Cseke Attila kitart a 16 fejlesztési régió terve mellett

Elégedetlenségének adott hangot Cseke Attila parlamenti képviselő március 24-én, csütörtökön tartott nagyváradi sajtótájékoztatóján azzal kapcsolatban, hogy Dacian Cioloş miniszterelnök és Vasile Dâncu miniszterelnök-helyettes bejelentették, Románia számára továbbra is a 8 fejlesztési régió létrehozása jelenti az átszervezés során a prioritást.

A képviselő emlékeztetett arra, hogy 2009-ben egyedül az szövetség nyújtott be törvénymódosító javaslatot a fejlesztési régiók átszervezésével kapcsolatban. Az RMDSZ álláspontja az, hogy a kisebb 2-4 megyéből álló fejlesztési régiók sokkal hatékonyabban működnének. A jelenlegi nyolc fejlesztési régió struktúrája nem felel meg az EU előírásainak: a 2002-es népszámlálási adatok alapján két fejlesztési régió, míg a 2011-es népszámlálási adatok alapján egy haladja meg az EU által előírt demográfiai határt, azaz a 3 millió lakost. Az RMDSZ a jelenlegi 8 helyett, 16 fejlesztési régió létrehozását javasolja Romániában. Eszerint Maros, Hargita és Kovászna megye egy fejlesztési régiót alkotna, míg Bihar, Szatmár és Szilágy megye külön régióban kapnának helyet.

Cseke Attila cáfolta azt az álláspontot is, miszerint a fejlesztési régiók struktúráját nem lehetne módosítani. Rámutatott: uniós rendelkezés teszi lehetővé háromévente a fejlesztési régiók struktúrájának átszervezését. A következő ilyen lehetőség 2018-ban lesz. Romániának addig meg kell hoznia a módosításokra vonatkozó törvényt, amelyre egyedül az RMDSZ-nek van beterjesztett törvénytervezete. Cseke Attila abszurdnak nevezte a kormány azon visszatérő álláspontját, miszerint a fejlesztési régiók struktúrájának módosítása nagymértékben befolyásolná, illetve gátolná az EU alapok lehívását.

„Ha a kormánynak lenne igaza, akkor ezentúl nem lehetne módosítani a fejlesztési régiók számát és struktúráját, hiszen eddig a 2007-2013-as uniós finanszírozási program sikerét befolyásolta volna, 2016-ban pedig, a jelenlegi kormány álláspontja szerint, a 2014-2020-as finanszírozási program végrehajtását korlátozná. Látjuk, hogy a 2007-2013-as program végrehajtásával is nagy problémái voltak Romániának, ezért tűnik az RMDSZ számára érthetetlennek, hogy miért nem hajlandó a kormány támogatni a fejlesztési struktúrák módosítását” – mondta Cseke Attila.

A képviselő utalt az EU alapszerződésére is, amely kimondja, hogy a fejlesztéspolitika célja a régiók közötti fejlődési különbségek csökkentése, és a lemaradt régiók felzárkóztatása, ezzel szemben hivatalos adatokkal bizonyítható, hogy Romániában a jelenlegi fejlesztési régiók struktúrája nem a különbségek csökkenését hozta, hanem annak növekedését, egyes esetekben akár megkétszereződését is. Sajnos ugyanez a tendencia mutatkozik a fejlesztési régiókon belüli megyék fejlettségi szintje közötti is.

„Fontos érve az RMDSZ törvénytervezetének, hogy Romániában ma is, a lakosság száma szerint, a két legkisebb fejlesztési régió, a Bukarest-Ilfov és a Temesvár központú Nyugati, az a két régió, amely folyamatosan fejlődik, és Románia átlagos fejlődési szintje felett helyezkedik el. A többi fejlesztési régió közül, amelyek számszerűleg a nagyobbak közzé tartoznak, egyik sem éri el Románia átlagos fejlődési szintjét” – nyilatkozta Cseke Attila képviselő. Kijelentette, hogy a parlamenthez és a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztériumhoz egyaránt eljuttatta az RMDSZ által összeállított szakmai anyagot, amely Románia fejlesztési régióira és megyéire lebontva hivatalos statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy a jelenlegi nyolc fejlesztési régió struktúrája hibás, megtartása további szétfejlődést fog eredményezni, és szükség van a mihamarabbi módosítására.

Cseke Attila szerint az RMDSZ-nek megvannak a szakmai érvei arra, hogy a 16 fejlesztési régióra beterjesztett törvénytervezetét fenntartsa, és arra kéri a jelenlegi szakértői kormányt és a román politikai pártokat, hogy szavazatukkal támogassák azt.

Kapcsolódók

Kimaradt?