Ezek a román gazdaság kihívásai 2016-ban
Gazdasági megfigyelők szerint 2016 az utolsó előtti év lesz Romániában a 2011-ben beindult, következetes gazdasági gyarapodás időszakában. Jövőre a gazdaság még tovább fejlődik, ezt követően viszont pangás, sőt, visszaesés következhet be. De az ország gazdaságának idei évben is számos kihívással kell megbirkóznia.
Gazdasági túlmelegedés fenyeget
A hozzáadottérték-adó (TVA-áfa) csökkentése, az állami szektorban bekövetkező béremelések, a minimálbér növekedése jelentősen megnöveli a fogyasztást, ami a gazdaság túlmelegedésével járhat. A pénzügyi válságból Románia egyebek között a fogyasztás növelésével, nem pedig a beruházások fellendítésével lábalt ki – vélik a román lapok által megszólaltatott szakértők.
2016-ban a román államnak várhatóan már nem marad eszköze a fogyasztás további növelésére, ami negatívan befolyásolja az ország pénzügyi helyzetét. A bér- és nyugdíjemelésekkel, az áfa csökkentésével járó költségvetési deficitet a Ponta-kormány a beruházások visszafogásával és újabb adókkal próbálta kiegyenlíteni. A külföldi cégek és román vállalatok beruházásai 2014 második felétől ugyan emelkedni kezdtek, ez a növekedés azonban igencsak óvatosnak bizonyult.
Újabb adóterhek az idén már nem várhatók – ezek viszont nem maradnak el 2017-ben, hiszen a költségvetésnek még több pénzre lesz szüksége.
Növekvő kamatok
Az idei évben a kamatok növekedése várható. A hitelek referenciakamata túlságosan alacsony szintet ért el, évi 1,02 százalékot, mindez az inflációt felváltó deflációnak tulajdonítható. 2016 végén a lej esetében feltehetően növekedni fognak a kamatok, amelyek várhatóan 1,5-2 százalékosak lesznek, miközben a defláció ismét átcsap inflációba. Ez viszont semlegesíti az áfacsökkentés pozitív hatásait, ami a lakosság vásárlóképességének visszaesésében mutatkozik meg.
A Román Nemzeti Bank 2017-ben – de már akár 2016 végén is – előreláthatóan azon lesz, hogy csökkentse a lejkölcsönöket, amelyek jelenleg exponenciálisan növekednek, akárcsak a 2005-2008 közötti jelentős fellendülésük időszakában. Ezzel szemben a többi bank éppen a lakossági lejhitelekre alapoz majd, nem törődve az esetleges kockázatokkal. Ennek kiegyensúlyozására a Román Nemzeti Bank a bankközi piacon növelni fogja a kamatokat, amelyek elérhetik az 1,75 százalékos alapkamatot, de meg is haladhatják azt.
Nincs képzett munkaerő
A vállalatok idén alighanem hiányt szenvednek majd magas szinten képeztt alkalmazottakban. A romániai munkaerőpiac egyelőre az olcsó munkára alapoz, az alkalmazottak mintegy kétharmada alacsony bérért dolgozik. A magas szakmai felkészültséggel rendelkező munkaerő havi fizetése 1000 euró körül – vagy a fölött – mozog, a vállalatoknak elsősorban rájuk lenne szükségük.
A pénzügyi válság idejében ez a munkaerő azon volt, hogy megőrizze munkahelyét, nagyjából megmaradt vállalatánál, mivel ilyen helyzetben senki sem hajlandó felvállalni a kockázatot más állás választásával, mindenki ragaszkodik meglévő munkájához.
A magas szintén képzett alkalmazottak viszont ma már olyan állást keresnek, ahol ennél akár 20-30 százalékkal is többet kereshetnek. Ráadásul Romániában van néhány vállalat – elsősorban az IT-szektorban –, amely meg is adná ezt az összeget. Így a felkészült munkaerő ezekhez a vállalatokhoz vándorol majd át, a többi vállalat pedig nélkülük marad – ráadásul nincs is honnan hasonló felkészültségű munkaerőt előteremteniük. A nagy kérdést számukra az jelenti, lesz-e elegendő pénzük a jól képzett munkaerő megtartására.
Gazdasági megfigyelők felhívják a figyelmet a román gazdaság másik sajátosságára is: az országban vannak nagy és igen nagy vállalatok, valamint számos kisvállalat. Hiányoznak azonban a megbízatóan teljesítő középvállalatok, a meglévők pedig eladósodtak, súlyos pénzhiánnyal, eladási nehézségekkel küszködnek.