banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Sajtószabadság az EU-ban: lehet még javítani

Az Európai Unió a sajtószabadság mintaképének és példaértékű világhatalmi tényezőnek tartja magát. Habár a 28 tagállam közül valóban számos ország szerepel a nemzetközi sajtószabadság-rangsorok élén, a közösség előtt komoly, a sajtószabadságot aláásó kihívások állnak, és új veszélyek is jelentkeznek - áll a Committee to Protect Journalists (CPJ) különjelentésében.

Fizikai agresszió, rendőri fenyegetés, gyilkosság

A magát a sajtószabadságért küzdő független, non-profit szervezetként meghatározó CPJ szerint, míg az Európai Unió a sajtószabadság mintaképének és példaértékű világhatalmi tényezőnek tartja magát, tagállamaiban ma is érvényben vannak az újságírói munkát jelentősen korlátozó, a rágalmazást vagy az istenkáromlást büntetőjogi elbírálás alá soroló törvények, a kiterjedt titkos megfigyelések rendszere pedig az újságírói titoktartást veszélyezteti. Ilyen körülmények között beszűkülnek az újságíró információs forrásai is. A terrorizmus elleni harc ürügyén ugyanakkor az újságírók jogait és gyakorlatát is korlátozó jogszabályokat vezettek be.

Jóllehet az uniós tagállamokban ritkán bántalmaznak újságírókat, Bulgáriában és Olaszországban s sajtó munkatársai bűnszervezetek célpontjai, Spanyolországban rendőri zaklatás, Franciaországban pedig vallási szélsőségesek áldozatai lehetnek – áll a CPJ jelentésében, utóbbi esettel a Charlie Hebdo szerkesztői elleni gyilkos merényletre utalva.

A szervezet úgy látja: az Európai Unió egyelőre kudarcot vallott a sajtó elleni erőszak alkalmazásának megfékezésében. Ez pedig nem csupán az egyes tagállamokban dolgozó újságírókat érinti, hanem egyben aláássa a közösség képességét arra, hogy a határain túl is

megvédje a sajtószabadságot, hiszen autoriter államok számára tálcán kínálja fel a felmentést az elnyomó intézkedéseikre. A belgiumi Amnesty International igazgatója, Philippe Hensmans így fogalmazott a CPJ-nek nyilatkozva: „Hogyan is remélhetné az EU, hogy Törökországtól Kínáig képes lesz kormányokat meggyőzni arról, hogy javítsanak a sajtószabadság helyzetén, ha a saját háza táján is vétkes?”

Magyarország: a sajtó nagy része a kormány szócsöve

A CPJ által megkérdezett újságírók egybehangzó véleménye szerint az Európai Uniónak szavatolnia kellene, hogy tagországai maradéktalanul tiszteletben tartsák az Európai Unió Alapjogi Chartáját, amely meghatározza az uniót vezérlő elveket és értékeket. Jelenleg azonban Brüsszel nem fordít kellő gondot minderre, így tehát nem is védi kellő eréllyel a sajtószabadságot.

A CPJ dokumentálta azt, ahogyan például Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt az állami médiát kormányzati szócsővé silányították, az állami hirdetéseket barátok megjutalmazására és a kormányzatétól eltérő vélemények megbüntetésére használták, ahogyan a független újságírókat marginalizálták, és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt korlátozták, ezzel megnehezítve a korrupciós ügyek feltárásán dolgozó újságírók munkáját. A CPJ leszögezi: jóllehet Orbán Viktor sajtóval kapcsolatos politikája közvetlen támadást jelent a sajtószabadság és az Európai Unió alapvető értékei ellen, Brüsszel mégsem lépett fel határozottan mindezzel szemben, holott rendelkezik a jogállam védelméhez szükséges megfelelő mechanizmusokkal.

Brüsszel: nagyobb átláthatóságot

Az Európai Unió legfontosabb intézményei – az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az Európai Parlament, az Európai Bíróság – nagyrészt tehetetlenül szemlélik a sajtószabadság megsértését az uniós tagországokban. Ezeknek az intézményeknek nem áll módjában hatályon kívül helyezni a sajtószabadságot sértő törvényeket, nincs lehetőségük a sajtómunkatársak megvédésére. A felelősség a tagországokra illetve egyéb európai kormányközi intézményekre, valamint az Európai Emberjogi Bíráságra hárul.

A CPJ viszont elismeri: a rasszizmust, az idegengyűlöletet elítélő uniós irányelvek közvetve ugyan, de megkönnyítik az újságírók dolgát, elhárítanak bizonyos akadályokat tevékenységük elől.

A jelentés azonban azt is leszögezi, hogy bár az uniós intézmények nagy mennyiségű információt bocsátanak a sajtó rendelkezésére és hatalmas kommunikációs apparátussal rendelkeznek, ezek az intézmények is gyakran híján vannak az átláthatóságnak. Sok esetben indokolatlanul korlátozzák a hozzáférhetőséget fontos események kulcsdokumentumaihoz, ilyen esetekben a szóvivők sem segítik az újságírók munkáját.

Határozott fellépésre van szükség

A CPJ néhány javaslatot is tesz a helyzet jobbítására. Többek között felszólítja az EU-t, hogy mutassa ki a sajtószabadság iránti elkötelezettségét azzal is, hogy adott esetben felfüggeszti az alapjogi chartában foglalt kötelezettségeket megszegő tagállamok szavazati jogát. Biztosítania kell azt is, hogy a tagállamok és a tagságra törekvő országok esetében sem történik visszalépés az információhoz való  hozzájutás biztosítása, az erős és szabad sajtó elősegítése terén.

A jelentés azt írja: az EU tagállamai bizonyíthatják az alapelvek iránti elkötelezettségüket azzal, hogy megváltoztatják a rágalmazás, becsületsértés, istenkáromlás büntethetőségéről szóló jogszabályokat, és a gyűlöletbeszéd, valamint a szélsőséges megnyilvánulások ellen olyan törvényeket alkotnak, amelyeket nem lehet aztán felhasználni a kritikus újságírás korlátozására. Egyben arra kell törekedni, hogy a terrorizmus elleni harcot ne használhassák fel a tagországokban a sajtószabadság korlátozására.

Kapcsolódók

Kimaradt?