Megkezdődött a nyári időszámítás, az órákat egy órával előre kellett állítani. A gyakorlatban azt jelenti, hogy egy órával előrébb tekerjük az időt, hajnali két óra után nem két óra egy percre, hanem három óra egy percre váltottak az órák.

Az átállás azon alapul, hogy az órák átállításával a szokásos ébrenléti idő jobban egybeesik a természetes világosság idejével, ebből adódóan reggel 7 és este 10 óra között kevesebbet kell használni a világítást.

Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap.

Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata azonban más előnnyel is jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny, hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.

Az óraátállítás kritikusai szerint ezek az előnyök nem feltétlenül valósak, például a fogyasztói társadalomban egyre jobban elterjedő légkondicionálók a több napos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarított energiánál.

A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette. Romániában a nyári időszámítást 1931-ben vezették be legelőször. Az átállást 1943-tól felfüggesztették, majd 1979-től újra bevezették.