Romániának fel kell készülnie az eredetileg vállaltnál nagyobb számú menekült befogadására, még akkor is, ha jelen pillanatban elfogadhatatlannak tartja a tagállamoknak előírt kötelező kvótát – mondta a Maszolnak adott interjúban Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. Az RMDSZ-es politikus szerint pozitívum, hogy a menekültválság növeli az ország alkupozícióját a schengeni csatlakozás ügyében.

A parlament több illetékes bizottsága tárgyalt szerdán Bukarestben a menekültkérdésről. A tanácskozást az ön kezdeményezésére tartották. Miért látta szükségét a bizottságok összehívásának?

Amikor augusztus utolsó hetében Bukarestben voltam, azt észleltem, hogy nagy csend van menekültügyben, miközben Magyarország a már ismert gondokkal küszködött. Tárgyaltam az államfő két tanácsosával, illetve a külügyminiszterrel is tanácskoztam, és felvetettem: nem kellene összedugni a fejünket és kialakítani Románia álláspontját ebben a kérdésben? Akkor dőlt el, hogy a parlamenti ülésszak elején összeülnek az illetékes bizottságok megvitatni a menekültválság törvényhozási vonatkozásait az illetékes minisztériumok képviselőivel.

Mi történt ezen a tanácskozáson?

Az illetékes minisztérium képviselői beszámoltak arról, hogy jelenleg miként érinti Romániát a menekültválság. Körvonalazódott az álláspont, hogy fontos számunkra az uniós szolidaritás, de azért figyelembe kell venni a tagállamok kapacitását a menekültek fogadására. Ezért a kötelező kvótákat nem fogadjuk el. Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy a menekülthullám egyelőre nem áll le. Ezért eldöntöttük, hogy létrehozunk egy különbizottságot, amely kizárólag a menekültügy törvényhozási vonatkozásaival foglalkozik.

A bevándorlási törvény is módosulhat, akárcsak Magyarországon?

A bevándorlási törvényt nem hiszem, hogy módosítani kellene. Az Európai Unió szintjén is most tárgyalják a bevándorlás egységes, koherens szabályozását, nincs amiért elébe mennünk ennek a folyamatnak. Inkább azt kell megvizsgálni, hogyan lehet törvények vagy jogszabály-módosítások révén segíteni az országban maradni kívánó menekültek társadalmi beilleszkedését. Az oktatási minisztérium, a munkaügyi minisztérium is javasolhat a parlamentnek elképzeléseket. Egyébként sokan elfelejtik, hogy Románia nem először szembesül ezzel a kérdéssel. Nemcsak közvetlenül a második világháború után, hanem az ötvenes években is befogadott az ország Görögországból érkező menekülteket, akkor volt ugyanis egy államcsíny Athénban. Utána, a hetvenes években hatezer chileit fogadott be Romániába, akik a Pinochet-diktatúra elől menekültek el. Külön lakónegyed épült számukra. Később, amikor Chilében normalizálódott a helyzet, többségük hazament.

Victor Ponta kormányfő egy nyilatkozatában utalt arra, hogy most éppen azok a tagállamok várnak el szolidaritást menekültügyben Romániától, amelyek ellenzik az ország schengeni csatlakozását. Ön hogy látja ezt a kérdést?

Jó, hogy ezt ilyen élesen felvetette a miniszterelnök. A parlament európai ügyekért felelős bizottsága is tárgyalt a luxemburgi nagykövettel, és ott is felvetettük: Románia mindig is pozitívan válaszolt az utóbbi években a NATO vagy az EU részéről érkező megkeresésekre, és így jár el a továbbiakban is, de akkor ne tartsanak minket 4-5 évig Schengen előszobájában. Újabban már felmerült a schengeni rendszer megszűntetése is. Ám isten őrizz, hogy ez megtörténjen, nem a belső határokat kell helyreállítani, hiszen eltörlésük az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya, hanem az EU külső határait kell megerősíteni. Románia teljesíti a technikai feltételeket ahhoz, hogy ezt a határt megvédje, ha csatlakozik a schengeni övezethez. Ezért teljesen indokolatlan, hogy a csatlakozás – legalább a kétlépcsős változatban – ne történjék meg.

Lehet úgy fogalmazni, hogy a menekültválság elmélyülésével erősödött Románia alkupozíciója Schengen-ügyben?

Szerintem igen, ezért ezt a kérdést élesen fel fogjuk vetni továbbra is az uniós tárgyalásokon.

Az Európai Bizottság elnöke csütörtökön ismerteti a tagállamokra nézve kötelező menekültkvótákat. Az államfő már közölte, hogy Románia 1785 menekültet tud befogadni, „egy emberrel sem többet”. Az már biztos, hogy a Romániára háruló kvóta ennél nagyobb. Mit tehet Bukarest ebben a helyzetben?

Nem biztos, hogy a tagállamok elfogadják a brüsszeli válságtervet. Erről csak minősített többséggel születhet döntés az EU szintjén. Ezért a kérdés az, hogy mi történik majd a szavazásnál. Az erős tagállamok, az északi országok támogatják a kötelező kvótát, ezért valószínű, hogy a kisebb országoknak nem áll majd módjukban megakadályozni a bevezetését. Ez egyébként szintén erősíti Románia alkupozícióját, hiszen mi is ott leszünk a szavazásnál. De még ne menjünk elébe ennek, mert még nem tudjuk, hogy mi lesz.

A menekültüggyel foglalkozó, kormány szintű válságtörzs máris feltérképezi Románia befogadási kapacitásának növelési lehetőségeit. Megérdeklődték például, hogy mennyi szabad hely van az egyetemi bentlakásokban. Ezek szerint Bukarest már beletörődött abba, hogy az 1785-nél nagyobb számú menekültet kell befogadni?

Nyilvánvalóan fel kell készülnie az országnak minden eshetőségre. Romániába akkor is jöhetnek be menekültek, ha mi nem akarjuk.

Hogyan lehetne kezelni ön szerint az EU szintjén a menekültválságot?

Ez nagyon nagy dilemma. Nemrég voltam Luxemburgban egy tanácskozáson, és ennyire elbizonytalanodva még nem láttam az EU döntéshozóit. Jelen volt Frederica Mogherini, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Ő is csak annyit tudott, hogy beszámolt a jelenlegi helyzetről, illetve szorgalmazta a tárgyalásokat azokkal az országokkal, ahonnan a menekültek jönnek. Líbiában kivel tárgyalj? Ott három kormány van. Szíriában kivel tárgyalj, Aszaddal? Úgy látom, hogy ez egy óriási kihívás, ráadásul nem csak az Európai Unió számára, hiszen ez globális probléma. Ha Romániáról beszélünk, figyelembe kell venni azt is, hogy hárommillió román állampolgár dolgozik külföldön. Ez azt jelenti, hogy befogadták őket az illető tagállamok. Tehát szó sincs arról, hogy például az EU-n belül ne legyen kapacitás bizonyos számú menekült befogadására. A történet nem erről szól, hanem arról, hogy miként lehet megszűrni az EU-ba érkező menekülteket, hogyan lehet őket integrálni, illetve mikor lesz vége ennek a folyamatnak? Ha ez így megy tovább, egész országok ürülhetnek ki. Ezek tehát nyitott kérdésekre, amelyekre mielőbb választ kell adnia az Európai Uniónak.