Magyar egyetemi oktatókat is menesztettek a doktori cím hiánya miatt

Nem kellett sok magyar egyetemi oktatónak távoznia a 2011-es tanügyi törvény miatt, amely előírja: valamennyi felsőoktatásban dolgozó tanárnak – a tanársegédtől a professzorig – doktori címmel kell rendelkeznie. Utánajártunk, hogy a Babeș-Bolyai, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudomány- és a Partiumi Keresztény Egyetem tanári karából hány személy nem teljesítette a feltételt.

A jogszabálycsomag négy évet írt elő a doktori fokozattal nem rendelkező oktatóknak arra, hogy megszerezzék a titulust. A határidő 2015. február 11-én járt le, egy sürgősségi kormányrendelettel viszont – kötelezően minden egyetemre – kitolták szeptember 30-ig.

A kormány szeptember 30-án, az utolsó pillanatban ismét halasztott, és úgy rendelkezett, hogy a határidőt kitolja egy évvel (2016. szeptember 30-ig). A rendelet már az egyetemekre bízta, hogy eldöntsék, mely oktatónak adnak még egy év esélyt a doktori cím megszerzésére.

Cîmpeanu: túl nagy érvágás lett volna

Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter tájékoztatása szerint körülbelül háromezer tanártól kellett volna szeptember 30-án megválni a felsőoktatásban, ha nem adnak újabb haladékot. Értékelése szerint a háromezer oktató egyszerre történő távozása túl nagy érvágás lett volna. Főleg azért, mert az érintettek nagy része 40 év alatti, az utóbbi években pedig 30 százalékról 17 százalékra esett a fiatal címzetes pedagógusok számaránya a felsőoktatásban – mondta a miniszter.

A tárcavezető egy temesvári konferencián úgy nyilatkozott, hogy 2010 elején az egyetemi oktatók 66 százaléka rendelkezett doktori titulussal, 2015 elején pedig ez az arány 80 százalékra nőtt, ami azt jelenti, hogy év elejéig 4 500 oktató még mindig nem teljesítette a törvény idevonatkozó feltételét. 2015. szeptember 30-ig mindössze ezer tanár szerezte meg a titulust a 4 500-ból.

A tanügyminiszter kifejtette, aggodalommal figyeli, sikerül-e betölteni a megüresedett állásokat, hiszen tárcavezetőként nagyon jól tudja: a tanári bérezés nem áll összhangban a teljesítménnyel.

A Sapientiáról kevés tanár távozott

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a tanügyi törvény előírása kevesebb mint 30 oktatót érint Erdély-szerte – tudtuk meg a kolozsvári kar dékánjától, Tonk Mártontól. „2014-ben hosszabbítottak, hogy 2015. szeptember 30-án este tíz órakor – ismét csak kellő komolyságról adva tanúbizonyságot – újabb kormányrendelettel tolják ki a határidőt. Gondolom, a rendelet nem volt mentes különféle politikai és választási kalkulustól” – mutatott rá a kormány és az oktatási tárca következetlenségére Tonk.

A rendelet értelmében az egyetem vezetőtanácsa és szenátusa dönthet arról, mely oktató esetében élnek az egy éves halasztás lehetőségével. A dékán hangsúlyozta, a tanügyi törvény előírása nem minden egyetemet érint vérveszteségként, nem azoknál az intézményeknél van gond, amelyek eddig is tartották magukat a minőségi kritériumokhoz, hanem ott, ahol már korábban is voltak rendellenességek

A Sapientia öt tanártól vált meg, esetükben az egyetem vezetősége úgy ítélte meg, nincs garancia arra, hogy rövid időn belül megszerezzék a doktori címet. „Az előírás például tornatanárokat is érint, akik esetében az egyetem szenátusa úgy döntött, doktori cím nélkül is minőséget tudnak nyújtani a diákoknak, így meghagytuk őket az állásaikba. Ugyanilyen logikát követett az egyetem azokkal a nyelvoktatókkal szemben is, akik nem bölcsészszakokon tanítanak, hanem például a mérnökin, a nemzetközi kapcsolatok szakon oktatnak idegen nyelvet” – vázolta Tonk Márton, hogy milyen elv mentén döntött az egyetem vezetősége.

Amikor a fej nem tudja, mit csinál a kéz

Tonk Márton a kormányrendelet és a tanügyi törvény ellentmondó előírásaira is rávilágított. Nem kerülnek például megkülönböztetett helyzetbe azok a pedagógusok, akik 2011 után szülési szabadságra mentek, és 2-3-4 év után úgy tértek vissza az egyetemre, hogy megszűnt a munkaszerződésük. Ez utóbbi például ellentmond a munkatörvénykönyv bizonyos passzusainak.

Mivel a halasztást lehetővé tévő rendeletet a tényleges tanévkezdést követően hozták meg, így a megüresedett állásokat csupán 2016-ban lehet címzetesként meghirdetni – hívta fel a figyelmet a dékán. Az álláskeretet az egyetem szenátusa a tanév megkezdése előtt fogadja el.

A megüresedett állásokat a Sapientia meghívott oktatókkal, valamint az intézményen belül szétosztott órákkal oldja meg.

A BBTE szintén kevés magyar oktatótól vált meg

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem mintegy 40 oktató esetében döntött úgy, hogy nem adja meg a halasztás lehetőségét, ebből öten a magyar tagozaton oktattak – tájékoztatott megkeresésünkre Nagy László, a BBTE rektorhelyettese. „Azokról van szó, akik tanársegédek vagy adjunktusok voltak, és nem rendelkeztek doktori fokozattal, illetve nem is volt kitűzve a doktori védés időpontja. Egyetemi szinten körülbelül 15 oktató esetében tettünk kivételt, esetükben már kitűzték a védés időpontját” - magyarázta a rektorhelyettes.

Az egyetem a megüresedett állások egy részét nem címzetesként meghirdette, másik felét pedig a kollégák között osztotta szét órabéres fizetéssel.

A Partiumin volt olyan, aki doktoranduszként ment nyugdíjba

A Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége egyetlen oktató esetében döntött úgy, hogy alkalmazza a tanügyi törvény előírását és nem él a halasztás lehetőségével. Az egyetem rektorától, János Szabolcstól megtudtuk, időközben két tanár távozott önként az egyetemről, ők vélhetően azért hagyták el az intézményt, mert látták, nem tudják időben megszerezni a doktori címet. Egy oktató doktoranduszként vonult nyugdíjba.

Azoknál a tanároknál, akiknél bizonyítható volt a doktoranduszi státusz, jóváhagyták a hosszabbítást. „Ezeket a tanárokat viszont oktató-tudományos teljesítmény alapján különböző kategóriákba soroltuk, és teljesítmény alapján megemeltük az egyetemi normájukat, így érzékeltettük, hogy nehezményezzük a határidők be nem tartását” – jegyezte meg a rektor. A megüresedett állásokat belső újraosztás alapján töltötték fel.

János Szabolcs szintén nehezményezte, hogy a kormány utolsó pillanatban módosította a tanügyi törvényt. „A doktori cím kérdése is megérdemelne egy misét. Azzal, hogy az adjunktusoknak legyen doktori fokozata, messzemenően egyet tudok érteni. Külföldön viszont a nagyobb tradíciókkal rendelkező egyetemeken a tanársegédi státushoz nem kötelező a doktori cím, az aktív státusz viszont igen. Romániában összességében nem rossz az intézkedés, a végrehajtás módozataival viszont komoly fenntartásaim vannak” – mondta a rektor.

Kapcsolódók

Kimaradt?