Negyedszázaddal a bányászok véres bukaresti „randalírozása” után az ügyészek ismét megpróbálják felelősségre vonni az ország szempontjából tragikus következményekkel járó események megszervezőit.

A legfőbb ügyészség a napokban jelentette be, hogy megváltoztatta az 1990. június 13-15-i események jogi besorolását, és elrendelte a vizsgálatok folytatását. Az akkori hatalmi struktúrában részt vevő több személyt most emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítják.

A román médiában vezető hír lett az eseményekben vétkes személyek – Ion Iliescu volt államfő, Virgil Măgurenu, a Román Hírszerző Szolgálat egykori alapító elnöke, Petre Roman akkori kormányfő, Gelu Voican Voiculescu, egykori miniszterelnök-helyettes, Virgil Atanasie Stănculescu volt védelmi miniszter, Miron Cozma, a zsil-völgyi bányászvezér – felelősségre vonása. A felsoroltaknak bűnrészük lehetett a bányászok uszításában és a fővárosba szállításában és felfegyverzésében. A gyanú szerint fejszékkel, dorongokkal, csákányokkal, láncokkal, huzalokkal látták el a őket.

A háromnapos „bányászjárás” alkalmával a hivatalos adatok szerint négy személy életét veszítette, három embert lőfegyverrel sebesítettek meg, és nagyjából ezerre tehető a sérüléseket szenvedett emberek száma.

A kormány jóváhagyásával mentek Bukarestbe

Mindezért huszonöt év után sem felelt még senki, nem sikerült feltárni és megbüntetni a vétkeseket. A Bányászjárások Áldozatainak Egyesülete 1997-ben büntetőjogi panasszal élt számos felelős személy ellen – beadványukban Iliescu, Cozma, Roman, Voiculescu mellett Traian Băsescu is szerepelt. A panasz először az ügyészéghez került, amely nem sokkal később az ügycsomót áttette a katonai ügyészséghez, arra hivatkozva, hogy az aláírók által vádolt személyek között két katonai tisztséget viselő személy is akad: a volt belügyminiszter, Mihai Chiţac és a Gheorghe Diamandescu országos rendőrparancsnok.

A legfőbb ügyészség 1998 februárjában keltezett jelentésében leszögezte: a katonai ügyészek bizonyítani tudják, hogy az 1990. június 13-15-i bányászjárás a kormány jóváhagyásával történt. Az ügyészek megállapítása szerint „a kormánytól kapott utasítások alapján a Védelmi Minisztérium biztosította a bányászok étkeztetését és azoknak a polgári erőknek a felszerelését, akik részt vettek a főváros rendjének és nyugalmának helyreállításában”. A jelentés szerint mindezekre a célokra a Védelmi Minisztérium 886 ezer lejt fordított.

Egy évvel később, 1999-ben vád alá helyezték Victor Atanasie Stănculescu tábornokot, aki a katonai ügyészek szerint különleges károkat okozó hűtlen kezelés bűncselekményét követte el, mivel a katonai egyenruhát kapott 958 bányász nem adta le egyenruháit a Védelmi Minisztériumnak.

Ügycsomó ügycsomók hátán

A vizsgálatok során kiderült, hogy a bányászjárásban nagyjából 40 ezer „rendcsináló” vett részt. A vizsgálatokat kiterjesztették valamennyi bányaközpontra, ahonnan 4264 oldal dokumentumot koboztak el. A rendőrségnél meglévő 21 dossziéból 101 ügycsomó készült, rengeteg áldozatot és tanút hallgattak ki. Mindennek végén a 101 ügycsomóból egyetlen dosszié készült, amely a 160/P/1997-es számot kapta. 

A bányászok által elkövetett utcai kegyetlenkedések jelentős része azonban 1995-ben elévült, ezért ezek esetében nem indult büntetőjogi eljárás. Más események ügyében ismét több dossziét nyitottak. A 74/P/1998-as számút a négy halott – Gheorghe Druncea, Valentin Mocanu, Mitriţa Lepădatu és Gheorghiţa Dunca – ügyében nyitották meg, a 76/1998-as számú a Bukarestbe érkezett, de munkahelyükön továbbra is jelenlévőnek nyilvánított – és ezért fizetést kapó – bányászokra vonatkozott, a 77/1998-as számú pedig a Bányászjárások Áldozatainak Egyesületének panaszával foglalkozott.

Külföldi nyomás

Sokan úgy vélik, túlságosan elkéstek már a vétkesek felelősségre vonásával. Ráadásul a pert korántsem román kezdeményezésre újították fel, hanem az Európai Emberjogi Bíróság szólította fel erre a román illetékeseket 2014. szeptemberi határozatában, amely egy volt forradalmár, Teodor Marieş beadványa nyomán született meg. Több mint egy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Tiberiu Niţu főügyész – akit egyébként azzal vádoltak, hogy az 1989-as decemberi események idején a tüntetőkre lőtt – elővegye az ügycsomót, amelyet egyébként 25 év során (főügyésztől függetlenül) tudatosan elfektettek.

Dan Voinea ügyész azt állítja, a bányászjárás dossziéját már 2007-ben elküldte volna a bírósághoz, csakhogy ekkor leváltották a katonai ügyészség vezető tisztségéből, az alkotmánybíróság döntésének értelmében pedig a dosszié visszakerült a főügyészséghez. Ugyanakkor pedig a korrupcióellenes ügyészség jelenlegi vezetője, Laura Codruta Kövesi 2009. júniusi határozata szerint Ion Iliescu ellen nem indult bűnvádi eljárás. A dosszié azóta Tiberiu Niţu fiókjában porosodott.

A bányászjárások kivizsgálásának ügyében a jobboldali kormányzatok idején sem történt előrelépés, így kevesen hisznek abban, hogy most éppen Liviu Dragnea szociáldemokratái idején állna be lényeges változás a helyzetben.