Minden egykori ház és annak lakói, a művelődési otthon, a templomok, az utcák és azok kanyarulatai is ott állnak a kopjafafaluban, amelyet szombaton avattak az elárasztott Bözödújfalu helyén, miközben arra a közösségre emlékeztek, amely szétszóródott, megszűnt, áldozatává vált a falurombolásnak.

Minden augusztus első szombatján gyűlnek össze Bözödújfaluban, vagyis a falut ellepő tó felső részén a Siratófalnak nevezett emlékműnél, hogy emlékezzenek. Ma már egyre kevesebb azoknak a száma, akik ott születtek, de jönnek a leszármazottaik, gyerekeik, unokáik az egykori ottlakóknak, ellátogatnak a még álló síremlékekhez, elbeszélgetnek az ismerősökkel és megfogadják, hogy ha tehetik, jövőre megint itt lesznek. A résztvevők száma évről évre változik, van amikor többen, van amikor kevesebben gyűlnek össze. Ez alkalommal, a szombati megemlékezésre több százan, talán még 500-nál, 600-nál is többen eljöttek, hogy a római katolikus szentmisén és az unitárius istentiszteleten résztvegyenek.

A közel 200 kopjafát erdélyiek, magyarországiak és felvidékiek faragták, határokon átnyúló összefogással. Valamennyi más, két hasonló kopjafa nincsen, mindegyik tartalmazza az általa jelképezett ház házszámát és lakóinak nevét. Végig lehet sétálni közöttük, mint egykor a valódi utcákon, meg lehet állni a templom előtt, vagy időzni a művelődési otthonnál. Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperes mutatta be a kopjafafalut.

A megemlékezésen az egyházi képviselők mellett jelen volt többek között Borboly Csaba, Hargita megyei tanácselnök, Soós Zoltán történész, a Maros megyei RMDSZ alelnöke, a Maros megyei múzeum igazgatója, Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármestere, Csige Sándor, csíkszeredai főkonzul, Balázs Antal faragó, aki 38 kopjafát készített, Süküsd Árpád, a Siratófal megálmodója.