóság az apát jelölte ki fia gyámjának, aki ez után minden, a fia vagyonát vagy érdekeit érintő aktust csak a gyámhatóság előzetes engedélyével tudott megkötnie, ami ugyan törvényi előíráson alapult, de nagyon megnehezítette életüket.

Mindez a régi családjogi törvénykönyv előírásai szerint zajlott, amelyek ma már nincsenek hatályban, miután 2011. október 1-től az új polgári törvénykönyvnek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni és betartani a családot, a személyt, a vagyonvédelmet, stb. érintő jogviszonyokban is.

Történt pedig, hogy a 2009-ben az erdélyi nagyvárosban utolsó lakhellyel rendelkező anyai nagymama elhalálozott, és hagyatékára a régen elhalt lánya helyett annak fia, a gyámság alá helyezett unoka lépett elő törvényes örökösként. Ő azonban, cselekvőképtelenné nyilvánítása miatt az örökségét nem fogadhatta el, amit azonban a gyámja tehet meg, fia érdekében és javára.

Csakhogy ehhez mind a régi törvényi előírások, mind pedig a jelenleg hatályos polgári törvénykönyv, jelesül ez utóbbi 144. szakaszának 2. bekezdése előzetese családi tanácsi hozzájárulást és a gyámügyi bíróság engedélyét (avizul consiliului de familie şi autorizarea instanţei de tutelă) követeli meg, mert ezek hiányában az utolsó lakhely szerint területileg illetékes közjegyző nem tudja lezárni a hagyatéki ügyet, és nem tudja kiállítani az örökösi bizonyítványt. Mivel pedig az apa és fia dévai lakhellyel rendelkezik, ennek a városnak a gyámügyi bírósága lenne illetékes az említett engedély megadására.

A fentiek tisztázása után, ami nem volt egyszerű, itt most nem részletezett okok miatt, tovább kellett lépni, és el kellett dönteni, hogy ebben az ügyben, ezt az engedélyt kinek kell kiállítania: a dévai bíróságnak, közelebbről ennek a kiskorúak és a családok ügyeire szakosodott tanácsának (lásd a 2011. évi, a polgári törvénykönyvet hatályba léptető 71. törvény 229. szakasza 1. bekezdésének a) pontjában foglalt előírást, vagy pedig ezt a hatáskört elláthatja a régi gyámhatóság is, amennyiben erre az említett gyámhatósági feladatokat ellátó gyámügyi bíróságtól, bírósági végzésben felhatalmazást kap (a 71. törvény 229. szakaszának 3. bekezdése alapján). Ennek a felhatalmazásnak a megadása azonban nem kötelező, tekintettel a törvény megfogalmazására, amely ezt csak mint lehetőséget említi (instanţa de tutelă... poate delega, prin încheiere, îndeplinirea ...).

Az eldöntésre váró, jogértelmezést igénylő kérdések ezzel nem értek véget.
A 71. törvénynek említett 229. szakasza a régi rendelkezések visszaható erejét és további alkalmazását mondja ki például a minket is érintő vagy érdeklő 4. bekezdésében, amennyiben a bíróságok vagy a konkrét ügyben hatáskörrel rendelkező közigazgatósági szervek (a gyámhatóság is ilyen!) előtt 2011. október 1-je, azaz az új Ptk. hatályba lépését megelőzően ez ügyben benyújtott, de máig megoldatlan kérelmek voltak, vannak.

Csakhogy esetünkben a területileg illetékes közjegyzőnél csak 2012 novemberében indították be a hagyatéki eljárást, s ez ügyben eddig sem a régi gyámhatóságot, sem valamelyik bíróságot nem keresték meg. Ezért aztán az örökség elfogadásának engedélyezéséért a gyám a dévai bíróságot, mint ideiglenesen (a bíróságok új szervezeti törvényének megjelenéséig) az illetékes gyámügyi feladatokat ellátó elsőfokú bíróságot kereste meg kérelmével, amit az eljárási szabályok szerint megfelelően iktattak, kitűzték a tárgyalás napját, s ha majd a végzés megszületik és jogerőre emelkedik, várhatóan elhárul az akadály a hagyatéki ügy lezárása elől.