Marosvásárhelyen járt és a magyar kormány határokon átívelő kulturális támogatásairól, az anyaországi és a határon túli intézmények közötti együttműködés lehetőségeiről tartott előadást Balog Zoltán, a magyar kormány emberi erőforrások minisztériumának vezetője.

A Kultúrpalota kistermében Portik Vilmos mutatta be a jelenlevőknek Balog Zoltánt, aki Soós Zoltán meghívására látogatott Marosvásárhelyre. A polgármesterjelölt köszöntője után a miniszter elmondta, nyolc évesen járt először Marosvásárhelyen, majd a ’90-es évek elején a vártemplomban – ahol Fülöp G. Dénes, akkori lelkipásztor fogadta –, és azóta többször is megfordult a városban, legutóbb, négy évvel ezelőtt államtitkárként.

Együtt húzni a szekeret

Marosvásárhelyen 2016-ban abból kell kiindulni, hogy 1616-ban, 400 évvel ezelőtt a város kiváltságot kapott Bethlen Gábortól – kezdte előadását Balog Zoltán, aki arra világított rá, hogyan tekintenek Budapestről a külhoni magyarokkal való kapcsolatra, a kulturális intézmények, programok támogatására, az intézmények együttműködésére. „Az emberek gyakori nyomorúságba jutását csak a törvényesen összefogó közösségek csökkenthetik” – hangsúlyozta a Bethleni mondást, hozzátéve: bízik benne, hogy jól döntött a marosvásárhelyi közösség, amikor az összefogás jegyében Soós Zoltán választotta polgármesterjelöltjének.

Az az igazi összefogás, amely belülről fakad és nem külső kényszerből jön – mutatott rá a vendég, majd hozzátette, hogy „a szekeret együtt kell húzni egy irányba”, és nem tolni, mert a magyar nyelvben a „szekértolásnak, a szekértolónak” más, negatív értelme van, ezért is „ne toljuk közösen, hanem húzzuk együtt” azt a szekeret.

A határon túliak támogatásáról

A magyar kormány ezt az összefogást támogatja – hangsúlyozta Balog Zoltán, aki az egységes kárpát-medencei magyar térről beszélt, a fejlődést jelentő kapcsolatok létrehozásáról és működtetéséről. Fontos, hogy a támogatások egységesek legyenek – magyarázta.

Kitért az egyházak támogatására is: az egyházi személyek támogatása az egyházi közösségek megmaradását szolgálják közvetett módon. Ez még a korábbi Orbán-kormány idején megvalósult, majd a szocialista kormány elhatározta, hogy a határon túli lelkipásztorok is megkaphatják ugyanazt a támogatást. „Most mi ezt megdupláztuk” – mondta a miniszter.

Egyetemek közötti együttműködés

Az egyetemi hallgatók és tanárok mobilitását jelentő, úgynevezett magyar Erasmus-program (az idén induló Makovecz Imre Kárpát-medencei felsőoktatási együttműködési program) célja nemcsak a szakemberek itthon tartása, hanem az egész Kárpát-medencére kiterjedő kapcsolatok kialakítása, megerősítése. Idén szeptembertől 300 külhoni és anyaországi hallgató vesz részt a cserediákprogramban. A magyar Erasmus-program lehetőséget ad arra, hogy a határon túli egyetemek között jöhet Budapest közvetítése nélkül is jogviszony jöhessen létre.

Európa és Magyarország kapcsolata

„Mi magyarok nemzetként megtanultuk Európában, a magyarok Erdélyben pedig még inkább azt, ha nem állunk ki érdekeinkért, mások sem fognak helyettünk kiállni” – fogalmazott Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisztere szerint komoly helyzetről van szó, ha Szlovákia és Magyarország ugyanazon az állásponton van, ami a jelenlegi európai kérdéseket illeti. „Nekünk történelmi tapasztalatunk van, mit jelent a szuverenitás, a függetlenség elvesztése, illetve megszerzése” – mutatott rá a politikus, aki a keresztény hit veszélyeztetéséről is beszélt, Európa hiányos önvédelmi reflexéről, arról, hogy az hogyan tiszteli az autochton nemzeti kisebbségeket. „Még arra sem képes, hogy az őshonos kisebbségek jogait megvédje, akkor hogyan képes integrálni a máshonnan ideérkezőket?” – tette fel a kérdést a miniszter.

Előadását azzal zárta, hogy amennyiben meghívják nyáron a Vásárhelyi Forgatagra, akkor újból ellátogat Marosvásárhelyre. 

Kérdések, kérések

A rendezvény második felében a közönség részéről érkező kérdésekre válaszolt Balog Zoltán. A magyar kormány migránspolitikájához kapcsolódott Pokorny László megyei önkormányzati képviselő kérdése, aki az osztrák hozzáállásról, illetve az Orbán Viktort ért "támadásokat" említette. Balog erre úgy fogalmazott: ha megsértenek, arra háromféleképpen lehet reagálni: ugyanolyan stílusban, méltóságteljesen, illetve úgy, hogy egyáltalán nem adunk választ. „Magyarország az egyetlen törvényes megoldást választotta Európában, amiért sok bírálat érte” – válaszolt a miniszter, aki szerint megfelelő színvonalon kell a saját érdekeket megvédeni a nemzetközi fórumokon.

Szilágyi Tibor, a MOGYE oktatója az ösztöndíjprogrammal kapcsolatos kételyeit fogalmazta meg, ugyanis az egyetemek közötti együttműködés listájáról hiányzik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem. A miniszter megnyugtató választ adott: semmilyen, jól működő ösztöndíjprogramot nem szűntetnek meg, tehát az egyetemi hallgatók, illetve egyetemi oktatók csereprogramjából a MOGYE sem marad ki.

Henter György, a vártemplom lelkésze a reformáció jövőben esedékes, 500 éves évfordulójára tervezett megemlékezésről, ünnepi rendezvényekről beszélt, arra hívta fel a miniszter figyelmét, hogy Marosvásárhelyen 13 protestáns – 10 református, 2 unitárius és 1 lutheránus – egyházközség működik. Balog Zoltán elmondta, Magyarországon a reformáció emlékbizottságának elnöki tisztségét Orbán Viktor tölti be, ő az alelnökit, és hangsúlyozta, mennyire fontos az egyházak – például a katolikusok és a reformátusok – közötti együttműködés, a megbocsátás példamutatása.