A NASA és a Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal közösen üzemeltetett meteorológiai műholdja, a Suomi NPP tavaly végigszkennelte az Egyesült Államokat, azt vizsgálva, hogyan változnak meg a földi fényviszonyok a nagyobb ünnepek, elsősorban karácsony és újév környékén. 

A karácsonyi fényáradat első sugarait általában október végén láthatjuk meg, amikor a napi átlaghőmérséklet 15 Celsius-fok alá süllyed, és a túlbuzgó marketingesek elborítanak minden bevásárlóközpontot ledekkel, izzókkal és diszkontáras szaloncukorral; a fényszennyezés karácsony napján tetőzik, mert akkorra mindenki kivilágítja a lakó- és munkahelyét - írja az index.hu cikke.

Hogy van-e különbség az ünnepek és a hétköznapok között a fénymennyiség szempontjából? Hogyne! Akkora, hogy az még az űrből is látható. A Suomi NPP adatai szerint az amerikai nagyvárosok karácsony és újév között 20-50 százalékkal fényesebbek, mint az év többi napján.

Hogy kizárják a tévedés lehetőségét, a NASA egy kifinomult algoritmussal is elemezte a földi fényviszonyokat. Kiszűrték a többi fényforrást, például a holdfényt, a légkör fényvisszaverő részecskéit és a felhőket, hogy izolálják a Földről érkező fényeket. A kapott adatok szerint a bolygó nagyjából a fogyasztás ünnepe, vagyis a Black Friday környékén kezd felragyogni; a fényár az év végére éri el a csúcspontját.

A NASA 70 amerikai nagyvárost vizsgált 2012 és 2013 között; eredetileg a a városi energiafelhasználás mértékét akarták vizsgálni. Ekkor jöttek rá, hogy a karácsony közelsége milyen mértékben pörgeti föl az energiafogyasztást. A különbség főleg a kertvárosokban látványos, ahol akár 30-50 százalékkal is világosabb lehet, mint az év más napjain, míg a belvárosoknál ez az érték csak 20-30 százalék volt.