Katonai ügyészek szerint Ion Iliescu volt elnök és Petre Roman egykori kormányfő döntött több más személlyel együtt a Zsil-völgyi bányászok Bukarestbe hívásáról 1990-ben - adta hírül hétfőn a Digi24 hírtelevízió ügyészségi forrásokra hivatkozva.

A bányászok a fővárosban tüntetőket, diákokat, járókelőket bántalmaztak, és feldúlták az ellenzéki pártok székházát. Az 1990. június 13. és 15. között lezajlott, úgynevezett bányászjárás miatt a katonai ügyészek Iliescut emberiesség elleni bűncselekménnyel gyanúsítják, és ezt a hírtelevízió szerint a vádhatóság a volt elnök tudomására hozta.

Iliescut az előző héten hallgatták ki, miután a korábban lezárt ügyben ismét nyomozást indítottak több, akkoriban magas rangú tisztségviselő ellen. Az ügyészség hivatalosan nem közölt még semmit arról, hogy a kihallgatott személyeket külön-külön mivel gyanúsítják. A gyanúsítottak között van Iliescu és Roman mellett Virgil Magureanu, az 1990-ben alakult Román Hírszerző Szolgálat első igazgatója, Gheorghe Dobre volt közlekedési miniszter, Victor Atanasie Stanculescu volt védelmi miniszter és Gelu Voican Voiculescu egykori miniszterelnök-helyettes.

A hírtelevízió az ügyészek dokumentumaira hivatkozva tudatta, a vádhatóságnak bizonyítékai vannak arról, hogy 1990 júniusában Iliescu és Roman két titkos ülésen döntöttek többedmagukkal a bukaresti Egyetem téri ellenzéki tüntetés karhatalmi erők általi feloszlatásáról, majd a bányászok Bukarestbe hívásáról. Az ügyészség szerint az első titkos ülés június 12-én volt, amelyen döntés született a tüntetés feloszlatásáról, így a karhatalmi erők június 13-án hajnalban közbeléptek. Az oszlatás nyomán négyen meghaltak, további három embert meglőttek, 270 személyt bántalmaztak és őrizetbe vettek.

Június 13-án egy másik ülésen Iliescu Romannal, más kormánytagokkal és bányász szakszervezeti vezetőkkel együtt eldöntötte, hogy Bukarestbe szállítanak 10 ezer vájárt, akik folytatták a tüntetők és a lakosság elleni támadásokat június 14-én és 15-én is, így összesen ezer embert bántalmaztak - így tartják az ügyészek a Digi24 szerint.

 A legfőbb ügyészség azt követően indította újra a nyomozást, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly szeptemberben az 1990-es atrocitások kivizsgálására és kártérítésre kötelezte az államot.