Elnökválasztásra készül a PSD: trónra emelik Liviu Dragneát
A Szociáldemokrata Párt (PSD) október 11-i elnökválasztásán egyetlen jelölt indul: Liviu Dragnea – rá szavazhat majd a fő kormánypárt elképzelése szerint a több mint félmillió párttag. A PSD egy hét múlva tartandó tisztújító kongresszusán tehát már ismert lesz az elnök személye.
Túlzott óvatosság
Nincs kihívója a Szociáldemokrata Párt (PSD) vasárnapi elnökválasztásán Liviu Dragnea jelenlegi ideiglenes elnöknek, így nem csúszhat le a pártelnöki címről. A korrupció miatt első fokon felfüggesztett börtönre ítélt politikusnak az igazságszolgáltatás is kedvezett: fellebviteli tárgyalását két hónappal elhalasztották, így a pere sem akadályozza a tisztség elnyerésében.
A PSD ügyvezető elnökségének legutóbb ülésén feltételekhez kötötte a párt elnöki tisztségének megpályázását. Közéjük tartozik az a kitétel is, miszerint legalább öt megye szervezetnek kell támogatnia a jelöltet. A megyei szociáldemokrata kiskirályok informális vezetőjeként ismert Liviu Dragnea tudta, miért ragaszkodik ehhez a kritériumhoz. Számításában nem is csalódott: két megyei szervezetet kivéve, valamennyi mellé állt.
Így végül a két potenciális ellenjelöltje, Daniel Savu és Șerban Nicolae (mindketten szenátorok) nem fenyegette győzelmét. Daniel Savut csupán a Prahova megyei szervezet támogatta, Șerban Nicolae pedig egyetlen megyei szervezet támogatását sem szerezte meg, így a „hiányosan leadott dossziéjuk” miatt mindketten kiestek a versenyből.
Liviu Dragnea talán most már bánja, hogy ő az egyedüli jelölt; a két esélytelen ellenjelölt legalább megadta volna a választások demokratikus jellegét, és legitimizálta volna a megválasztását.
Egyetlen jelölt – ultrademokratikus gyakorlat
Az állóurnás elnökválasztást most vasárnap tartják, egy héttel a párt tulajdonképpeni kongresszusa előtt. A szociáldemokraták gondosan felkészültek az eseményre, és kereken 580 ezer szavazócédulát nyomtattak. Elképzelésük szerint ugyanis valamennyi párttag szavazni fog majd az új elnökre – vagyis Liviu Dragneára.
A PSD-nek hivatalosan ugyan csak 530 840 tagja van, de a tényleges szavazók számánál 10 százalékkal több szavazócédulát nyomtattak, mint mondták, „a biztonság kedvéért”. A tervek szerint az ország valamennyi településén legalább egy szavazókörzetet hoznak létre. Azok a párttagok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak lakóhelységükben, csakis a saját megyéjük pártszervezetének elnöke által kibocsátott igazolvány bemutatásával szavazhatnak másutt.
A szavazást 8 és 20 óra között tartják. Az elnökválasztás eredményét az október18-án megtartott kongresszus hagyja majd jóvá. Mivel egyetlen jelölt van, a nagy előkészületek teljesen fölöslegesek voltak. Liviu Dragnea szerint azonban a választás megrendezése egyrészt „statutáris kötelezettség”, másrészt viszont „maximálisan demokratikus, ultrademokratikus gyakorlat”.
Újgenerációs vezető csapat
A PSD tisztújító kongresszusán tehát már ismert lesz az új elnök személye, így a rendezvényen már csak az ügyvezető elnököt, illetve az alelnököket választják meg. A párt második embere, az ügyvezető elnök személyéhez sem férhet kétség, miután Liviu Dragnea már kijelentette, legszívesebben Valeriu Zgoneát látná ebben a tisztségben.
A kongresszus fő feladata az lesz, hogy a párt „új politikai ciklusba érjen” a 2016. évi választásokat követően, illetve létrehozza a „párt újgenerációs vezető csapatát”, amely a következőkben átveheti majd a Szociáldemokrata Párt vezetését.
Politikai megfigyelők közül sokan úgy vélik, hogy az eddig történtek, a kongresszusi előkészületek, de maga a kongresszus is csupán a régi gárdát erősíti majd meg tisztségében. Ezt bizonyítja az is, hogy egyetlen jelölt indulhat a pártelnöki tisztségért, akit voltaképpen nem megválasztanak, hanem trónra emelnek. Mindez nem a párt egységét jelzi, hanem inkább annak bizonyítéka, hogy a szociáldemokraták vezetői a legutóbbi pártkongresszusok – a 2005., a 2006. és a 2010. évi rendezvények – feszült hangulata, késhegyig menő harca miatt félnek több jelöltet indítani.
Megválaszolatlan kérdések
Politikai kommentátorok felteszik azt a kérdést is, vajon mennyire újul meg a párt a kongresszus után, hány új párttaggal bővül majd az alakulat Liviu Dragnea elnöksége alatt. Nem tudni azt sem – és erre feltehetően a kongresszus után sem tudjuk meg a választ –, hogy (a a hagyománynak megfelelően) a szociáldemokraták elnöke indul-e majd a miniszterelnöki vagy az államfői – esetleg mindkét – tisztségért?
Az sem világos, hogy egészen pontosan milyen stratégiákat vitatnak majd meg a kongresszuson, Liviu Dragnea ugyanis nagy általánosságban csak „új politikai programról” beszélt. A novemberről októberre előre hozott kongresszus nem adott alkalmat a nyilvános vitára, a pártvezetők között pedig inkább formális, mint lényeges kérdésekről zajlott a vita.
Rejtély fedi azt is, miként viszonyul majd az új pártvezetés Victor Pontához, és nem tisztázott, milyen lesz a fő kormánypárt és az államfő közötti kapcsolat.
A kongresszuson – vagy azt követően – a szociáldemokratáknak tisztázniuk kell viszonyukat a Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR) is, hiszen éppen ettől a párttól függ, hogy végül is kinek az oldalára került majd a hatalom. Gabriel Opreáék oldalán nem leányálom a hatalom, ő maga mestere az árulásnak. Pártja maga is pártvándorlókból – vagyis árulókból – állt össze.