Uniós szinten is magasnak mondható gazdasági fejlődés, a bruttó nemzeti össztermék folyamatos növekedése, áfacsökkentés és béremelések a közszférában. Ezek a Ponta-kormány pozitív gazdasági intézkedései. Negatívum, hogy a nagylelkű adó és bérpolitika vészesen növeli jövőre a deficitet, egy helyben toporog az autópálya-építés, és nem marad pénz más infrastrukturális beruházásokra sem.

Több jelentős gazdasági eredménnyel büszkélkedhet a napokban elköszönt Ponta-kormány. Románia az élvonalban foglal helyet az EU-ban a gazdasági növekedés terén, előrejelzések szerint a növekedés üteme év végére megközelíti majd a négy százalékot. A bruttó nemzeti össztermék 2013 óta évi átlagban mintegy két százalékkal gyarapszik.

Sikerként könyvelhető el az is, hogy a feketegazdaság aránya folyamatosan csökkent a bruttó nemzeti összterméken belül, az ország pedig az utóbbi években mindvégig betartotta a nemzetközi finanszírozókkal közösen megállapított, és uniós vállalásaiban is rögzített deficitet. Ugyanakkor Romániának 2015-ben költségvetési többletet sikerült megvalósítania (igaz, ezt csak azért, mert nem költötték el a beruházásokra szánt pénzeket), és a kormányadósság is csökkent a bruttó nemzeti összterméken belül. 

A Ponta-kormány teljes mértékben kifizette adósságát a Nemzetközi Valutaalapnak, ideértve a kamatokat és az egyéb járandóságokat is, az államkincstár pedig jelenleg olyan tartalékkal rendelkezik, amely öt hónapig biztosíthatná az ország finanszírozását. A nemzetgazdasági nettó beruházások 2015 első félévében 7,2 százalékkal növekedtek, 2014 hasonló időszakhoz képest.

300 ezer munkahely

Victor Ponta közel négy esztendős kormányzása alatt visszaállította a költségvetési alkalmazottak bérét, és évente növelte a nyugdíjak összegét. Az egészségügyi dolgozók fizetését októbertől 25 százalékkal növelte, a pedagógusok fizetését márciusban és szeptemberben öt-öt százalékkal emelte, decembertől pedig 15 százalékkal vastagabb borítékot vihetnek haza. A családi pótlék 500 ezer, szegény családból származó gyermek esetében megkétszereződött. A 2011-ben még csupán 700 lejes minimálbér jelenleg már 1050 lejre ugrott.

Jelentősen csökkent a munkanélküliek száma is, amely 2011-ben még 7,4 százalékos volt, 2015-ben viszont 6,7 százalékra esett vissza. A jelzett időszakban több mint 300 ezer munkahely létesült. Ebben nem kis szerepet játszott az a körülmény, hogy a Ponta-kormány öt százalékkal csökkentette a munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulást, amely a korábbi 20,8 százalékról 15,8 százalékra esett vissza. Ilyen szempontból Románia a második helyet foglalja el az Európai Unióban, Szlovákia után.

A gyógyszerek ára átlagosan 20 százalékkal csökkent, az élelmiszer-termékek hozzáadott értékadója mindössze 9 százalékos. A Ponta-kormány jövőre további szociális kedvezmények bevezetését tervezte – mindez azonban most már a technokrata Cioloş-kormánytól függ.

Negatív sztrádarekord

Ha azonban a számok mögé nézünk, a román gazdaságról alkotott kép már korántsem olyan rózsaszínű. Victor Ponta növelte ugyan a közalkalmazottak és a kisjövedelműek bérét, a nyugdíjakat, ám mindezt a beruházások terhére tette. A luxusadókra vonatkozó szabályozást 2013 végén oly módon egészítette ki, hogy a lej-euró cserearányt voltaképpen mesterségesen módosította, ami az alkohol, a kávé, az üzemanyagok jelentős drágulásával járt.

A szociális juttatásokra fordított összegek pótlására kiegészítő adókat vezetett be, az üzemanyagokra literenként 7 eurócentet rótt ki, és a vállalatokkal úgynevezett oszlopadót fizettet. Az előbbi intézkedés jelentősen drágította az üzemanyagokat, közvetve pedig visszafogta a fogyasztást, az oszlopadó pedig komolyan érintette a vállalkozások költségvetését, ez pedig a beruházások csökkenéséhez vezetett.

A Ponta kormánya által kidolgozott adótörvénykönyv igen adakozó volt, ezért a parlament változtatott is rajta, hiszen rendelkezései nagyon megterhelték volna a költségvetést. A törvénykönyvet a Nemzetközi Valutaalap sem tartotta alkalmazhatónak a román gazdaság jelenlegi állapotában. Szakértők szerint a törvény a kormány által kidolgozott formában válságos helyzetbe hozta volna a román gazdaságot.

Jelentős melléfogása volt a Ponta-kormánynak a borravaló megadóztatására hozott jogszabály, amelynek úgyszintén a költségvetési bevételeket kellett volna növelnie. Ugyancsak ebből a célból az adóhatóság túlzásba vitte a kis- és nagykereskedőknél folytatott ellenőrzéseket – igaz, a költségvetési bevételek ekkor megnőttek.

Romániában az autópályák építése csigalassúságban halad, a Ponta-kormány viszont rekordot döntött: a sztrádák hossza nem csak nem növekedett, hanem ellenkezőleg, csökkent. A Nagyszeben-Szászváros közötti autópálya egy része beomlott, újra kell építeni.