Sepsiszentgyörgy komolyan gondolja a fővárosi címet!

Elkészült a Sepsiszentgyörgy Európa Kulturális Fővárosa 2021 projekt pályázata, azt szombaton a háromszéki megyeszékhely rendkívüli tanácsülését követően postázzák a Művelődési Minisztériumnak, jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a város történetében először fordul elő, hogy hétvégére hívják össze a képviselő testületet, amely elfogadja a város kulturális stratégiáját majd az ülés után postázzák a vaskos pályázati csomagot.

Antal Árpád szerint őszinte, hiteles pályázatot készített Sepsiszentgyörgy, ami olyan kérdésekre keres választ, amelyek aktuálisak a XXI. század Európájában. A polgármester szerint Sepsiszentgyörgy jó eséllyel pályáz az Európa Kulturális Fővárosa címre, de ez december 10-e után derül ki, amikor a 12 tagú nemzetközi zsűri meghallgatja a pályázó városok tízfős küldöttségét.  Ezt követően a zsűri kiválasztja azt a néhány – várhatóan három – várost, amelyek közül egy év múlva, a második pályázati fordulóban választják ki azt, aki 2021-ben megkapja az Európai Kulturális Fővárosi címet.

Veres Nagy Tímea kulturális menedzser, a pályázatot elkészítő i2021 csapat képviselője elmondta, hogy hatalmas csomagot készítettek el, hiszen a 80 oldalas angol és román nyelvű pályázatot 15 példányban kell a Művelődési Minisztériumba elpostázni. Hozzátette: a 80 oldalas pályázat valójában csak kivonata a sepsiszentgyörgyi tervnek, de ez a keret valójában rákényszerítette a pályázókat, hogy saját ötleteikről összeszedetten fogalmazzanak.

Veres Nagy Tímea rámutatott, hogy a pályázatot összeállító csapat idén jelen volt az összes nagyobb székelyföldi rendezvényen, de konzultáltak szakmai szervezetekkel, kiszállásokat szerveztek a pályázatot támogató székelyföldi városokban – Kézdivásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós -, illetve Kolozsváron is bemutatkoztak. Emellett augusztus végéig vártak program javaslatokat, ötleteket, amelyekből több mint 200 érkezett be, ezek jelentős részét belefoglalták a pályázatba.

A kulturális menedzser szerint az elmúlt évek hasonló pályázati tapasztalatok azt mutatják, hogy a zsűri olyan városokat támogat, akik reálisan mérik fel helyzetüket, nem pedig szépen csomagolva akarják eladni megvalósíthatatlan elképzeléseiket. A sepsiszentgyörgyi pályázat reálisan mutatja be a helyzetet, és rámutat arra, hogyan tudnák felhasználni a kulturális főváros címet fejlődéshez.

Arra koncentráltak, hogy megmutassák, hogy Sepsiszentgyörgyön van egy dinamikus fejlődés, ami nagymértékben a kultúrának köszönhető. Az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a művelődési rendezvényeket kivigyék a megszokott intézményi terekből, színházból, múzeumból, galériákból, és nem szokványos terekben, szabadtéren rendezték az eseményeket. Ezek célja az volt, hogy a kultúra a mindennapok része legyen, a nagyközönséget tudják megszólítani, és felkészíteni a fővárosi eseménysorozatokra.

Az Európa Kulturális Fővárosa címet formailag ugyan Sepsiszentgyörgy pályázza meg, de azt Székelyföld nevében teszik, mutatott rá Veres Nagy Tímea, aki szerint pályázat főtémája az identitás kérdése. A pályázat interkulturális, azaz a térségben élő nemzetek – magyarok, románok és cigányok - együttélésével foglalkozik. A párhuzamos társadalmak, közösségek léte senkit nem tesz boldoggá. Az identitás kérdését a művészet eszközeivel szeretnék feltárni, céljuk hogy a kultúra segítségével olyan kereteket teremtsenek, amelyek révén ki lehet beszélni a sérelmeket.  Ezeket le kell cserélni kulturális tartalomra annak érdekében, hogy együtt dolgozzunk egy élhetőbb közösségért.

Veres Nagy Tímea rámutatott, hogy sokszor éri az a vád a pályázatot, hogy egyszer az infrastrukturális hiányosságokat kellene megoldani, ahelyett, hogy a kultúrába fektetnek pénzt. „Ez nem vagy-vagy kérdés”, mondta a kulturális menedzser, aki szerint a kulturális főváros pályázathoz nagy infrastrukturális beruházásokra van szükség, de ha a zsűri úgy látja, hogy van kellő kapacitás és elhivatottság, a város és a térség fel tud nőni az elvárásokhoz, akkor még van jó néhány év amíg fel lehet készülni arra, hogy megfeleljenek a standardoknak.

Eddigi értesülések szerint Sepsiszentgyörgy mellett, Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Bukarest, Marosvásárhely, Iasi, Craiova, Gyulafehérvár, Arad és Brăila készül megpályázni az Európa Kulturális Fővárosa címet, amelyet 2021-ben egy romániai városnak ítélnek.

 

Kapcsolódók

Kimaradt?