KISEBBSÉGBEN: „Volt” gyermekek (3.)

Következtetések

Az anyanyelvű oktatás létét/életét illetően a beiskolázás számadatai a legérdekesebbek. Lehet vitatni ezeket, mert iskolai, megyei vagy minisztériumi szinten egy évben többször is begyűjtik azokat. Mivel az oktatás élő társadalmi forma, ezért enyhe mozgás évközben is megfigyelhető. Egyszer az egyik, másszor a másik adat kerül előtérbe. Az arányokon viszont ez nem sokat változtat. Ezeket a mutatókat  reális  tényként tudomásul kell vennünk.

Abból indultam ki, hogy Románia magyar lakosságának az aránya  a 2011-es népszámlálás szerint 6,2%. A beiskolázási adatokat ehhez az arányhoz viszonyítottam mind országos, mind megyei szinten. Kiderült, hogy a 2014—2015-ös tanévben a magyar gyerekek 5,1%-ának adatik meg, hogy Romániában anyanyelvükön tanuljanak. Ez az arány 1994—1995-ben 4,8% volt (Vö. Murvai László. A számok hermeneutikája. Budapest. 2000. 100-3). Az arányszámok szerint tehát 0,2%-os növekedésről beszélhetünk. Az abszolut számok viszont egyértelműen csökkenő tendenciát mutatnak.

A szintetizáló adatok hátulütője, hogy egybemossák a részleteket. Ezért van szükség azok felbontására és a részek/részletek összehasonlító elemzésére. Ha ezt megtesszük, azt látjuk, hogy az óvodai oktatástól az oktatási fokozatonként felfelé haladva az arányok csökkenő tendenciát mutatnak. Így jut el az óvodák 6,2%-­os beiskolázási aránya a posztszekunder oktatást jellemző   0,7%-ig. Vagyis: ahogy a magyar nemzetiségű gyerekek magasabb iskolai fokozatba lépnek, egyre fogy az anyanyelvükön tanulók száma. 

Ha a minket érintő 17 megye, illetve Bukarest mutatóit vizsgáljuk (a magyarság etnikai részaránya a 2011-es népszámlálás adatai alapján készült),  a kép a 2014—2015-ös tanévben is igen változatos, mind a magyar lakosság arányát, mind a magyar nyelvű oktatás aranyát tekintve (lásd a 9-ik táblázatot):

Megye

Magyar lakosság aránya 2011-ben %

Oktatásban részesült Romániá-ban összesen

Magyarul tanult

Romániá-ban

%

0

1

2

3

4

Országosan

6,2

3 168 454

161 869

5,1

Óvodai oktatás

 

553 529

34 440

6,2

Elemi oktatás

 

939 981

52 751

5,6

Gimnáziumi oktatás

 

787 528

40 699

5,1

Líceumi oktatás

 

734 232

29 165

3,9

Szakiskolákban

 

48 449

3 597

7,4

Posztlíceumokban

 

85 403

629

0,7

Kisegítő iskolákban

 

19332

588

3,0

ARAD megye

8,56

70 927

2 531

3,5

Óvodai oktatás

 

12 127

718

5,9

Elemi oktatás

 

15 277

866

5,6

Gimnáziumi oktatás

 

18 644

616

3,3

Líceumi oktatás

 

21 487

276

1,2

Szakiskolákban

 

1 117

55

4,9

Posztlíceumokban

 

1 395

0

0

Kisegítő iskolákban

 

860

0

0

BÁKÓ megye

0,8

96 025

265

0,2

Óvodai oktatás

 

17 225

71

0,4

Elemi oktatás

 

25 269

67

0,2

Gimnáziumi oktatás

 

27 049

96

0,3

Líceumi oktatás

 

21 600

31

0,1

Szakiskolákban

 

2 134

0

0

Posztlíceumokban

 

2 197

0

0

Kisegítő iskolákban

 

551

0

0

BESZTERCE-NASZÓD megye

4,8

48 700

1 276

2,6

Óvodai oktatás

 

9 796

371

3,7

Elemi oktatás

 

11 943

408

3,4

Gimnáziumi oktatás

 

13 237

304

2,2

Líceumi oktatás

 

11553

193

1,6

Szakiskolákban

 

979

0

0

Posztlíceumokban

 

1 192

0

0

Kisegítő iskolákban

 

0

0

0

BIHAR megye

25,0

91 659

18 542

20,2

Óvodai oktatás

 

18 080

3 605

19,9

Elemi oktatás

 

26 782

6 468

24,1

Gimnáziumi oktatás

 

23 458

4 968

21,1

Líceumi oktatás

 

22441

3 080

13,7

Szakiskolákban

 

1 762

410

23,2

Posztlíceumokban

 

3 081

0

0

Kisegítő iskolákban

 

55

11

20,0

BRASSÓ megye

7,2

75 357

3 188

4,2

Óvodai oktatás

 

16 336

785

4,8

Elemi oktatás

 

20 780

990

4,7

Gimnáziumi oktatás

 

19 000

830

4,3

Líceumi oktatás

 

15 733

583

3,7

Szakiskolákban

 

1 775

0

0

Posztlíceumokban

 

1 112

0

0

Kisegítő iskolákban

 

621

0

0

FEHÉR megye

4,2

50 749

1 422

2,8

Óvodai oktatás

 

9 655

308

3,1

Elemi oktatás

 

12 269

374

3,0

Gimnáziumi oktatás

 

12 795

356

2,7

Líceumi oktatás

 

13 365

367

2,7

Szakislolákban

 

1 221

17

1,3

Posztlíceumokban

 

1 226

0

0

Kisegítő iskolákban

 

218

0

0

HARGITA megye

84,0

53 870

44 939

83,4

Óvodai oktatás

 

10 713

9 012

84,1

Elemi oktatás

 

16 998

14 312

84,1

Gimnáziumi oktatás

 

12 980

10 850

83,5

Líceumi oktatás

 

10 840

8 992

82,9

Szakiskolákban

 

1 577

1 407

89,2

Posztlíceumokban

 

484

217

44,8

Kisegítő iskolákban

 

278

149

53,5

HUNYAD megye

3,6

58 867

981

1,6

Óvodai oktatás

 

9 670

266

2,7

Elemi oktatás

 

13 466

331

2,4

Gimnáziumi oktatás

 

14 664

222

1,5

Líceumi oktatás

 

16 450

134

0,8

Szakiskolákban

 

763

28

3,6

Posztlíceumokban

 

3 461

0

0

Kisegítő iskolákban

 

393

0

0

KOLOZS megye

14,8

95 219

9 906

10,4

Óvodai oktatás

 

20 457

2 534

12,3

Elemi oktatás

 

24 668

2 924

11,8

Gimnáziumi oktatás

 

23 464

2 218

9,4

Líceumi oktatás

 

21 192

1 863

8,7

Szakiskolákban

 

1 310

178

13,5

Posztlíceumokban

 

3 983

68

1,7

Kisegítő iskolákban

 

145

121

83,4

KOVÁSZNA megye

73,1

34 298

24 610

71,7

Óvodai oktatás

 

7 022

4 876

69,4

Elemi oktatás

 

10 445

8 121

77,7

Gimnáziumi oktatás

 

8 976

6 063

67,6

Líceumi oktatás

 

6 154

4 378

71,1

Szakiskolákban

 

1 198

826

68,9

Posztlíceumokban

 

257

174

67,7

Kisegítő iskolákban

 

246

172

69,9

KRASSÓ-SZ. megye

0,8

41 652

14

0,03

Óvodai oktatás

 

7 633

14

0,1

Elemi oktatás

 

9 673

0

0

Gimnáziumi oktatás

 

10 929

0

0

Líceumi oktatás

 

11 557

0

0

Szakiskolákban

 

524

0

0

Posztlíceumokban

 

1 306

0

0

Kisegítő iskolákban

 

30

0

0

MAROS megye

37,4

87 753

28 325

32,2

Óvodai oktatás

 

17 107

6 277

36,6

Elemi oktatás

 

25 775

9 470

36,7

Gimnáziumi oktatás

 

22 451

7 338

32,6

Líceumi oktatás

 

17 750

4 714

26,5

Szakiskolákban

 

1 636

295

18,0

Posztlíceumokban

 

2 749

136

4,9

Kisegítő iskolákban

 

285

95

33,3

MÁRAMAROS megye

6,7

72 588

1 658

2,2

Óvodai oktatás

 

13 361

359

2,6

Elemi oktatás

 

17 376

526

3,0

Gimnáziumi oktatás

 

19 373

450

2,3

Líceumi oktatás

 

18 959

323

1,7

Szakiskolákban

 

1 156

0

0

Posztlíceumokban

 

2 226

0

0

Kisegítő iskolákban

 

137

0

0

SZATMÁR megye

37,7

53 194

15 121

28,4

Óvodai oktatás

 

11 310

3 029

26,7

Elemi oktatás

 

14 936

5 181

34,6

Gimnáziumi oktatás

 

14 231

4 133

29,0

Liceumi oktatás

 

11 573

2 414

20,8

Szakiskolákban

 

1 175

290

24,6

Posztlíceumokban

 

1 579

34

2,1

Kisegítő iskolák

 

390

40

10,2

SZEBEN megye

2,5

61 068

306

0,5

Óvodai oktatás

 

13 236

136

1,0

Elemi oktatás

 

15 917

91

0,5

Gimnáziumi oktatás

 

15 417

52

0,3

Líceumi oktatás

 

12 560

27

0,2

Szakiskolákban

 

1 604

0

0

Posztlíceumokban

 

1 449

0

0

Kisegítő iskolák

 

885

0

0

SZILÁGY megye

22,6

37 196

7 162

19,2

Óvodai oktatás

 

7 650

1 449

18,9

Elemi oktatás

 

9 971

2 199

22,0

Gimnáziumi oktatás

 

9 603

1 932

20,1

Líceumi oktatás

 

8 284

1 491

17,9

Szakiskolákban

 

829

91

10,9

Posztlíceumokban

 

679

0

0

Kisegítő iskolákban

 

180

0

0

TEMES megye

4,9

92 244

1 404

1,5

Óvodai oktatás

 

18 857

570

3,0

Elemi oktatás

 

22 526

358

1,5

Gimnáziumi oktatás

 

22 529

239

1,0

Líceumi oktatás

 

23 725

237

0,9

Szakiskolákban

 

1 168

0

0

Posztlíceumokban

 

1 903

0

0

Kisegítő iskolákban

 

1 536

0

0

BUKAREST

0,1

250 419

219

0,08

Óvodai oktatás

 

43 606

60

0,1

Elemi oktatás

 

63 505

65

0,1

Gimnáziumi oktatás

 

59 406

32

0,05

Líceumi oktatás

 

72 492

62

0,08

Szakiskolákban

 

1 191

0

0

Posztlíceumokban

 

8 860

0

0

Kisegítő iskolákban

 

1 359

0

0

9-ik táblázat

  • Amint az összefoglaló táblázat adatai mutatják, a 2014-2015-ös tanévben, a magyar tannyelvű oktatás teljes kerettel a következó megyékben működött: Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros, Szatmár. Vagyis a magyar nyelű oktatással rendelkező 17 megye (plusz Bukarest) közül 5-ben találunk olyan oktatási struktúrát, amely minden oktatási fokozaton képes anyanyelvű oktatást szervezni. Ez az öt megye a magyarul tanuló 161869 fiatalból, 122901-et (75,9%-ot) fog össze.
  • Óvodai, általános iskolai, középiskolai, valamint szakiskolai oktatás magyar nyelven az alábbi megyékben működött: Arad, Bihar, Fehér, Hunyad és Szilágy. Azaz szintén 5 megyében.
  • Óvodai, általános iskolai és középiskolai oktatás állt a tanulók rendelkezésére: Bákó, Brassó, Beszterce-Naszód, Máramaros,  Szeben és Temes megyében, valamint Bukarestben. Azaz 7 megyében.
  • Krassó-Szörényben csak óvodai oktatás működött.

Tovább árnyaljuk a képet. Megyénként egymás mellé állítottam a romániai magyarság részarányát és a magyarul  tanuló fiatalok részarányát. A célom ezzel nem a pontos, szociológiai számítás volt, hanem az, hogy ráirányítsam a közvélemény figyelmét ezekre az arányokra.

A világosabb áttekinthetőség kedvéért a két adat egymáshoz való viszonyát is kiszámítottam. Megtudtam, hogy a romániai magyar fiataloknak  átlagosan 82%-a tanult anyanyelvén. Tehát 18% nem anyanyelvén tanult.

Nagyságrend szerint a megyék négy csoportba rendeződtek:

  • a) 100 és 75% között: Hargita (99,2%); Kovászna (97,9%); Maros (89,5%);  Szilágy (87,6%); Bihar (80,8%); Szatmár (75,3%);
  • b) 74,9 és 50% között: Kolozs (71,6%); Fehér (66,6%); Brassó (58,3%); Beszterce-Naszód (54,1%); Hunyad (52,7%);
  • c) 49,9 és 25% között: Arad (41,1%); Máramaros (34,0%); Temes (30,6%); Bákó (25%);
  • d) 24,9 és 0% között:  Szeben (20,0%);  Krassó-Szörény (3,75%).

Érdekes különbség, hogy majd minden   megyében találunk magyar nyelvű óvodai csoportokat és iskolai osztályokat, de például a középiskola minden (vagy majdnem minden) profiljára, a szakiskolák különféle változatára csak Hargita, Kovászna és részben Maros megyében jelentkezhetnek a gyerekek. Ezen változtatni az oktatás jelenlegi rendszerében, a mai infrastruktúra mellett nehezen lehet, mert a tanulók száma nem teszi lehetővé a változatos profilt.

Azokban a megyékben, amelyekben 20%-nál kevesebb magyar él, azokban a helységekben és azokon a településeken, ahol ugyanez az arány, csak olyan, új beruházással létrehozott iskolaközpontokban lehetne fejleszteni vagy csupán szinten tartani a romániai magyar oktatást, amelyek V. osztálytól bentlakással, ösztöndíjakkal várnák  a szórvány-megyék magyar tanulóit. Ilyen iskolaközpontok már működnek, és többnyire  magyarországi segítséggel jöttek létre.

A vizsgált  periódusban új iskola indult például Déván, amely a Hunyad megyei szórvány gyermekeit fogja össze. Jobbára állami pénzen építették.

Összegezés

Induljunk ki az alábbi táblázat adataiból, amelyben kiegészítem a tanulmányom első részének 5-ös alpontjában (lásd: Részösszefoglalás) található adatokat. Ezáltal a romániai magyar közoktatásunk általános képét fogjuk kapni (10-es táblázat):

Sorszám

Oktatási fokozat

Magyarul tanult

Különb-ség +/-

%

1994—1995

2014—2015

0

1

2

3

4

5

1

Óvodában

47 811

34 440

-13 371

72,0

2

Elemiben

64 888

527 51

-12 137

81,2

3

V-VIII-ban

58 612

40 699

-17 913

69,4

4

Líceumban

30 774

29 165

-1 609

94,7

5

Szakiskolában

5 780

3 597

-2 183

62,2

6

Poszlíceumban

787

629

-158

79,9

7

Összesen*

208 652

161 281

-47 371

77,2

 

10-es táblázat

*A táblázat adataiból kimaradt mind az 1994—1995-ös, mind pedig a 2014—2015-ös tanév esetében a kisegítő iskolába iratkozott tanulók létszáma, ami a tanulók 0,3%-a.

Vagyis a 2014—2015-ös tanévben Romániában 47 371 fiatallal kevesebben iratkoztak magyar tannyelvű óvodába és iskolába. Húsz év elteltével elvesztettük tanulóink összámának majdnem a negyedét (22,8%).Amint a táblázat adataiból látszik, a különbségek minden oktatási fokon negatív számot mutatnak.  Sajnos, az elmúlt húsz évben a nagyobb érvágás az óvodáinkat és az általános oktatásunkat érte. Konkrétan ez 25,4%-os veszteség, ami azt jelenti, hogy a számok a középfokú oktatásban is óhatatlanul tovább csökkennek majd.

A magyar nyelvű oktatás szinten tartását ideig-óráig a szimultán osztályok és a létszám alatti osztályok működtetése segíti. Ennek a jóváhagyatása, ügyintézése minisztériumi szinten, de helyileg is, évről-évre nehezebb. Eddig sikerült, amint mondottam, nem kis erőfeszítések, különféle „ráhatások” révén ezeknek az osztályoknak a működését kikényszeríteni. De a helyzet néhány megyében egyre kilátástalanabb.

A romániai magyar oktatás megtartásának az új beruházások, ösztöndíjrendszerek és a pedagógusok többlet-fizetése, a hatékony továbbképzés az ára. Az utóbbi években effajta segítségre a magyar kormány részéről számíthattunk. A román állam a kisebbségi oktatást sajátosan érintő fejlesztési kérdésekben abban a periódusban volt aktív, amikor az RMDSZ kormányon volt.

Jelentős előrelépés az lenne/lehetne, ha a nem anyanyelven tanuló magyar gyerekek a magyar oktatást választanák. Ezt a beiratkozási időszakokban célravezetőbb helyi és megyei szintű „kampány” segíthetné. Ebben a magyar nyelvű média is  részt vállalhat. Hangsúlyozottabb formában, mint eddig, hiszen a magyarul tanuló gyerekek számának legalább a szinten tartása szempontjából is minden gyerek számít.

Végül, de nem utolsó sorban itt említem meg a magyar nyelvű oktatás minőségének a javítását. Tudjuk, hogy ezt a követelményt eredményesen leginkább oktatóink fokozott egyéni munkája segítheti, mert végső soron ebből áll össze a magyar oktatás minősége. 

Kapcsolódók

Kimaradt?