A romániai magyarok szavazási kedve a vasárnapi parlamenti választásokon nem tért el a korábbi hasonló megméretésen tapasztaltaktól - jelentette ki Kiss Tamás szociológus hétfőn az MTI-nek.

Az elemző szerint meg kell még várni a végleges eredményeket, és alaposabb vizsgálatokat kell végezni településenkénti lebontásban, de az országos és megyei adatokból már látszik, hogy a romániai magyarok részvétele a választáson pár százalékkal maradt el az országos átlagtól, ami nem újdonság.

Kiss Tamás szerint a szavazás ritmusában volt eltérés, hiszen a reggeli órákban még nagy volt a leszakadás a magyarok szavazási kedve és az országos átlag között, de az urnazárásig nagyjából kiegyenlítődött a magyarok és románok részvétele.

Felhívta a figyelmet arra, hogy míg 2008-ban interetnikus környezetben könnyebb volt mozgósítani a magyarokat, mint Székelyföldön, most úgy tűnik ez változott, és Székelyföldön magasabb volt a részvétel, mint Erdély többi részén, ahol jelentős létszámban élnek magyarok.

Az elemző kiemelte, hogy Belső-Erdélyben és ezen belül Kolozs, valamint Maros megyében születtek gyengébb eredmények. Ezek közül kiemelkedik Maros megye, de főleg Marosvásárhely, ahol az elemző szerint katasztrofális eredmények születtek a magyarok részvétele tekintetében. Mint mondta, ez azért fontos, mert Kolozs és Maros megye - Kolozsvárral és Marosvásárhellyel - együtt a romániai magyarság hagyományos kulturális és politikai centruma.

Kiss Tamás szerint az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) várakozáson felül teljesített, hiszen megszerezte a magyar szavazatok mintegy 15 százalékát, amire még nem volt példa parlamenti választásokon. Az idei nyári önkormányzati választásokhoz képest ez erősödés számukra - tette hozzá -, viszont nem elég ahhoz, hogy az RMDSZ-t alkura kényszerítsék, hiszen ez utóbbinak nélkülük is megvolt az 5 százaléka. "Ez az eredmény távol van attól, hogy erdélyi magyar pluralizmusról, vagy az RMDSZ tényleges ellenpontjáról beszélhessünk" - mondta Kiss Tamás.